DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Négy vagy öt olyan módosító javaslatot nyújtottam be, amelyekről a vita e szakaszában kell néhány szót szólnom. Ezek közül egyiket-másikat támogatja mind a kormány, mind az alkotmányügyi bizottság, másokat nem.

A 167. pontban mind az alkotmányügyi bizottság, mind a kormány által támogatott javaslatként szerepel az, hogy ne legyen a törvény erejénél fogva érvénytelen az a házasság, amelyet valaki a volt házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa leszármazójával köt, akivel tartósan egy háztartásban él. Örülök, hogy ezt támogatta mind a kormány, mind a bizottság.

Szintén támogatta a bizottság is és a kormány is azt a 203. pontban lévő javaslatot, amely szerint a 18. életévét be nem töltött személy a gyámhatóság előzetes engedélyével sem létesíthet bejegyzett élettársi kapcsolatot.

Nem támogatta se a kormány, se a bizottság a 209. pontba foglalt javaslatom, amely szerint a bejegyzett élettárs a korábbi házasságából származó házassági nevét nem viselheti a házasságra utaló toldással. Számomra ez egy kicsit furcsa helyzetet eredményez. Ha majd hatályosul a törvény, és ez így fog működni, elég furcsa lesz, ha eltérő névviseléssel fognak egymás mellett élni személyek, de lehet, hogy fog működni a dolog és így lesz jó.

A 221. pontban is szerepel egy javaslat, amelyet szintén nem támogatott se a kormány, se a bizottság. Ez arról szól, hogy ha az apai elismerő nyilatkozat nagykorú gyermekre vonatkozik, a gyermek nyilatkozhat, hogy az apai elismerő nyilatkozatot tevő férfi családi nevét kívánja-e viselni, vagy az addig viselt családi nevét viseli tovább. Még nehezebben értem, hogy ezt miért ne lehetne támogatni, hiszen itt arról van szó, hogy ha valaki felnőttkorúvá válik, és valaki rá vonatkozóan apai elismerő nyilatkozatot tesz, akkor ezt követően nem az illető maga döntheti el, hogy az eddigi élete során viselt nevét viseli-e tovább, vagy esetleg fel kívánja-e venni azt a nevet, amely révén az apai elismerő nyilatkozatot tevővel kapcsolatba került.

Úgy gondolom, hogy erre vonatkozóan illik döntési szabadságot adni, mert ez az életben viszonylag gyakrabban előfordulható dolog lesz, és ha valaki felnőtté vált, el tudja dönteni, hogy a korábban viselt nevét kívánja-e használni, vagy ha megváltozik a helyzet, akkor természetesen dönthet úgy is, hogy az új helyzetnek megfelelően a javára apai elismerő nyilatkozatot tevővel ilyen módon is egy kapcsolatba szeretne kerülni, ezért elfogadja az ő nevét, és azt veszi fel.

(14.10)

Lehet mind a kettő, az élet nagyon furcsa eseteket produkálhat, azt nehéz belátni, hogy ezt miért nem az döntheti el, akit a dolog közvetlenül érint. Mert természetesen mind a két eset normális és lehetséges, inkább az lenne a fontos, hogy ezt maga, aki érintett, az dönthesse el. Elképzelhetőnek tartom, hogy más módosító javaslat miatt nem támogatja a kormány, és egyébként más módosító indítvány kezeli ezt a helyzetet, nem is feltétlenül most kell ezt eldönteni, inkább arra szerettem volna felhasználni a részletes vita lehetőségét, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy véleményem szerint itt a személyes döntési szabadságot indokolt meghagyni. De, mondom, elképzelhetőnek tartom, hogy más módosító javaslat ezt kezeli.

Talán ennyit röviden, mert egyébként, azt hiszem, lassan úgyis félbe kell szakítania a vitát az elnök úrnak az elfogadott napirend szerint. Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu