DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az alkotmánymódosító javaslat célja az, hogy az alkotmány kis terjedelmű módosításával a következő általános országgyűlési választástól kisebb létszámú parlament jöjjön létre, vagyis 200 főben maximálja az országgyűlési képviselők létszámát az alkotmányozó.

Ez a cél, a kisebb parlament, nem újdonság. Egyrészt valamennyi politikai erő - beleértve az ellenzék vezető erejét is - évek óta zászlajára tűzte a kisebb létszámú és hatékonyabb országgyűlési képviselet megteremtését. Másrészt lassan két évtizede ezt kívánja kimondva-kimondatlanul az egész közvélemény. Végezetül: szakértők által készített tanulmányok sorozata szól arról, hogy hazánkban a választásra jogosultak számához képest aránytalanul sok a képviselő. Bár részben ezzel sokan vitatkoznak más parlamentekkel összehasonlítva, másrészt ezt az állítást azzal is el lehetne utasítani, hogy egy demokráciában nem a demokratikus intézmények zászlóshajóján, a parlamenten kell spórolni, előbbieket azonban nem lehet figyelmen hagyni.

Amikor a túlköltekezés hatásai és a világgazdasági válság miatti kormányzati megszorítások a társadalom valamennyi szegmensét érintik vagy érinteni fogják, az ország vezetőinek, az országgyűlési képviselőknek példát kell mutatniuk. Hiába akarjuk megreformálni az országot, ha mi nem tudjuk megreformálni saját magunk működésének kereteit. Hiába várjuk el az emberektől, hogy fogadják el a nehezebb körülményeket, ha mi magunk nem akarjuk vállalni ugyanazt. Hiába kér bárki áldozatot, ha saját maga nem akar áldozatot hozni.

Tisztelt Ház! A javaslat szerinti módosítás hatályba léptető rendelkezése szándékosan úgy fogalmaz, hogy a módosítás kizárja a félreértéseket: a ma működő Országgyűlésre nem terjed ki ennek a módosításnak a hatása.

(11.50)

Ennek érdekében került kimondásra, hogy az alkotmánymódosítás a javaslatot elfogadó Országgyűlés működésének megszűnése napján lép hatályba, azaz először a következő általános országgyűlési választáson kerül sor a kisebb létszámú testület megválasztására.

Egy tényezőre azonban már itt fel kell hívjam a tisztelt Ház figyelmét: ez az alkotmánymódosítás csak akkor fogadható el, ha az országgyűlési pártok új választási rendszerben is megállapodnak. El kell kerülni ugyanis azt a közjogi katasztrófát, hogy az Alkotmánybíróság döntése értelmében már jelenleg sem alkotmányos, hogy a 386 mandátumos választási rendszer és a 200 fős Országgyűlésről szóló alkotmányi rendelkezés egyszerre hatályban legyen. Ezért a kormány párhuzamosan benyújtott egy új országgyűlési választási rendszert tartalmazó törvényjavaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott törvényjavaslat megteremti annak feltételeit, hogy 2010-ben a választópolgárok egy 199 fős Országgyűlés tagjait választhassák meg. A létszám azért 199, mert ily módon a páratlan létszám csökkenti a patthelyzet kialakulásának esélyét.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény sikerrel töltötte be történelmi küldetését, öt általános választáson bizonyította be, hogy képes a parlamenti stabilitást biztosítani. Be kell azonban látnunk, hogy a létszámcsökkentést össze kell kapcsolni a választási rendszer átalakításával. Illúzió azt gondolni, hogy 199 fő megválasztása esetén meg lehet tartani a jelenleg hatályos, három elemből felépülő vegyes választási rendszert. Az egyéni választókerületekhez tartozó választópolgárok száma a százezres nagyságrendet érné el. Ha fenntartjuk azt az elvet, hogy az egyéni választókerületek nem léphetik át a megyehatárokat, akkor teljesen esélytelen lenne megközelítőleg azonos nagyságú választókerületeket létrehozni. Ez a rendszer tehát semmiképpen nem felel meg az alkotmányban foglalt egyenlő választójog alapelvének. Nem is szólva arról, hogy számos kisebb lélekszámú megyében területi listáról összesen két képviselőt lehetne megválasztani, azaz a listás szavazás teljesen elveszítené az értelmét.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott javaslatnak nemcsak a kisebb létszámú Országgyűlés megvalósítása a célja, de az is, hogy az új választási rendszer a választói akarat pontosabb leképeződésére legyen alkalmas. Erre egy tisztán listás választási rendszer a legalkalmasabb. Az Európai Unió tagállamainak többségében ma már ilyen rendszerek működnek.

A törvényjavaslat által felvázolt rendszer két elemből áll: 176 országgyűlési képviselőt a választópolgárok közvetlenül megyei-fővárosi listáról választanak, 23 képviselő pedig a töredékszavazatok alapján országos listákról kerül a parlamentbe. A területi választókerületek megtartása lehetőséget ad arra, hogy a képviselők szorosabban kötődjenek a választópolgárokhoz. Az országos lista biztosítja, hogy azok a szavazatok is hasznosuljanak, amelyek a területi választókerületben nem eredményeztek mandátumot. Ily módon az Országgyűlés összetétele szinte teljesen arányos az egyes pártokra leadott szavazatokkal. A kormányzati stabilitást segíti elő, hogy a rendszer megtartja az 5 százalékos küszöböt, így csak a valós társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok juthatnak a parlamentbe.

A választási rendszerekkel szemben támasztott két fő követelmény, az arányosság és a stabilitás biztosítása mellett e rendszer számos előnnyel rendelkezik. Ez a törvényjavaslat megoldást kínál két olyan mulasztásos alkotmánysértésre, amelynek orvoslására az Alkotmánybíróság által adott határidő már eltelt. 2005-ben az Alkotmánybíróság arra hívta fel a jogalkotót, hogy biztosítsa, az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, továbbá az egyes területi választókerületenként megszerezhető mandátumok száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához. A törvényjavaslat ennek a követelménynek egyrészt az egyéni választókerületek megszüntetésével tesz eleget, elejét véve ezzel azoknak a heves vitáknak, amelyek a választókerületi határok átrajzolását kísérnék, másrészt a megszerezhető mandátumok megyénkénti számát a javaslat nem rögzíti, hanem annak meghatározására a lakosságszámok alapján minden választás előtt ismételten sor kerül. Így biztosítható, hogy minden választópolgárnak ugyanannyit érjen a szavazata, függetlenül attól, hogy melyik megyében él.

2008-ban az Alkotmánybíróság a választásokkal kapcsolatban még egy kérdésben állapított meg alkotmányos mulasztást. Eszerint nem biztosítottak az országgyűlési választások során a választójog gyakorlásának feltételei azon választópolgárok számára, akik a külképviseleti szavazás napján Magyarországon, a magyarországi szavazás napján pedig külföldön tartózkodnak. A törvényjavaslat egyfordulós választási rendszert vezet be, azaz mindenki ugyanazon a napon adhatja le a szavazatát, függetlenül attól, hogy Magyarország területén vagy külföldön tartózkodik.

Az egyfordulós választás erénye nem csak ez. Ez a megoldás egyrészt lerövidíti a választási kampányidőszakot, másrészt lehetővé teszi a választási költségek radikális csökkentését. Az egyfordulós választás mai árakon négyévente 4,1 milliárd forint megtakarítást jelent, és évente mintegy 4 milliárd forint megtakarítás érhető el a parlament létszámának csökkentésével, továbbá jelentősen csökkennek a kampányköltségek is.

Végül egy el nem hanyagolható szempont: egy nemrég készült közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem ismeri a magyar választási rendszer működését, 38 százalékuk pedig úgy, hogy inkább nem ismeri. A választópolgárok demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmához nagyban hozzájárul, ha tisztában vannak azzal, hogyan lesz a szavazatukból mandátum. A kormány által benyújtott törvényjavaslat világos, egyszerű rendszert vezetne be, amelynek minden eleme a választópolgárok számára is könnyen megérthető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy példamutatásképpen szavazatukkal támogassák a kormány kisebb Országgyűlésre és választójogi reformra vonatkozó javaslatait.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

(12.00)

Forrás: parlament.hu