DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tovább haladva a feljegyzett olyan problémák körében, amelyben szólni szeretnék, sorrendileg kapcsolódnék a Frankné Kovács Szilvia felszólalásában legutóbb érintett eseti gondnoki témához. E tekintetben az ajánlás 494. pontjában szereplő módosító javaslatunkat szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ajánlani. Nagyon egyszerű ez a módosító javaslat. Arról szól, hogy az eseti gondnokságra vonatkozó szabályozást ne itt helyezzük el, hanem a személyek jogának a témakörében, hiszen ez a személyek jogállásával kapcsolatos kérdés alapvetően, hiszen a képviseletek túlnyomó részére, törvényes képviselet, jogi személyek képviselete, nagyságát és fontosságát tekintve is a "személyek joga" részben felmerülő kérdések kapcsán került sor. Ez alól egyedül a meghatalmazás témaköre szükséges, hogy kivételt nyerjen, de egyébként úgy gondoljuk, szerkezetileg ez lenne a helyes megoldás. A javaslatunk egyébként megjelenik a második könyvben is, ahol javasoljuk, hogy a második könyv új 40. §-sal egészüljön ki, ott jelenne meg a mi javaslatunk szerint az eseti gondnokságra vonatkozó szabályozás.

A továbbiakban az ajánlás 455., 456. és 552. pontjáról szeretnék szót váltani, amiről már korábban hallottunk szocialista képviselőtársnőnk, Szabó Éva felszólalásából. Ezek a kamatkérdésekkel kapcsolatos szabályok. Nos, tisztelt képviselőtársaim, az egyik szabály, amiről beszélni szeretnék, a 455. ajánlási pontban az ötödik könyv 23. §-ának kiegészítésére irányuló módosító javaslat, amely új (2) bekezdést kíván beiktatni, és gyakorlatilag az államháztartás alrendszereivel kapcsolatos kamatkérdést szeretné megoldani ebben a törvényben. Arról is szó volt, hogy tulajdonképpen ilyen szabályozás a jelenlegi törvényben nem szerepel, hanem most tárgyalunk párhuzamosan egy másik törvényt, amely a még most hatályos polgári törvénykönyv módosításával mintegy megelőlegezné e kérdés ilyenkénti megoldását.

Amikor én ezt a módosító javaslatot elolvastam, akkor eszembe jutott az a - hogy mondjam - szlogen, követelmény, hogy a jogi normák legyenek világosak, áttekinthetőek és könnyen érthetőek. Engedjék meg, hogy felolvassam a javasolt szabályozást, és csak úgy első hallásra vessük össze, hogy mennyire felel meg ennek a követelménysornak, hogy így mondjam, ez a módosító javaslat.

(16.10)

Idézem tehát: "Az államháztartás alrendszereiben harmadik személyekkel szemben vállalt vagy az alrendszereket egyébként harmadik személyekkel szemben terhelő fizetési kötelezettség esetén - ideértve a támogatási szerződésekből eredő fizetési kötelezettséget is - a kamatfizetés mellőzésére vagy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamat fizetésére irányuló szerződési kikötés - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - semmis. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások felhasználására... - elnézést, levegőt is kell venni közben - kötött szerződésekben, valamint a jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásával megbízott és e körben olyan szervezetek által vállalt fizetési kötelezettségek esetében is, amelyet államháztartási szervezet alapított, vagy amelyben ilyen szervezet többségi befolyással rendelkezik."

Tisztelt Képviselőtársaim! Megfejthető ez a normaszöveg, csak neki kell futni jó néhányszor, de azt gondolom, hogy talán elfogadják azt a kritikát, hogy valahogy, ha lehet, egyszerűbb megfogalmazásra kellene törekedni. De különben is azt gondolom, hogy ha már ezt a kérdést szabályozni akarjuk a polgári törvénykönyvben, akkor ezt speciális szabályként, nem a (2) bekezdésben kellene elhelyezni, hanem ennek a szakasznak a végére, mert megtöri az egész szakasz felépítésének a logikáját.

Igazán azonban számomra az lenne a rokonszenves, hogyha ilyen természetű szabályokat nem helyeznénk el a polgári törvénykönyvben. Nyugodtan meg lehetne ezt oldani egy olyan szabállyal, hogy az államháztartás alrendszereivel kapcsolatos kamatproblémákkal - bocsánat, ez most nem normaszöveg igényű megfogalmazás -, kamatkérdésekkel kapcsolatosan, mondjuk, külön törvény, az államháztartási törvény - mindegy, ahol elhelyeznénk - rendelkezik. És akkor a polgári törvénykönyv fel lenne szabadítva az ilyen, megemészthetetlennek tűnő szövegektől.

Az ajánlás 552. pontjában szereplő módosító javaslat ugyanezt a szöveget tartalmazza a késedelmi kamat tekintetében. Itt is arra hívnám fel a szíves figyelmüket, hogy ha olyan egyszerűen meg lehetne oldani - feltételezve, hogy ebben az új polgári törvénykönyvben egy ilyesféle szabály elhelyezésre kerülne -, akkor a késedelmi kamatokra vonatkozó későbbi törvényi rendelkezések körében ugyebár... Elnézést, mindjárt megkeresem, hogy ez hol szerepel. (Lapozgat a papírjai között.) Ez az ötödik könyv 132. §-ának kiegészítését jelentené egy új (2) bekezdéssel. Tehát ott meg lehetne nagyon egyszerűen oldani egy utaló szabállyal, azt mondani, hogy a késedelmi kamatok szabályait megfelelően kell alkalmazni akkor, ha az államháztartás alrendszerével kapcsolatos késedelem bekövetkezéséről van szó.

Ez a mondatom sem volt normaigényű, de hogy szerkezetileg milyen megoldást ajánlok, milyen megoldást javaslok, az talán világos önök előtt.

Végezetül a 456. módosító javaslatról szeretnék röviden szólni. Ez a fizetési kötelezettség idegen pénznemben történő megállapítása esetén alkalmazandó kamat mértékéről szól. A módosító javaslat arra irányul, hogy ha idegen pénznemben kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni, a kamat mértéke a főszabály szerint - ez még a kormányjavaslatban szerepel - az adott pénznem szerinti központi bank irányadó kamata - idáig világos -, ha pedig ilyen nincs - mondja a módosító javaslat -, akkor a pénzpiaci kamat.

Nos, nekem ezzel van némi problémám, mert ez pontosan, konkrétan nem határozható meg. Mert ha jól gondolom, a pénzpiaci kamat egy adott országban, egy adott helyen a különböző bankok által megállapított kereslet-kínálatnak megfelelően pillanatnyilag működő kamat, ami lehet egy országon belül is sokféle, mert különféle pénzintézetek különféle kamatozásokat valósítanak meg. Meg kell jegyeznem, hogy ebből a normaszövegből az sem derül ki, hogy itt az idegen ország pénzpiaci kamatáról van szó vagy a hazai pénzpiaci kamatról. Jó lenne, ha ezt a módosító javaslatot is ilyen szempontból tisztába tennénk. Azt gondolom, hogy ezt a pénzpiaci kamatra való utalást talán szerencsésebb lenne elhagyni.

Az ajánlás 463. számú javaslata Szép Béla és szocialista képviselőtársaimnak az a javaslata, amely arra irányul, hogy az ötödik könyv 30. §-a új (4) bekezdéssel egészülne ki: "Jogaik gyakorlása során a felek a hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartásával kötelesek eljárni."

Nos, itt Vékás professzor úr Ptk.-konferencián elmondott véleményét szeretném nagyon röviden emlékezetükbe idézni. Már csak azért is megoldhatjuk nagyon röviden, mert a múlt héten is szóba hoztam ezt, tudniillik a professzor úr arról beszélt - és azt gondolom, hogy ez teljes mértékben helytálló -, hogy ezt az egyébként nyilvánvalóan nem vitatott, elvi jellegű szabályt a szerződési jogban elhelyezni, ahol domináns szempont a szerződési szabadság, nem szerencsés, mert a szerződési szabadság elvét gyengítené.

Éppen ezért javasoljuk az általunk az ajánlás 116. pontjában foglalt megoldásként ugyanezt a szabályt ugyanígy szó szerint a személyhez fűződő jogok védelme körében elhelyezni az ajánlás 116. számú pontjában rögzített módosító javaslatunk szerint, amely gyakorlatilag alapelvként rögzítené a személyhez fűződő jogok védelme körében azt, hogy a személyek közti hátrányos megkülönböztetés tilos.

A következő kérdés, amit érinteni szeretnék, az ajánlás 473. pontja, Frankné Kovács Szilvia és szocialista képviselőtársai javaslata, amely akként rendelkezne, hogy említést tesz a felek szerződési kötelezettsége szempontjából a kifejezett szerződési kötelezettség mellett még a hallgatólagos szerződési kötelezettségről is.

A módosító javaslat ennek kapcsán azt kívánná a polgári törvénykönyvben kimondani, hogy hallgatólagos kötelezettség keletkezhet különösen a szerződés céljából, természetéből, a jóhiszeműség és a tisztesség alapelvi követelményéből. Az indoklás tartalmazza azt, hogy ez a módosító javaslat az európai szerződési alapelveken alapul, de kitűnően a szerződés indokolásából is tulajdonképpen ez a javaslat ezt - a vállalkozások világán kívül - mindenkire nézve kiterjesztené. Lehet, hogy ez egy indokolt megoldás vagy indokolt rendelkezés, de nekem vannak kételyeim. Őszintén szólva nem egészen tudom elképzelni, különösen magánszemélyek viszonylatában, hogy hogyan keletkezhet hallgatólagosan valaki számára kötelezettség. Nem nyugtat meg az a fordulat sem, hogy ez úgy keletkezhet, hogy következnének ilyen hallgatólagos kötelezettségek a szerződés céljából, természetéből, a jóhiszeműség és a tisztesség alapelvi követelményéből. Egy ilyen természetű szabályozás konkrét, kézzelfogható kötelezettséget keletkeztető jellegét nem látom át, számomra nem világos. Köszönettel veszem, ha konkrét példákkal egyébként meg tudnák netán a mai gyakorlatból ezt erősíteni, vagy példákkal alá tudnák támasztani ilyen helyzetek létrejöttét.

Bennem az fogalmazódik meg, hogy egy ilyen szabályozás a jogbiztonság követelményeinek nem igazán felel meg, hiszen egy kötelezettségnek nagyon határozottnak, nagyon egyértelműnek kell lenni ahhoz, hogy morális és jogi alapunk legyen kötelezettségek számonkérésére.

Megpróbálok olyan módosító javaslatot keresni, ami még belefér, és sajnos jeleznem kell majd egy harmadik felszólalási igény tiszteletteljes megadási iránti kérelmet is. Ami még belefér a hátra lévő egy percembe, az az 521. számú, Hajdu Attila képviselőtársam által jegyzett módosító javaslat lenne, amely arról szól, hogy az ügyész keresetindítási joga közérdek védelmében fönnállna abban az esetben is... (A papírjait lapozgatja.)

(16.20)

Bocsánat, nem az ügyész keresetindítási joga - ezért fontos, hogy kézbe vegyük a szöveget. A tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránti közérdekű kereset indításának a joga illesse meg - idézem a módosító javaslatot: - "a kormány által általános hatáskörű területi államigazgatási szervét" többek között.

Ilyen természetű közigazgatási fogalmat a polgári törvénykönyvbe véleményem szerint nem szerencsés beiktatni. Van egy alternatív javaslatom - mert lejárt a 15 perc, még három szó, csak ezt mondanám el. Nem vitatva, hogy egy ilyen jogot egy ilyen típusú szervnek adni kell, én ezt úgy fogalmaznám meg, hogy: az önkormányzatok törvényességének ellenőrzését ellátó szerv. Ez (Az elnök csenget.) közigazgatási jogilag, alkotmányjogilag és a polgári jog szempontjából is sokkal egyértelműbb megoldás lenne.

Köszönöm a figyelmet, és akkor kérni fogok majd még egy lehetőséget.

Forrás: parlament.hu