DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Urak! Szeretném rögzíteni azt, hogy hogyan gondolkozunk mi a megtakarított kiadások sorsáról. Azt gondoljuk, hogy ha csökkentjük az adókat, mert az adócsökkentés az egyik célunk vele, akkor a több nettó jövedelemből, akár családokról, akár vállalkozásokról legyen szó, három dolog történhet: vagy megtakarítják, vagy befektetik, vagy pedig fogyasztásra költik. Nem szeretnék itt direkten visszatérni Tatai-Tóth András kedves szavaira, aki felhívta arra a figyelmet, hogy elképzelhető, hogy fogyasztásra fogják költeni. Azt gondolom, ez volt a dolog lényege.

Ugye, az előbb azt hallottuk, hogy ha kereslet-visszafogó intézkedések vannak, akkor azzal az a baj. Azt gondolom, mind a három esetben pozitív a kimenet. Hogyha megtakarítják, akkor nő a megtakarítás és a belső finanszírozási lehetőség, ha fogyasztásra költik, akkor a fogyasztás ágán húzzák a gazdaságot, ha beruházásra, akkor munkahelyeket teremtenek.

Szeretném azt is megerősíteni, hogy Kovács Tiborral messzemenőkig egyetértek abban, hogy egy másik legitim gazdaságpolitikai cél az államadósság csökkenése. Szeretném felhívni a frakcióvezető-helyettes úr figyelmét arra, hogy a Reformszövetség anyagában csakúgy, ahogyan az SZDSZ javaslatcsomagjában is, kiemelten szerepel az államadósság szintjének a csökkentése, mégpedig évente 2 százalékpontos mértékben. Szeretném egyben jelezni a tisztelt képviselőknek, hogy az SZDSZ egy másik törvényjavaslatot is benyújtott, a plafontörvény módosítását, amely plafontörvény-javaslatban fogalmazzuk meg azt, hogy a kormánynak olyan költségvetést kell évről évre a parlament elé terjesztenie, amely eleget tesz ezeknek a kritériumoknak, tehát egyszerre csökkenti a jövedelem-újraelosztást, és egyszerre csökkenti az államadósságot.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Keller László: Ez az, ami fából vaskarika.)

Forrás: parlament.hu