DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Még egyszer mondom Kóka képviselő úr és az általa benyújtott javaslataira, amelyek az adósságcsapda elkerülésére, a kiadások csökkentésére vonatkoznak, amit meg lehet csinálni, csináljuk meg.

Azt hiszem, Jókai írja valahol, hogy nagyon nehéz kölcsönt fölvenni valakitől azért, hogy egy másnak szóló tartozásunkat kifizessük belőle, mert az illető sosem tudhatja, hogy találunk-e egy harmadik embert, akitől arra vegyünk föl pénzt, hogy a neki szóló tartozásunkat visszafizessük. Ez egy nagyon rossz mulatság, ebben egyetértünk, az adósságspirált meg kell törnünk. Az én számomra legalábbis nem ebben van a fő baj.

A fő baj abban van, hogy a magyar gazdaságnak azt a krónikus problémáját, hogy nagyon alacsony a foglalkoztatottság, ezt ez a javaslat semmilyen módon nem tudja kezelni. A foglalkoztatottság ugyanis, tisztelt Ház, nem a magas hozzáadott értéket termelni képes munkaerő körében alacsony. Ott lényegében az európai átlaggal azonos, diplomások körében mindenképpen, jól kvalifikált szakmunkásokból meg még hiány is van.

Ahol drasztikusan alacsonyabb, mint az Európai Unióban, az a képzetlen és iskolázatlan réteg. Már most, ha csökkentjük a munkáltatói járulékot 10 százalékponttal három év alatt, de ugyanakkor fölemeljük 5 ezer forintra a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor kiknek az esetében segítettük elő azt, hogy foglalkoztassák őket? A sokat kereső, magas hozzáadott értéket termelni képes réteg körében, hiszen a minimálbéren foglalkoztatottak esetében még emeltük is ezáltal a munkáltatói járulékot.

(13.00)

Pontosan fordítva kellene csinálni: egy kétkulcsos járulékrendszert bevezetni, 10-nél akár többel, akár 15 százalékkal csökkenteni egy bizonyos jövedelemhatárig a munkáltatói hozzájárulást, afölött nem vagy csak lényegesen kevesebbel csökkenteni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu