DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Képviselő Urak! Kétszer ad, aki időben ad - mondja az ismert mondás. Úgy gondolom, mindenképpen igaz ez e törvényjavaslat esetében is, hiszen a megváltozott gazdasági helyzetben nem mindegy a vállalkozások, munkáltatók számára, hogy hozzájuthatnak-e egy, a foglalkoztatást, a munkahelyek megőrzését elősegítő állami pénzforráshoz, indulhatnak-e közbeszerzési eljárásban, vagy szembe kell nézniük azzal a szomorú valósággal, hogy állami segítség hiányában maga a vállalkozás és vele együtt számtalan munkahely, és nem utolsósorban a munkavállalók családjainak a megélhetése is veszélybe kerül.

E törvényjavaslat előkészítésének folyamata - amelynek előkészítésében volt szerencsém személyesen is közreműködni - megpróbált minden olyan lényeges kérdésre és területre koncentrálni, amely alapvetően garantálhatja egy jogszabály hatékony, gyakorlati oldalról is sikeres működését. Szakmai oldalról meg kívánja tartani azokat a lényeges követelményeket, illetve kizáró okokat, amelyek a munkáltatókat továbbra is a munkaügyi jogszabályok betartására ösztönzik. E körben mindenképp fontosnak tartom kiemelni, hogy állami oldalról továbbra sem lehetünk elnézők azokkal a munkáltatókkal szemben, akik a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetével visszaélve, a szociális biztonságot veszélyeztetve bejelentés nélkül foglalkoztatnak, vagy akik például a munkavállalók szervezkedési szabadságának alkotmányos jogát semmibe véve, vagy a szakszervezeti tisztségviselőnek a többi munkavállaló érdekeinek védelmét szolgálni hivatott jogait megsértve követnek el jogsértéseket.

Másodszor: csak azokat a munkáltatókat zárja ki automatikusan az állami támogatásokból és a közbeszerzésekből, amelyek valóban súlyos, mind az állam, mind az egész társadalom részéről elítélhető jogsértéseket követettek el. Emellett speciális preventív hatás kiváltására alkalmas azáltal, hogy erőteljesen ösztönöz arra, hogy az elkövetett, relatíve kisebb súlyú jogsértést a munkáltató utólagos önkéntes jogkövetéssel orvosolja, nem veszítve el ezáltal az állami támogatásra való jogosultságot. Azt hiszem, ez az első eset a magyar joggyakorlatban, ahol törvény mondja ki tételesen, hogy első a prevenció, és csak ezt követheti a büntetés.

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Harmadszor: az állami támogatást nyújtó szervek számára egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a munkaügyi jogsértések elkövetésével kapcsolatos kontrollt, miután a hatóságok honlapja a jövőben már csak az állami támogatásokból kizárt munkáltatókat fogja tartalmazni.

Negyedszer: a társadalmi egyeztetéssel összefüggésben elmondhatom, hogy közmegegyezésre sikerült jutni egy olyan égető probléma megoldásában, amely mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára komoly jelentőséggel bír.

Szeretnék konkrétan reagálni a képviselő urak megjegyzéseire is. Nagyon köszönöm Bernáth Ildikó és Ékes József képviselőknek a módosító indítványukat, ez a módosító indítvány finomítja a szabályozást. Ennek a lényege az, hogy az eredeti törvényjavaslat szerint a felügyelő mérlegelhetné azt az esetet, amikor az ellenőrzés pillanatában a jogsértés már megszüntetésre került, tulajdonképpen már törvényesen jár el a munkáltató, de megállapította, hogy korábban ez nem volt így, nem jelentette be a munkavállalókat. A törvényjavaslat ebben az esetben a felügyelők mérlegelésére bízta volna, hogy élnek vagy nem élnek a kizárás eszközével, de úgy gondolom, a módosító javaslat igazságos, mert azt mondja, hogy ha egyszer valaki önként, mielőtt még az ellenőrzés megjelent, a jogsértést orvosolta, akkor tényleg ne éljünk a kizárással, azaz ne mérlegeljen a felügyelő, hanem valóban ne kerülhessen sor ekkor a kizárásra.

Ékes József képviselő úr másik kérdése a pályázatok sorsáról szólt, és itt tulajdonképpen tőlem kért személyes garanciát, ami igen megtisztelő, de én még ennél erősebb garanciával is tudok szolgálni, hogy mit tartalmaz a törvényjavaslat, és itt egyben reagálnék Kiss Ferenc képviselő úr felszólalására is. Itt a határidőt kétféle tekintetben kell nézni: egyrészt mi történik a korábbi jogsértésekkel, másrészt pedig a törvény hatálybalépése után mi a helyzet.

Ami a korábbi jogsértéseket illeti, itt a törvényjavaslat egy megkülönböztetést tartalmaz, azaz két esetet különböztet meg. Az egyik: ha korábban olyan jogsértés történt, amit a most - reményeim szerint - elfogadott törvényjavaslat is kizárással büntet, ebben az esetben a kizárás megmarad. Ez nyilván a feketefoglalkoztatás, szakszervezeti jogsértés eseteire vonatkozik. Abban az esetben viszont, ha olyan jogsértést követett el valaki - és úgy érzem, a képviselő úr kérdése erre vonatkozott -, amelyet az új törvényjavaslat már nem büntetne kizárással, ebben az esetben visszamenőlegesen megszűnik a kizárás. Tehát az a lehetőség, amit a képviselő úr szorgalmaz - és akkor ebben egyetértünk, hiszen a törvényjavaslat is így fogalmaz -, a büntetés tulajdonképpen eltörlésre kerül, tehát részt vehet a törvény hatálybalépését követően azonnal már pályázatokban vagy éppen közbeszerzési eljárásban.

(17.10)

A törvényjavaslat második része a hatálybalépés, ami igazából a jövőbeli, tehát a törvényjavaslat hatálybalépése utáni jogsértésekre vonatkozik. Eddig a hatálybalépés előtti jogsértésekről beszéltem, ott pedig két határidő van. Az egyik, hogy a törvényjavaslat a kihirdetését követő 5. napon hatályba lép, tehát gyakorlatilag egy azonnali hatálybalépés következik be, ami azt jelenti, hogy a törvényjavaslat valamennyi passzusát ugyan alkalmazni kell, de egy kivétel van, ez pedig a figyelmeztetés. Arra gondoltunk, hogy legyen egy felkészülési idő a munkáltatók számára. Azt lehet mondani, hogy pár hónapig, egészen pontosan november 1-jéig csak a kizáró feltételek - az a kettő - működik: a feketefoglalkoztatás és a szakszervezeti. A többinél, ha úgy tetszik, a figyelmeztetés figyelmeztetése történik meg, tehát ha az ellenőr ilyen jogszabálysértéssel találkozik, jelzi neki, hogy november 1-je után az ilyenért majd súlyos figyelmeztetésben részesülnek, amelyet ha újra elkövetnek azonos telephelyen, kizárás lehet az eredménye.

De valójában a rendszernek ez az egy eleme csak november 1-jétől lép hatályba, tehát ez egy felkészülési idő miatt szerepel, így azt hiszem, a kormányzati, törvényalkotói szándék egyértelmű, és nagyon remélem, hogy ez a tisztelt Ház egyetértésével is találkozik ily módon.

Befejezésül még arról szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni, hogy az érdekegyeztetés folyamata is rendhagyónak mondható, hiszen az Országos Érdekegyeztető Tanács külön munkacsoportot hozott létre azért, hogy közösen alakítsuk ki a törvényjavaslat koncepcióját. E párbeszéd eredménye volt ez a rendszer, hogy legyen megkülönböztetve az az eset, amikor azonnali kizárásra kerül sor és az az új szabályozás, hogy csak figyelmeztetésben részesül a munkáltató. Ezúton is csak köszönni tudom mindazoknak, akik ebben az érdekegyeztetési folyamatban részt vettek.

Végül, de nem utolsósorban szeretnék köszönetet mondani a tisztelt Ház valamennyi képviselőjének, kormánypárti és ellenzéki képviselőknek azért, hogy a törvényjavaslatban fölismerték és támogatták azokat a lényegi elemeket, amelyek ráébreszthetik a munkáltatókat arra, hogy egy újraindított, a támogatásokról és az állami megrendelésekről csak a súlyos esetekben megfosztó rendszer szabályait mindenképpen érdemes betartani, mert ezáltal mind a munkáltatók, mind az általuk foglalkoztatott munkavállalók, mind pedig a játékteret biztosító állam ugyanannak a nyertes csapatnak a tagjaivá válhatnak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu