GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amiket ön emleget a környezetvédelmi ipar, a megújuló energiahordozók kapcsán, úgy gondolom, nincsenek kellő ismeretei, de nyilván egy ötperces válasz nem elegendő arra, hogy ennek a területnek a fejlesztési elképzeléseiről részletesen beszámoljunk. Még akkor is, ha nyilván az egyéves válságkezelési program elsősorban a finanszírozási helyzet stabilizálását tűzte ki célul, de emellett semmilyen olyan futó program leállítását nem érinti, ami több éve, illetve a mostani időszakban induló programokról szól.

(9.30)

Ezek közül csak néhányat szeretnék megemlíteni. Magyarország természetesen mindenben csatlakozott az európai uniós előírásokhoz. Minden olyan normát bevezettünk néhány évvel ezelőtt - általában parlamenti konszenzussal -, amely a megújuló energiahordozók arányaiban érdemi előrelépést jelentett. Ez igaz az üzemanyagokra, igaz általában a megújuló energiahordozók hasznosítására.

De felhívnám a figyelmét arra, hogy miközben látványosan bővülnek például a szélerőműparkok - csak el kell menni az 1-es főút mellett -, azt is tudni kell, hogy ilyenkor mindig abba a csapdába szaladunk bele, hogy az egy dolog, hogy szeretjük a szélerőműveket, de akkor is történnie kell valaminek, amikor nem fúj szél. Az egy elég furcsa magatartás a környezetvédők részéről, hogy az ehhez kapcsolódó alternatív kiegészítő megoldásokban viszont nagyon nehéz megegyeznünk, hiszen ilyenkor vagy gázmotoros erőművel, vagy pedig valamilyen szivattyús tározóval kellene biztosítani azokat az átmeneti időszakokat, amelyek köztudottan nem tengeri országként Magyarországon elég gyakran előfordulnak. Ez az egyik része. Ez sok száz millió, több milliárd forintos fejlesztést eredményezett. Ezek fizikai valóságban megjelennek, hiszen elég látványosak; még egyszer mondom, végig kell menni az 1-es főút mellett.

A másik, ami egy nagyon kiemelt programunk, és a mezőgazdaságot keményen érinti, ez a bioüzemanyag-program. Magyarország nagyon élen jár ezen a területen, hiszen a mostani kapacitásaink már a saját felhasználási igényt messze meghaladják. Itt az a problémánk, hogy az európai szabványok nagyon lassan kerülnek átírásra, tehát ha még akarnánk, sem tudnánk magasabb értékekre lépni, mint amiben jelenleg tartunk. Nagyon szeretném, ha az Európai Unió nemcsak a hosszú távú döntéseit hozná meg, hanem a napi döntései kapcsán például elérné, hogy mondjuk, az R10-es szabvány, amely lehetővé tenné akár a 7 százalékos mértékű etanol-, illetve biodízel-felhasználást, valósággá válna, mert jelenleg nincs ilyen szabvány. Magyarul, ebből nem is tudunk tovább lépni addig, még ha a kapacitásaink már most is megengednék ezt a lehetőséget.

A következő, amely majd egy új kormányhatározatban fog megjelenni, a biomassza energetikai hasznosítása. Biomasszán általában a termelt, illetve a hulladék biomasszát értjük. Ebben nagyon komoly lehetőségek vannak főleg a vidéki foglalkoztatás területén. Ez egy olyan teljes komplexitású program, amelynek jelenleg az első helyi felelőse a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, nyilván a vidékfejlesztés ágán. Ebben szeretnénk a megújuló energiahordozókat kertészeti fejlesztésekkel, egyéb hőhasznosításokkal, önkormányzati intézmények fűtés-korszerűsítésével, kiváltásával kombinálni, és ebben nyilván koncentráltan felhasználni az európai uniós forrásokat, amelyek részben az Új Magyarország vidékfejlesztési programban, részben pedig a környezetvédelmi, energetikai operatív programban jelennek meg. Ez egy nagyon sokszereplős dolog. Ebben valamennyi állami szereplőnek kötelező a részvétel. Ebbe beleértem természetesen még a közfoglalkoztatást is, hiszen már most is több ezer közmunkás dolgozik az erdők tisztításán, ami önmagában is egy környezetvédelmi ügy, hogy még szebb, még jobban élhető területeket biztosítsunk, de emellett azokat az anyagokat, amelyek onnan korábban elsősorban finanszírozási okokból nem kerültek felhasználásra, ezeket hasznosítani tudjuk.

A másik: a növénytermesztés szerkezetének átrendezése kapcsán nyilván sok olyan melléktermékünk képződik, amelyeket már a nyolcvanas években is használtunk. Az én volt munkahelyemen volt a legelső csutkatüzelésű és vegyes tüzelésű kazán, azóta nagyon sok ilyen van. Erre is kiírtunk pályázatokat, amelyek általában sikeresek. Több mint 35 biogázüzem nyert támogatást az Új Magyarország vidékfejlesztési programban, ezekből több már építés alatt van, és reméljük, hogy a 2010. év végére nagy részük üzembe is állhat, és csökkentheti Magyarország ilyen típusú függőségét, amit a gáz jelent.

Azt gondolom, ebben egy olyan konszenzusra kell törekedni, hogy Magyarország és Európa is alapvetően kultúrtáj. Tehát nekünk az egész környezetvédelmi koncepciót arra kell építenünk, hogy az épített környezet és a használt, művelt környezet az, amely Európa szépségét adja. Minden olyan korlátozást tehát, amely ebben a térségben nem indokolt, szerintem teljesen felesleges alkalmaznunk. Nagyon sok olyan feladatunk van, a környezetvédelmi tárcának és nekünk is, amely az eljárási rendben az ilyen típusú beruházások segítését jelenti. Erre szintén egy komoly kormányprogram készül.

Úgy gondolom tehát, nemcsak válságkezelésről van szó, hanem egy ilyen típusú fejlesztési programról is, képviselő úr. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu