DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a vitaszakaszban egyetlenegy kérdéssel kívánok foglalkozni, az atomkár kérdésével. Felelősség atomkárokért címmel Szép Béla képviselő úr és két szocialista képviselőtársa módosító javaslatot terjesztett elő, egy ilyen címszó alatt az atomkárok megtérítésével kapcsolatos szabályozást javasolnak beépíteni a polgári törvénykönyvbe. Az általam most elmondottakból következően a kormány eredeti javaslata ilyen természetű rendelkezéseket nem tartalmazott.

A módosító javaslat megfogalmazza az atomkár fogalmát, jelesül: "Atomkárnak minősül az atomenergia alkalmazása során külön törvényben meghatározottak szerint okozott kár." A módosító javaslat olvasásakor már itt kétkedés fogja el az embert egy kicsit, mert a módosító javaslat szándéka szerint a kártérítés, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatosan bekövetkezett kártérítés szabályait be kívánja építeni a polgári törvénykönyvbe, de rögtön az első mondat fogalmilag egy külön törvényre utal. Majd látni fogjuk, hogy ez mint következetlenség kiteljesedik a módosító javaslat további elemei kapcsán.

De ha tovább ismerkedünk a módosító javaslattal, akkor egy számomra meglehetősen meglepő szabály következik, amely így szól: "Az atomkárt az atomenergia alkalmazása körében engedélyköteles tevékenységet hatósági engedéllyel folytató személy köteles megtéríteni." Miről is van szó? Olyan károkról, amelyek - hogy így mondjam - az embert rögtön arra a reflexmondatra indítják, amikor ez szóba kerül, hogy isten mentse az országot egy ilyen kár bekövetkezésétől. Mind az emberek életére, mind az emberek egészségére és természetesen felmérhetetlen értékű és mennyiségű vagyontárgyra, nem beszélve a környezetről, a környezeti értékekre nézve eddig ismeretlen dimenziójú, és soha ne ismerjük meg, hogy milyen behatású károk lehetőségéről van szó. (Dr. Hankó Faragó Miklós közbeszól.) Lehetnek persze elvileg kisebb károk, de lehetnek nagyobb károk is.

Azt rendelni főszabályként, hogy az ilyen károkért az engedélyköteles tevékenységet folytató személy felel, ezen az ember rendkívül elcsodálkozik, mert egy ilyen természetű, mármint kártérítési természetű problémákat ismerő jogász számára az első kérdés, amely rögtön felmerül, a végrehajthatóság. Mondjuk, bekövetkezik egy 200 milliárd forintos kihatású kár - hasamra ütöttem -, és van egy engedélyköteles 150 millió forint vagyonnal. Nyilvánvalóan végrehajthatatlan, a kárnak csak a töredéke lenne megtéríthető.

(17.50)

Amellett meg atomenergiáról van szó. Lehet, hogy járatlan vagyok a kérdésben, de nekem erről az atomerőművek jutnak az eszembe. Nem tudom, hogy komolyan lehet-e gondolni egy kártérítési követelés végrehajtásaként, mondjuk, az atomerőmű elárverezését mint egyfajta végrehajtási módszert. Nyilvánvalóan ez képtelenség, mint ahogy az is képtelenség, hogy ilyen kárral ilyen engedélyes terhelhető legyen. Én olvastam, és majd megyek tovább magam is ezen a módosító javaslaton. Az én számomra az a teljesen evidens, hogy ha egy ilyen kár bekövetkezik, azért csak egyetlenegy felelős lehet, a magyar állam. Nem azért - most ezt azok számára mondom, akik nem jogászok -, de az emberekben a "felelősség" szó, ha ezt a szót hallják, a vétkesség gondolatát veti fel. Miért az állam - lehetne feltenni a kérdést -, ha az nem vétkes? De hát ismerjük a felelősség fogalmának azt a fajtáját, amikor vétkesség nélküli felelősség is fennáll. Ilyen a veszélyes üzem felelőssége. Ez tulajdonképpen egy speciális veszélyes üzemi felelősség. Majd megnézzük a szabályozást, ha mindjárt továbblépünk, akkor láthatjuk, hogy mik a specifikumok benne. Tehát megint csak azok számára mondom, akik esetleg figyelemmel kísérik ezt a vitát, mert nekünk, akik jogászként itt ülünk, erről nem kell eszmecserét folytatni. Egy gépkocsi működése vagy egy más üzem működése kapcsán nagyon sokszor bekövetkezhetnek olyan károk, amelyekért a gépkocsivezető nem tehető felelőssé a hagyományos vétkességi elv alapján. Nem vétkes a kár bekövetkezésében. Ha egy üzemben egy robbanás bekövetkezik, nem biztos, hogy vétkesség állapítható meg, de a veszélyes üzem tekintetében - objektív felelősségnek is szokták ezt nevezni - a hatályos polgári törvénykönyv úgy fogalmaz, hogy aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből bekövetkező kárt megtéríteni, és a kimentési ok a külső és elháríthatatlan erőhatalom. Hát ennek a logikája alapján történik ez a szabályozás is, csak nagyon helyesen. Ez a szabályozás semmiféle kimentést nem ismer, még az elháríthatatlan külső erőhatalmat sem.

Magyarán szólva, amikor én azt mondom, hogy egy ilyen kárért a magyar államnak kell a felelősséget viselni, akkor azt mondom, nagyjából azt a filozófiát öltöm jogi nyelvezetbe, jogi versezetbe, hogy az atomenergia működéséhez az egész országnak érdeke fűződik, és a kárfelelősség kockázata az egész országra terjed ki, hiszen tudjuk, hogy micsoda is a magyar állam pénzügyi értelemben? Az adófizetők összes bevétele. De hát nincs más megoldás. Most én abba nem akarok belebocsátkozni, hogy az atomenergia felhasználásával kapcsolatban milyen vitás nézetek, kérdések vannak, itt most a polgári törvénykönyv szabályozása kapcsán arról a helyzetről beszélünk, hogy ilyen működik, ilyen létezik, és ha ilyen károk bekövetkeznek, akkor kik legyenek érte a felelősek. Azt gondolom, az egyetlen lehetséges, korrekt megoldás, hogy ezért az állam felelős, és természetesen minden kimentési lehetőség nélkül. Azt egyébként, hogy nincs kimentési lehetőség, tartalmazza a módosító javaslat, helyesen. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Bocsánat, e törvény szerint!) Igen! Ez is érdekes, igen. Köszönöm Hankó Faragó képviselő úr közbevetését. Talán nem is figyeltem fel arra, hogy a szöveg úgy szól, hogy az atomkárért való felelősség alól e törvény szerint kimentésnek helye nincs. Most én is elkezdtem gyanakodni, hogy mit is akar tartalmazni ez a kis megszorítás - nem tetszik; nem tetszik, hozzá kell tennem rögtön.

Az engedélyes a felelősség alól csak külön törvényben meghatározott esetekben mentesülhet. Azt hiszem, hogy arról lesz szó, amire aztán választ kapunk a következő rendelkezésben, ami úgy szól, hogy az atomkárokért való felelősség mértékét külön törvény korlátozhatja, és a korlátozást meghaladó atomkárokért meghatározott mértékben megállapíthatja az állam helytállási kötelezettségét. Mintha arról lenne szó, hogy az engedélyesnek egy korlátozott felelőssége van, és ami erre nem terjed ki, arra jön az állam felelőssége. Bár itt is itt van ez a gondolatjelbe vetett kitétel, hogy "meghatározott mértékben".

Szóval, nem egészen értem, hogy minek ez a bűvészkedés, ez a zsonglőrködés itt most, engedélyes, állam és korlátozott és kimentés nincs, de mégis korlátozott, és e törvény szerint nincs kimentésnek helye. Ilyenkor, amikor az ember ezeket a szövevényes szabályokat látja, ahelyett, hogy olvasna egy egészséges, egyértelmű szabályt, hogy az atomkárokért a felelősség az államot terheli, elfogja a gyanakvás, hogy itt valami esetleg nincs rendben. Tehát annyit tudok mondani, hogy nem tetszik ez a rendezés ilyen formában.

Végül is az elévülési idővel kapcsolatos szabályokkal most nem foglalkoznék, de azzal zárul ez a módosító javaslat, hogy az atomkárokért való felelősségre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg. Na, most vagy itt szabályozzuk, vagy csináljunk egy külön törvényt. Engem teljesen kielégít, ha a polgári törvénykönyvben megjelenik, mondjuk, a veszélyes üzem tevékenységi körénél egy külön szabály, hogy az atomkárra vonatkozó szabályokat vagy az atomenergia felhasználása során keletkezett károkat külön törvény rendezi, és akkor egy törvényben egységesen áttekinthetően kell a kérdést szabályozni. Vagy ha úgy gondoljuk, hogy a polgári törvénykönyvben akarjuk a részletes szabályokat megjeleníteni, akkor ne dugjuk el a szabályok egy részét egy másik törvénybe, legyen áttekinthető az egész jogintézmény.

Ezzel a módosító javaslattal nekünk tehát ez a problémánk, és ezért így, ebben a formában nem fogjuk tudni támogatni.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu