DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Szakápolóhiány területén jelenleg súlyosabb a helyzet, mint valaha. Csak az idén több mint ezren mennek nyugdíjba, miközben legfeljebb 150-en szereznek majd ápolói képesítést. Nemcsak az egészségügyi ellátórendszer, hanem a felsőoktatás és a szakképzés átalakulása is felelőssé tehető azért, hogy a kórházakban egyre kevesebb a szakápoló, a szakasszisztens. Az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint 2000 óta drámaian csökkent az ágazat iránt érdeklődők száma. Ennek okát elsősorban a szakképző intézetek összevonásában, illetve megszűnésében látja a kamara. Hogy konkrét példát említsek, Budapesten a korábbi 11 iskolából mára csupán 2 maradt. Ráadásul a felvehető jelentkezők száma is csökkent.

Nem volt igazán átgondolt a munkaügyi központok által támogatott képzési rendszer sem. Az igazán létszámhiányos asszisztensi, szakápolói szakmákat nem nevesítette a munkaügyi tárca, támogatást kapott viszont a szociális ápolók, gondozók képzése, pedig ezeket a szakembereket nincs hol alkalmazni az egészségügyben. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy már csak bizonyos korlátok között lehet nyugdíj mellett dolgozni. Márpedig, ha az idős ápolók inkább a nyugdíjat választják a kimerítő munkáért járó, ám nem sokkal magasabb fizetés helyett, a betegek nagy bajba kerülnek. Akár egyharmadával is csökkenhet a kórházakban a szakápolói létszám. Közben a magyar szakápolókat fizetett hirdetésben csábítják ausztriai munkára, ahol havi nettó 500 ezer forintot ajánlanak nekik, amelyet évente 14 alkalommal kapnak kézhez. Ez az összeg a magyarországi fizetések sokszorosa.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Hogyan kívánják az ágazat iránt az érdeklődést felkelteni a fiatalok körében, pótolni a hiányzó szakképzett munkaerőt? Mit tudnak ajánlani a magyar szakápolóknak, hogy ne menjenek el külföldre dolgozni?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu