TATAI-TÓTH ANDRÁS, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási és tudományos bizottság mint első helyen kijelölt bizottság döntött az önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról. 13 igen és 8 ellenszavazattal tartotta a bizottságunk általános vitára alkalmasnak az önálló képviselői indítványt.

Az ellenzéki képviselők elsősorban azzal érveltek, hogy a jelenlegi rendszer megfelelő garanciákat jelent arra, hogy a felsőoktatási intézmények vezetői eleget tudnak tenni annak a feladatnak, amellyel őket a felsőoktatási intézmény szenátusa, illetve a törvények és a leírt rendelkezések megbízzák. Ugyanakkor kormánypárti képviselők elmondtuk, hogy rengeteget változott az elmúlt évtizedekben az a környezet, amelyben a felsőoktatási intézmények végzik a munkájukat. Utaltunk arra, hogy a legutóbbi törvénymódosítás során például azt az állami vagyont, amelynek eddig csak kezelői, használói voltak az intézmények, tulajdonba kapták, és ezzel a nagy ingatlan és ingó tulajdonnal való gazdálkodás is egyre nagyobb feladatok elé állítja az intézmények vezetőit.

Ezért elfogadva azt az érvet, amelyet az előterjesztő jelen esetben is elmondott, azt mondtuk el még a bizottság ülésén, hogy módosító javaslatainkkal inkább bővíteni szeretnénk a lehetőségeket, kevesebb megkötöttséget szabni a vezetői megbízatásokhoz, esetleg kiterjeszteni a korlátok feloldását a felsővezetőkön kívül a felsőoktatási intézmények vezetőire is. Azt szeretnénk, hogy úgy változzon a törvény, hogy elsősorban a teljesítményt és az alkalmasságot vizsgálják, és kevesebb súllyal jelentkezzenek a formai követelmények. Hagyományosan a felsőoktatási törvény kétféle korlátozó követelményt is tartalmaz.

(20.40)

A 65 év feletti megbízatást korlátozta korábban a törvény, amelyen rektorok esetében oldott már a felsőoktatási törvény egy korábbi módosítás során. A másik korlát, ahogy államtitkár úr részletesen ecsetelte, hogy legfeljebb csak két ciklusra lehetett megbízni a vezetőket. Ezt is oldja a hatályos törvény a rektorok esetében. Ugyanakkor a mostani javaslat egyéb vezetők esetében is, felsővezetők esetében ezt lehetővé tenné. Viszont a kormánypárti képviselők azt is elképzelhetőnek tartják, amint már említettem, hogy a vezetőkre is terjesszük ki ugyanezt az enyhítő követelményrendszert.

A vagyongazdálkodáson kívül változott például a korhatár is. Emlékezzünk rá, hogy míg korábban a nők 55, a férfiak 60 éves korban mehettek nyugdíjba, ma már mindenki 62 éves korban megy el, és az előtt a döntés előtt állunk, hogy ezt néhány éven belül 65 évre emeljük fel. Ezért a korábbi életkori korlátozást, a 65 évet is indokolt lenne eltörölni, és csak a 70 éves korhatárt tartanánk meg, amit minden felsőoktatásban dolgozónál előír a törvény.

Tehát ilyen típusú módosító indítványokat fogunk beterjeszteni, és ilyen megjegyzésekkel támogatta a többség a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu