GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretném összefoglalni a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló T/9368. számon benyújtott törvényjavaslat legfontosabb elemeit.

(17.50)

Az Európai Unió a borpiaci reform keretében 2008-ban átfogó módon vizsgálta felül a szőlészeti és borászati termékekre vonatkozó közösségi szabályozást. Ennek eredményeképpen született meg a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára és a borpiac közös szervezésére vonatkozó 479/2008/EK tanácsi rendelet. E rendelet újraszabályozta a szőlészeti és borászati termékek közösségi földrajzi árujelzőire vonatkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió borpiaci szabályozása sok tekintetben új fogalmakkal, szabályozási megoldásokkal, a korábbi borpiaci szabályokhoz képest más eszközökkel ismertette meg az államigazgatást és az ágazat szereplőit.

A borpiaci szabályozás egyik fele - támogatási programok, termelési potenciál, harmadik országokkal folytatott kereskedelem, szakmai és szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok - már 2008. augusztus 1-jétől hatályban van. A teljes borjogi szabályozást átölelő európai uniós reform működésének első teljes borpiaci éve a 2009/2010-es borpiaci év lesz, ugyanis 2009. augusztus 1-jén lépnek hatályba teljes egészében a közösségi rendelkezések.

Tisztelt Képviselőtársaim! A következőkben a borok eredetvédelmét érintő szabályozás új elemeiről szeretnék szólni, amely többek között az alábbiakat érintette. Az új közösségi szabályozás a borok esetében bevezeti az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés megkülönböztetését, a termékleírás készítésének kötelezettségét, a borra vonatkozó földrajzi árujelzők közösségi lajstromozását és az oltalom iránti kérelem elbírálásának szabályozott rendjét. E szabályozás részeként kell megalkotnunk kötelező jelleggel az oltalom megadására irányuló eljárás részeként az előzetes nemzeti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket.

A vonatkozó közösségi joganyag szerint az új szabályozás hatálybalépésének időpontjában oltalom alatt álló borokra vonatkozó földrajzi árujelzők automatikusan, a közösségi jog erejénél fogva élvezik tovább a közösségi oltalmat. Az oltalom fennmaradásának azonban feltétele, hogy az oltalmat élvező borokra vonatkozó termékleírást 2011. december 31-éig benyújtják. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvénynek az áprilisban elfogadott módosítása tartalmazza a borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára vonatkozó eljárás nemzeti szakaszának szabályozását. A most tárgyalt módosítás pedig ezen rendelkezésekkel összhangban szabályozza a közösségi oltalom iránti eljárás nemzeti szakaszában tagállamként érvényesíthető alapvető szakmai szabályokat.

Tisztelt Ház! A bortörvény 2004-es hatálybalépése óta a törvény végrehajtásával kapcsolatban összegyűlt tapasztalatok, illetve az azóta bekövetkezett változások igénylik a bortörvény technikai pontosítását és kiigazítását. A javaslat a szükséges módosításokat tartalmazza. A technikai jellegű szövegpontosítások kitérnek továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény tervezett módosítása miatt szükségessé váló, összhangot biztosító rendelkezésekre is.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A következőkben szeretnék szólni egy olyan témáról is, amely esetben eddig még nem alakult ki teljes konszenzus a szakma és az előterjesztő között. A bor forgalombahozatali járuléka összegével kapcsolatban ugyanis számos termelői kifogás látott napvilágot az elmúlt időszakban. E kifogások jelentős része arra hívta fel a figyelmet, hogy a járulék összege egységes volta miatt aránytalanul nagy terhet jelent az alacsonyabb árú borok termelői számára. Ezért a törvényjavaslat módosítja a járulékfizetés módjára vonatkozó szabályt. E felvetésekre válaszolva az előterjesztő elfogadta a szakma azon igényét, hogy a bor forgalombahozatali járuléka mértékét a minőségi kategóriáknak megfelelően differenciáltan állapítsuk meg. Az előterjesztőnek viszont az volt a véleménye, hogy a szükséges ellenőrzések lefolytatásának pénzügyi fedezeteként az eddigi 60:40 százalékos megosztási arány helyett literenként 3,20 forintban állapítsuk meg az ellenőrzésre fordítható pénzösszeg nagyságát.

Az előzetes bizottsági vitákban elhangzottak ismeretében jelezni szeretném, hogy a kormány kész arra, hogy e kérdésben eddig elfoglalt álláspontját felülvizsgálja. A járulékbevétel összegének hosszú távú becslésére jelenleg nem vállalkozhat a minisztérium, mivel nem ismertek az új eredetvédelmi szabályok miatt bekövetkező, borkategóriák közötti átrendeződés irányai, illetve mértéke.

Tisztelt Ház! A bortörvény módosítása néhány ponton szükségessé teszi a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítását is annak érdekében, hogy a két ágazati törvény összhangja biztosított legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzetes bizottsági vitákban elhangzottak ismeretében az Országgyűlés olyan szakmai törvényjavaslat megtárgyalását kezdi most meg, amely mind a kormány, mind a szőlész-borász szakma, mind pedig a parlamenti pártok alapvető egyetértését bírja, és mint kifejezett szakmai javaslat, teret enged a parlamenti pártok közötti konstruktív együttműködésnek is. Ezért tisztelettel kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy vitassuk meg ezt a törvényt, és az esetlegesen még szükséges korrekcióval együtt a végén fogadja el a tisztelt Ház. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu