DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy ilyen nagy jelentőségű törvényjavaslat részletes vitájának az elején várható volt, hogy egy kicsit az általános vitába illő felszólalások is elhangoznak, hiszen valóban kódexet meglehetősen ritkán alkot az Országgyűlés, és ez talán a legnagyobb jelentőségű kódex a magyar jogban.

(11.50)

Kétségtelen tény az is, hogy az általános vita elején én magam is azt javasoltam, hogy valamilyen módon azt az elkövetett hibát, amelyet egyébként itt illő megjegyezni, hogy nem a tárca jelenlegi vezetése, hanem egy korábbi tárcavezetés követett el, nevezetesen azt, hogy a szakértői bizottság hosszú éveken át tartó munkája vége felé nem adott megfelelő megoldást arra, hogy az a nagy értékű munka, amelyet letettek az asztalra a Vékás professzor vezette bizottság tagjai, az valamilyen módon folytatódhasson a kormányzati keret, a közvetlen törvény-előkészítés keretei között is. Ezt a hibát a kormányzat próbálta korrigálni, de való igaz, hogy Vékás professzor urat, és esetleg a bizottságot is mondhatjuk itt, nem sikerült visszavonni vagy visszahívni ebbe a tevékenységbe. Ez kár és sajnálatos dolog. Nekünk itt, a parlamenti vitában nem feltétlenül posztunk az, hogy eldöntsük vagy megpróbáljuk eldönteni, hogy ebben ki milyen mértékű felelősséget visel; nem hiszem, hogy ez a mi feladatunk lenne.

A helyzet az, hogy egy törvényjavaslat a Ház elé került, és ennek a vitája, az általános vitája lezajlott, és most valóban nagyjából ezer módosító javaslat megvitatására kerül sor. Ezt a helyzetet kell alapul vennünk, és amikor Vékás professzor úr a levelét most a napokban megírta, és erről tegnap az alkotmányügyi bizottságban vitatkoztunk, majd szavaztunk, én magam is azt az álláspontot képviseltem, hogy az Országgyűlés ne hozzon létre ilyen bizottságot, amelyre indítványt tett a professzor úr. Tettem ezt azért, mert úgy gondolom, hogy a vita jelenlegi stádiumában ezeket a módosító javaslatokat megfelelően rendszerezni, azokat kezelni az Országgyűlés egyetlen bizottsága sem képes. Merem azt mondani, kormányzati tapasztalattal a hátam mögött is és képviselői tapasztalattal is, hogy valóban az igazságügyi tárca az, amely erre alkalmas és amely hivatott is.

Azt el tudom képzelni vagy el tudtam volna képzelni, hogy az általános vitában, sőt nemcsak el tudtam volna képzelni, hanem ha helyesbíthetek, azt mondanám, hogy üdvös megoldásnak találtam volna azt, ha az általános vita vége felé, látva a kormány azt, hogy hány módosító javaslat érkezett be és azok milyen súlyúak, milyen terjedelműek, akkor abban a helyzetben esetleg megtehette volna azt, hogy a törvényjavaslatot visszavonja, a Vékás professzor úr vezette bizottságot az igazságügyi tárca keretei közé valamilyen módon behívja, közös erővel átdolgozzák ezt a javaslatot, és a parlament téli szünetében ismételten előterjeszthette volna a kormány. Mert egyébként azt gondolom, hogy arra a javaslat mindenképpen alkalmas, hogy némi módosítás, javítás után vitassa a Ház. Helyesebb lett volna szerintem ezt tenni; a kormány más megoldást választott, természetesen jogában áll. Most nekünk itt, ebben a helyzetben az a feladatunk, hogy ezeket a módosító javaslatokat megvitassuk, és utána döntsünk róla.

Nehezebb dolga lesz így a kormánynak véleményem szerint, mint az előző megoldás esetén lett volna, de nem tartom teljesen kizártnak, és nem tartom reménytelennek azt, hogy ezek után is egy olyan koherens egésszé álljon össze ez a törvényjavaslat, amely méltó arra, hogy az ötven éve hatályban lévő polgári törvénykönyv helyébe léphessen.

Elnézést, elnök úr, hogy a részletes vitában én is az általános vita keretei közé illő hozzászólással kezdtem, de úgy gondolom, hogy miután ez az első körben elhangzott, talán nem vétettünk olyan nagyot a Házszabály rendelkezéseivel szemben.

Forrás: parlament.hu