FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ha jól értelmezem, akkor a 424-429. ajánlási pontok ebben a vitaszakaszban kerülnek megtárgyalásra, ugye? (Az elnök jelzésére:) Köszönöm szépen.

A polgári törvénykönyv általános vitája során, de azt gondolom, a részletes vitában is jelentős szerepet fognak kapni az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések. Több körben vita zajlott arról, hogy milyen szabályozási tartalommal szülessenek meg az új szabályok a Ptk.-ban. Az ingatlan-nyilvántartás kérdésköréhez hasonlóan vita zajlott a társasági jog vagy a szellemi alkotások jogának a bekerülése ügyében, és ugyanígy az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban is. Sokat emlegettük az elmúlt héten, a részletes vita azon szakaszában a decemberi és a januári IRM-konferenciát, és az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban is többször előkerült ezeken a konferenciákon az a kérdés, hogy kell-e szabályozni ezt a polgári törvénykönyv keretében, vagy kizárólag csak külön jogszabályban szabályozzuk.

A törvényjavaslat eredetileg nem szabályozza semmilyen szinten ezt a kérdéskört - egyébként ezt kifogásolta például Hankó Faragó képviselőtársam a vezérszónoki felszólalásában, de más ellenzéki képviselők is hivatkoztak erre. A társadalmi vita és így az IRM-konferencia eredményeként is mi, kormánypárti képviselők is átgondoltuk ennek a relevanciáját, és éppen ezért módosító javaslatokat nyújtottunk be e tárgyban, két darabot, amelyeknek az ajánlási száma 424. és 429., ezek az ajánlási pontok. Ezeknek a módosító javaslatoknak a lényege az, azt gondolom, hogy a szakértői javaslat által előadott elképzeléseket is megfontolván úgy gondoltuk, hogy mindenféleképpen célszerű az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos és az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó magánjogi szabályok egységes megjelenése az alapelvi és a tartalmi szinten. Éppen ezért az ingatlan-nyilvántartás alapelvi szabályozását kiegészítésre méltónak tartottuk a polgári törvénykönyvben, tehát az alapelvek és mindaz, ami ehhez szorosan kapcsolódik, itt megjelennek, így értem ez alatt az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatásait.

Azt azért látni kell - és szeretnék utalni a szakértői javaslat e kérdéskörben elfoglalt álláspontjára -, hogy három célt tűzött ki a szakértői javaslat az ingatlan-nyilvántartás kérdéskörében: azt, hogy az ingatlan-nyilvántartás magánjogi szabályozása jelenjen meg a polgári kódexben, aztán a második elérni kívánt cél a közhitelesség erősítését tartalmazta, a harmadik pedig az, hogy az ingatlan-nyilvántartás közvetlen bírói felügyelet alá helyeződjék. Álláspontunk szerint - és ezt az általános vitában is többen elmondtuk - az ingatlan-nyilvántartás közvetlen bírói felügyelet alá helyezése, valamint a kataszteri nyilvántartás és a telekkönyvi nyilvántartás szétválasztása nem a polgári törvénykönyv tárgykörébe tartozó kérdés, azt külön jogszabályokban, külön törvényekben kell rendezni. Ezt az álláspontunkat most is fenntartjuk, és úgy gondoljuk, hogy feltétlenül megjelenítésre érdemesek azok az alapelvek, amelyeket a módosító javaslatban megfogalmaztunk.

A módosító javaslatunk második része - mint említettem - az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatását tartalmazza. Nagyon fontos, és kiemelendőnek tartom, hogy a módosító javaslat, figyelembe véve az Alkotmánybíróság 80/2006. (XII. 20.) számú határozatában megfogalmazott követelményeket, összhangban természetesen a szakértői javaslattal... - az őáltaluk kidolgozott arányos és méltányos megoldást elfogadtuk a magunkénak, az eredeti tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásban bízó jóhiszemű, ellenérték fejében jogszerző érdekeinek védelmét illetően.

Erősíti az eredeti jogosult helyzetét, ha a tulajdonjogát bűncselekmény következtében - például a mostanság elhíresült lakásmaffiával kapcsolatos ügyekben - vesztette el, adott esetben úgy, hogy a hamis vagy meghamisított szerződések földhivatalhoz való benyújtásáról és tulajdonjogának törléséről csak évekkel később szerzett tudomást, amikor az ingatlanával - immár jogfosztottá válva - rendelkezni kívánt. Én azt gondolom, hogy ennek a kérdéskörnek a szabályozása elengedhetetlen. Ezt, úgy hiszem, mindnyájan el tudjuk fogadni, és ezzel azonosulni tudunk, és, feltételezem, azzal is, hogy ez megjelenjen a polgári törvénykönyvben, hiszen ez egy rendkívül fontos kérdés, az emberek jó részét érinti vagy érintheti ez a problémakör, így ennek a szabályozását feltétlenül fontosnak tartjuk. Bízom abban, hogy ehhez megkapjuk az önök támogatását.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MDF és az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu