DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt héten értesülhettünk az oktatási és kulturális miniszter különböző sajtóorgánumokban tett nyilatkozataiból arról, hogy az államnak szándékában áll visszavenni önkormányzati iskolák fenntartását, azaz újraállamosítják majd az iskolákat vagy legalábbis azok egy részét. Megtudhattuk azt is, hogy ez a lépés önkéntes alapon képzeltetett el, tehát csak azoknak az iskoláknak a visszavételéről van szó, amelyek ezt kérik, hogy mindez már 2010-re tervezett, és azt is megtudhattuk, hogy a visszavétel célja az esélyegyenlőség biztosítása.

(9.40)

Írott előterjesztést nem ismerünk ebben a témában. A Kereszténydemokrata Néppárt rendkívüli horderejűnek tartja ezt a kérdést, ezért is kértem szót, valamint azért, hogy rámutassak néhány összefüggésre.

Jól tudjuk, hogy 1868-ban született meg Eötvös József népoktatási törvénye. Ezt a törvényt Európában azóta is modellértékűnek tartják. A törvény egyik alapgondolata az volt, hogy az iskolák felett az a község, az a közösség rendelkezzék, amelynek a gyermekei abba az iskolába járnak. Egyebek mellett ennek a törvénynek az eredményeképpen alakult ki egy olyan színes iskolarendszer Magyarországon, amelyben az államosításig az állam, a települések, az egyházak és más fenntartók nagyjából hasonló mértékben osztoztak az iskolák fenntartásában. Az államosítás után az állam száz százalékban minden iskolát magához vett, államosított, kivételt képezett az a tíz egyházi középiskola, amely közel négy évtizeden keresztül működhetett. A rendszerváltozás hozta el azt az üdvözítő állapotot, amikor a közösségek visszakapták az iskoláikat, és az 1993-ban megalkotott közoktatási törvény értelmében az önkormányzatok, egyházak, alapítványok mindmáig osztoznak az iskolafenntartásban; az önkormányzatok az iskoláknak mintegy a 90 százalékát tartják fenn. Százhuszonöt év múltán visszatértünk tehát az eötvösi gondolathoz, amelyben hangsúlyossá válik a szubszidiaritás elve.

Mivel érvel a miniszter a nyilatkozatok szerint? Egyrészt azzal, hogy igen nagy különbségek vannak az iskolák között, másrészt azzal, hogy az önkormányzatoknak nagy teher az iskolák fenntartása. Mind a két érvelés helytálló, ezek tények. De nézzük, mi vezetett ide!

Nos, először is, az állam évek óta jelentős összegeket vont ki a közoktatásból, amelynek az eredménye az, hogy ma az iskolák finanszírozásának országos átlagban körülbelül 50 százalékát fedezi csak normatív alapon a központi költségvetés. Ezenkívül évek óta feladatok zuhatagát zúdította az iskolák és az önkormányzatok nyakába, amihez nem adott elegendő összeget. Ez okozta azt, hogy ma elviselhetetlen terhet jelent az önkormányzatoknak az iskolák fenntartása. Ez okozta egyfelől azt a nagy különbséget, ami valóban megvan az iskolák színvonala között, másrészt az a tartalmi szabályozás, ami - megint csak visszautalva részben a pénzhiányra, részben talán a szándék hiányára - például szakértői jóváhagyás nélkül hagyja jóvá a pedagógiai programokat és a helyi tanterveket, azaz nincs felettük megfelelő szakmai kontroll. Ezenkívül nincs olyan egységes szakmai ellenőrzés, amely biztosítaná az egységes színvonalat. A szabályokat megszegő iskolákat pénzügyi bírsággal szankcionálják, erre példa többek között a Montessori iskola, amely komoly összegeket szed a szülőktől, és 1 millió forint bírságra ítélték, holott rengeteg szabálytalanságot követett el. Felmerül tehát a gyanú, hogy ennek a visszaállamosításnak olyan politikai okai vannak, hogy az oktatásból kivont pénzek miatt keletkezett problémákat a kormány államosítással próbálja megoldani.

A Kereszténydemokrata Néppárt nem tiltakozik ugyanakkor az ellen, hogy az állam nagyobb szerepet vállaljon az iskolák fenntartásában. Az alapelvünk az, hogy ezt az államnak minden iskolára nézve legalább 90 százalékban tartania kell. Ezenkívül egy olyan szakmai irányítást, központi kötelező kerettantervet és szakértői ellenőrzést kell megvalósítani, ami biztosítja az egységességet. A legnagyobb gond azonban az, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdést konzultáció nélkül, az érintettek és az ellenzék meghallgatása nélkül kell megismernünk. Hangsúlyozom, a részleteket nem ismerjük. Kérjük, hogy a továbbiakban ez megfelelő elbírálás alá essék.

Köszönöm. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu