GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az eurózónához való csatlakozást sokszor hajlamosak vagyunk csak a maastrichti kritériumokra egyszerűsíteni, mint államháztartási hiány, költségvetési hiány, infláció. Politikusok és magánemberek egyaránt tudják, hogy nagyon-nagyon sok mögöttes feladatot kell elvégezni ahhoz, hogy ez a csatlakozás megtörténhessen. A reformok kellenek. A többség tudja, érti, elfogadja és akarja a reformokat, miközben számosan vannak, akik azt vallják: rendben van, legyenek reformok, csak engem ne érintsen. Ezt az illúziót erősítik olyan hamis próféták, akik azt állítják, hogy nem kellenek reformok, van más út, vagy azt, hogy nem fog fájni.

A kormánykoalíció korábbi kezdeményezéseiből csak néhányat említenék: egészségügyi reform, oktatás, nyugdíjrendszer, állami támogatások rendszere, a központi vagy helyi közigazgatás reformja. A nagy reformok sajnos megtorpantak a belpolitikai csatározások miatt. Gondoljanak arra, képviselőtársaim: népszavazás a 300 forintos vizitdíj miatt. Ma sokkal többről van szó. Fel kell tennünk a kérdést mindannyiunknak itt, a Ház falai között is: lehet-e stabilitás, reformok modernizáció nélkül?

A kétharmados törvények rendszerét, amikor az alapító atyák meghatározták, garanciát akartak arra, hogy a rendszerváltást nem lehet visszafordítani. De valószínűleg nem gondoltak arra, hogy lesz majd olyan politikai erő, amely a kétharmados törvényeket arra használja föl, hogy lassítsa, megállítsa a reformokat.

A helyi közigazgatás reformjáról hadd emeljem ki: ma, közel 20 évvel a rendszerváltás után politikusok, polgármesterek, mindenki tudja, hogy kellenek az önkormányzatok, de nem kell ennyi hivatal. Az egészségügyi reform kapcsán mindannyian tudjuk, hogy sokkal több pénz kellene, mint ami rendelkezésre áll, ugyanakkor tudjuk, hogy vállalkozói oldalon mit jelent a bérjárulék-csökkentés, kevesellik még az 5 százalékot is.

Az eurózónához való csatlakozás nagyfokú stabilitást, kiszámíthatóságot biztosítana az ország számára.

(13.30)

Meggyőződésem, hogy ehhez elkerülhetetlen a nagy rendszerek átalakítása. A kérdést fel kell tennünk, van-e más út. Meggyőződésem, hogy nincs, reformok kellenek, és összefogás kell itthon és az Európai Unióban egyaránt. Lehet rövid távú politikai célkitűzések miatt megakadályozni a változást, akár a közigazgatás területén, akár a képviselői költségtérítés eltörlése területén, a kormány lehetőségei korlátozottak. Kormányzati kezdeményezéssel most lehet adórendszerről, szociális ellátórendszerről feles törvénnyel dönteni, de újra következnek a kétharmados törvények. Mindemellett egyik szemünkkel azon kell lenni, hogy az Európai Unióval közös megoldásokon törjük a fejünket.

A világgazdasági válság megrázta a világot, Európát és benne Magyarországot, különösen azért, mert elmaradtak a reformok. A vállalkozók is tudják, hogy a piacuk elvesztése nem a kormány gazdaságpolitikájának következménye, hanem ennek a világméretű válságnak. A kormány feladata tompítani a világgazdasági válság hatásait rövid távon, modernizálni az országot, és biztosítani a gyorsabb csatlakozást az eurózónához. Az Unióban, az Unió országaiban tapasztalható politikai összefogás sajnos nálunk hiányzik. Hadd említsem: azzal, hogy a szocialisták hangot adnak annak, hogy az Európai Unióban fontos Magyarország képviselete, erősítendő az érdekérvényesítést, jelöli a külügyminiszter asszonyt az EP-lista vezetőjének, erre az a reakció, hogy ez is a kormány kudarca.

Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet külön utakon járni, de tudjuk, hogy eredményesek csak összefogással lehetünk. A stabilitáshoz, az eurózónához, Magyarország felemelkedéséhez reformokon keresztül vezet az út, amihez elengedhetetlen a közös összefogás itt a belpolitikában is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP-frakcióban és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu