DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Három kérdés: egyszerre kell nagyot lépni, de erre nincs példa, mert a Tállai képviselő úr által is hivatkozott '98 és 2000 közötti tb-járulékcsökkenés sem egy lépésben valósult meg, hanem az is három esztendő alatt valósult meg, egyik esztendő sem volt olyan, ami 5 százaléknál nagyobb tb-járulékcsökkentést eredményezett volna.

(20.10)

Tehát azt gondoljuk, hogy mivel most látunk egy évet az adótörvényekből, láthatjuk a Reformszövetség javaslatát, és ha azt gondoljuk, hogy majd ezen az úton halad tovább a kormány, még akár azt is feltételezhetjük, hogy néhány hét múlva itt lesz az az adótörvény-javaslat, amiben további járulékcsökkentési indítványok fogalmazódnak meg. De most nem arról beszélünk, csak felelevenítettem ezt a részt.

Az egyensúlyról. Ezt már Molnár képviselő úr is említette, én azonban egy kicsit kitágítanám a kört. Nemcsak a tételes egészségügyi hozzájárulás duplájára emeléséből, hanem az egyéni egészségügyi százalékos járulék bevezetéséből adódóan lényegében egy nullszaldós, ráadásul a tb-rendszeren belüli nullszaldós egyenleget hoztak létre. Ez a javaslat, ami most előttünk fekszik, nem a tb-rendszeren belül marad, hanem az adó- és járulékrendszeren belül próbálja meg azt az egyensúlyt megteremteni, amit máshol nem tudunk megtakarítani, mert többet már a különféle elosztó rendszerekből nem tudunk kivenni.

A harmadik pedig a nemzetközi versenyképesség kérdése. Itt a költség a versenyképesség, nem pedig a tb-járulék vagy bármilyen járulék. Ha Magyarországon a fizetés meg a járulékok nem versenyképesek, mondjuk, a német vagy az osztrák fizetésekkel - lehet, hogy a csehvel meg a szlovákkal nem annyira -, akkor ezért elég rossz helyzetben lennénk, de ez nem így van. Azokkal messze versenyképes még így is a magyar személyi kifizetések nagyságrendje.

Köszönöm a szót.

Forrás: parlament.hu