GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A nyilvánosság előtt újra és újra előkerül a kisebb létszámú Országgyűlés kérdése. A téma felvetése, napirenden tartása azonban többnyire napi politikai célokat szolgál, mert nyilvánvalóan látszik a most beterjesztett javaslatok vitájából is, hogy nagyon nehéz lesz megállapodni, hiszen az alapvető kérdésben, az arányosság dolgában nagyon eltér a két párt érdeke. Ha ez így van, akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy azokban a kérdésekben viszont, amelyekben meg lehetne állapodni, sőt alkotmányos kötelességünk megállapodni, miért nem folyik diskurzus.

Miért nem folyik diskurzus például az ajánlási szelvények gyűjtésének megváltoztatásáról? Tudható, hogy a különböző választásokon egyre problematikusabb ez a kérdés. Az ajánlási rendszer eredeti rendeltetése szerint szűrné a pártosodási folyamatot. Mára azonban kialakult egy gyakorlat; azzal, hogy a pártok a szükséges kopogtatócédula mennyiségét messze meghaladó ajánlást gyűjtenek, megteremtik az ajánlószelvények piacát. Ezen a piacon, visszaélve a szabályozással, maguk menedzselik, hogy mely kisebb jelölő szervezetek jelöltjeinek indításával gyengítik riválisaik esélyeit. A 2006-os választásokon már nagy számú volt az ajánlásokkal kapcsolatos visszaélés. Ráadásul nagyon könnyű egy pártot kellemetlen helyzetbe hozni, különösen akkor például, ha mondjuk, postán eljuttatunk hamis adatokkal kitöltött ajánlási szelvényeket, és a jelölő szervezet felhasználja ezeket. Utána nagyon könnyű ezzel olyan kellemetlenséget okozni, ami tulajdonképpen megkérdőjelezi a választások tisztaságát. Ez különösen igaz akkor, ha ezt nagy számban követik el egy-egy párttal vagy párt jelöltjével szemben.

Éppen ezért, azt gondolom, ki kell tenni azokat a javaslatokat az asztalra, amelyek ezt a kérdéskört kezelik. A Fidesz tett egy javaslatot, ami az ajánlási rendszerekre vonatkozik, vagy az ajánlási szelvények gyűjtésére vonatkozik, de csak a határidővel foglalkozik, ezzel a kérdéssel nem. Meggyőződésem szerint ezt a kérdést is ki kell tenni az asztalra. Lényegbevágó kérdés viszont, és bennünket terhel a kötelesség, hogy az Alkotmánybíróság határozatában foglalt szabályozással összhangban járjunk el. A választási rendszert újra kell szabályozni az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban érintett területeken. Ráadásul mielőbb, hiszen senkinek nem lehet érdeke az, hogy utólag legitimációs kérdések merüljenek fel.

Az Alkotmánybíróság 2005. június 17-ei határozatában megállapította, hogy az alkotmány 71. § (1) bekezdésében foglalt egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény az, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól. Továbbá szintén alkotmányos követelmény, hogy az egyes területi választókerületenként megszerezhető országgyűlési képviselői mandátumok száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2007. június 30-ig tegyen eleget. Erre, mint tudjuk, nem került sor, pedig ezzel a határozatával, a határidő megállapításával - 2005-ben született a határozat, és 2007. június 30-ra határozta meg a kötelezettséget az Alkotmánybíróság - megadta a lehetőségét annak, hogy 2006-ban még az érvényes szabályok szerint, az érvényes választókerületi besorolások szerint kerüljön sor a választásokra, de világossá tette, hogy 2010-ben, az azt követő, soron következő választásokon már másképp kell eljárni.

Az Alkotmánybíróság határozatában azt is hangsúlyozta, hogy alkotmányossági szempontból rendkívül aggályos, ha a választásokat közvetlenül megelőző időszakban kerül sor a törvény módosítására és annak megfelelően az egyéni választókerületek területének és a területi listákról megszerezhető mandátumok számának átfogó felülvizsgálatára. Álláspontom szerint ahhoz, hogy az Országgyűlés eleget tudjon tenni ennek a kötelezettségének egy esedékes választás előtt, indokolt, hogy még áprilisban ez a törvényjavaslat az Országgyűlés elé kerüljön, hiszen itt törvénymódosításra van szükség. Ellenkező esetben alapvető legitimációs kérdések merülnek fel egy előttünk álló országgyűlési választás, akár előrehozott választás, akár a soron következő országgyűlési választás megtartása mentén.

Azt várom el a kormánytól, hogy ennyi késlekedés után tegye világossá, hogy eltökélt ebben a kérdésben. Volt egy ötpárti egyeztetés az Önkormányzati Minisztériumban, jelen voltam ezen az egyeztetésen, ott is kértük a kormányt, szorgalmaztuk, hogy járjon el végre ebben a kérdésben. Nem tudjuk, hogy hol tart ez az ügy, és nem tudjuk, miért késlekedik a kormány a valódi megoldással.

Köszönöm szépen. (Béki Gabriella tapsol.)

Forrás: parlament.hu