DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a Ház három alkotmánymódosítást is tárgyal. Ezt a 9045. számon beterjesztett alkotmánymódosítást, amely az úgynevezett gyűlöletbeszédre vonatkozó alkotmányos tényállást módosítja, a liberális frakció, az SZDSZ részéről nem tudjuk támogatni.

Kétségtelen tény, hogy akárcsak a kisebb Országgyűlésre vonatkozóan hosszú-hosszú évek óta zajló vita, ugyanúgy nagyon hosszú évek óta visszatérő probléma a gyűlöletbeszéd kérdése Magyarországon. Az elmúlt években számos biztató kísérlet történt arra vonatkozóan, hogy akár a büntetőjog, akár a polgári jog eszközével megpróbáljunk a fennálló szabályozáson változtatni, a meglévő gyakorlaton is változtatni. Ezek a törvénymódosítások sorra fennakadtak az Alkotmánybíróság rostáján, és elbuktak. Ez önmagában is olyan figyelmeztető körülmény, amely feltétlenül arra kell hogy késztesse a jogalkotót, hogy bármilyen jogszabályi változást csak nagyon megfontoltan, nagyon óvatosan hajtson végre.

Formálisan abból a körülményből, hogy abban az esetben, ha akár a büntetőjogi, akár a polgári jogi eszközök eredménytelennek bizonyulnak, mert az Alkotmánybíróság sorra alkotmányellenes találja azokat, nagyjából logikusan akár az is következhet, hogy ha indokolt, akkor ezekből a tényekből levonva a következtetést, alkotmánymódosítás is szükségessé válthat. Mi azt gondoljuk, hogy nem szükséges alkotmánymódosítás, sőt helytelenítjük is az alkotmánymódosítás tényét. Helytelenítjük azért, mert meggyőződésünk az, hogy a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések alapján, akár a Btk. 269. §-a, akár mások alkalmasak arra, hogy azokat a jelenségeket, amelyeket indokolt módon szeretne a kormány visszaszorítani, és szeretné, hogy büntetőjogi felelősségre vonás következményével járjanak az ilyen típusú cselekmények... - igenis lehetségesek. Ezt határozottan így gondoljuk.

Ha jól emlékszem, nagyon nem tért el ebben a tekintetben a tárca értékelése sem, mert a korábbiakban is elhangzott az, hogy igen, a tárca is úgy látja, hogy ennek alapján lehetne büntetőjogi felelősségre vonást alkalmazni bizonyos esetekben, csak sajnos sem az ügyészség nem emel vádat, sem pedig a bíróság nem hoz ilyen típusú ítéleteket. Márpedig ha ez nem történik meg, akkor a jogalkotónak nincs más eszköze, mint hogy a jogszabály-változtatáshoz nyúljon - mondja a tárca. De ez önmagában még nem jelentheti azt, hogy ha azt látjuk, hogy van olyan hatályos tényállás, aminek alapján az ilyen típusú cselekményeket üldözni lehetne, akkor ne arra törekedjünk, hogy ezt a tényállást igenis alkalmazzák a hatóságok.

Minden bizonnyal szükség van arra, hogy például az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban vagy bármilyen más módon a tárca megpróbálja elérni azt, hogy a jogalkalmazás ennek megfelelően történjen. (Dr. Avarkeszi Dezső: Igazgatási szerv.) Igen, tisztában vagyok vele, hogy igazgatási szerv, de természetesen azzal is tisztában vagyok, hogy például ha a Legfelsőbb Bíróság állást foglalna ezekben az ügyekben, akkor minden bizonnyal lehetne változtatni a fennálló bírói gyakorlaton.

(14.10)

Nem tartjuk helyesnek az alkotmány módosítását azért sem, mert úgy gondoljuk, hogy egy olyan törés keletkezne az alkotmányban, amely törés semmiképpen sem megengedhető, semmiképpen sem indokolt, és úgy gondoljuk, hogy az alkotmány a jelenlegi szabályozását tekintve egy olyan koherens egészet alkot, amely koherens egésznek a rendszerét rendkívül kockázatos bármilyen módon megbontani, ahhoz bármilyen módon hozzányúlni.

Tehát azt tartjuk indokoltnak, hogy lehet, hogy érdemes továbbvizsgálni és továbbfontolni azt, hogy akár a büntetőjog, akár a polgárjog eszközével lehet módosítást végrehajtani a jelenleg hatályos szabályozáson. És hogyha ez így van, és hogyha ez megtalálható, akkor esetleg ezen az úton, de ha nem, akkor mindenképpen azon az úton kell továbbhaladni - véleményünk szerint -, hogy a hatósági, bírói jogalkalmazási, ügyészi gyakorlaton kell változtatást elérni.

Tudom - államtitkár úrra nézek, és látom az arckifejezéséből -, hogy erről már sokat beszéltünk, és elmondta azt, hogy sajnos a tárcának nincsenek más eszközei, mint jogszabályt módosítson. Nem lehet minden héten bekövetkező probléma kapcsán azonnal jogszabály-módosításhoz nyúlni, különösen nem lehet alkotmányhoz, és különösen nem lehet a büntető törvénykönyv változtatását végrehajtani. Csak a mai napon három alkotmánymódosítás van előttünk napirenden. Ha a büntető törvénykönyvet veszem alapul, hány módosítás volt az elmúlt időszakban előttünk? Fél tucat, tucat - most következik újabb.

Nem lehet a hatályos jogszabályokon ilyen mennyiségben, ilyen rapid módon, ilyen gyorsan, a konkrét történésekre reagálva változtatni. Sokkal hosszabb időintervallumnak kell eltelnie annak érdekében, hogy biztosak legyünk afelől, hogy egy büntető törvénykönyvbeli változtatás szükségessé válik-e vagy sem. A tárca készíti elő az új büntető törvénykönyvet. Ennek ellenére egy jelentős Btk.-módosítás ismét napirenden lesz előttünk. Nemrég jelentős mennyiségű, tényállást érintő módosítást hajtottunk végre. Úgy gondolom, a bírói gyakorlatra nézve legalább olyan ártalmas a gyakori módosítás, mint az, hogy ha amikor indokolt, azt a változtatást nem hajtjuk végre.

Tehát mi úgy gondoljuk, hogy az alkotmánymódosítás nem megfelelő eszköz, nem megfelelő út annak érdekében, hogy az egyébként felháborítóan gyakori és nagyon sok mindenkit irritáló jelenségeket eredményesen visszaszoríthassuk. Ezért az alkotmány módosítását az SZDSZ-frakció nem tudja támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu