HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió a versenysemlegesség biztosítása és a közlekedésbiztonság javítása érdekében kiemelt figyelmet fordít a közúti áru- és személyszállítási tevékenységek ellenőrzésére, ezek hatékonyságának növelésére. A közösségi követelményrendszernek megfelelően az elmúlt időszakban hazánkban is jelentősen átalakult az ellenőrzési rend jogi háttere és intézményrendszere. Ennek keretében a korábbiakhoz képest új bírságolási rendszer került bevezetésre.

A tisztelt Országgyűlés előtt lévő, a közúti közlekedésről szóló törvény módosításának kiemelt célja, hogy a 2007. május 1-jétől alkalmazott bírságolási rendszer tapasztalatai alapján kezdeményezze azokat a kiigazításokat, amelyek indokolatlanul hozták hátrányos helyzetbe a közúti áru- és személyszállítást végzőket. Emellett eleget kívánunk tenni a kormány és a fuvarozók között 2008. június 25-én létrejött megállapodás törvénymódosítást érintő vállalásainak is.

A hatályos szabályozás szerint bírságolásra 101 tételesen megjelölt jogszabálysértő cselekmény vagy mulasztás adhat okot. Az ellenőrző hatóság a bírság kiszabásakor nem mérlegelhet, jogsértések esetén pedig meghatározott, fix összegű bírság kiszabására köteles. A bírság rendkívüli szigorúsága, európai viszonylatban is magas tételei nemzetközi tiltakozást váltottak ki. A halmazati bírságtételek maximumát a szabályozás nem határozta meg, és így egyes konkrét esetekben többmilliós nagyságrendű bírságok kiszabására is sor kerülhetett. Ugyancsak a gyakorlati tapasztalatok igazolták, hogy a törvényben megjelölt jogsértések felsorolása nem teljes körű, és az egyes tényállások, cselekmények sem egzakt módon meghatározottak. Mindez nehezítette az eljáró hatóságok munkáját. A bírság beszedése érdekében alkalmazott járművisszatartás pedig aránytalanul nagy kárt okozott a szállítóknak.

A közúti közlekedési törvény módosításával, illetve az ennek alapján kidolgozandó új bírságrendelettel biztosítani kívánjuk, hogy a fuvarozó vállalkozások versenyhelyzetét indokolatlanul nehezítő rendelkezések - a visszatartó erő megtartása mellett - enyhüljenek. Ezért a törvényjavaslat mérsékli a bírságösszeg minimumát, meghatározza az egy eljárás keretében alkalmazható bírság legfelső határát, és a jelenleginél jobban elérhetővé teszi, hogy a bírság megfizetésére a tényleges jogsértő legyen kötelezett. Egyértelműbbé válnak a járművisszatartás szabályai is. Rendeződik, hogy erre az intézkedésre az eljáró hatóságnak mely esetekben van lehetősége.

A törvényjavaslat nemcsak a jogosan kifogásolt, túlzott bírságolás enyhítésére tartalmaz rendelkezéseket, hanem a közlekedésbiztonság növelése és a balesetek súlyosságának csökkentése érdekében egyes esetekben szigorúbb fellépést indítványoz. A közigazgatási hatósági eljárás keretében kiszabható bírság érvényesíthető majd a biztonsági övre, a gyermekbiztonsági rendszerre, a motorkerékpár-bukósisak használatára és a menet közben kézben tartott mobil rádiótelefon használatára vonatkozó előírások megsértése esetén is.

A 2008. január 1-jétől bevezetett úgynevezett objektív felelősség gyakorlati végrehajtása során több olyan probléma is jelentkezett, amelynek megoldása és a jogintézmény hatékony működése a törvényi szabályozás módosítását teszi szükségessé. Ennek keretében a javaslat egyértelműsíti, hogy egyazon személlyel szemben ugyanazon ügyben helyszíni és közigazgatási bírság együttes kiszabásának nincs helye. Abban az esetben azonban, ha a szabályszegő a sebességtúllépéssel halmazatban egy másik közigazgatási bírsággal sújtható cselekményt követ el, akkor a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságok összegeként kell megállapítani. Közigazgatási bírság kiszabásának pedig kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.

Az autósokat érintik a parkolási ügyekre vonatkozó rendelkezések is. Eszerint a parkolási társaságok általános szerződési feltételei között nem köthetik ki egy saját maguk által választott bíróság illetékességét. Az üzemben tartó lakóhelye szerinti illetékességgel azt a célt kívánjuk elérni, hogy a polgári igazságszolgáltatásban biztosítható legyen a perek ésszerű időn belüli befejezésének alapelve. Az alávetéssel kikötött bíróságok ügyfélforgalmának jelentős része ugyanis a parkolási ügyekre vonatkozóan kikötött illetékességből származik, amely aránytalan megterhelést jelent az adott bíróságnak.

Végezetül a törvényjavaslat három rendelet megalkotására ad felhatalmazást a közlekedésért felelős miniszternek: a bírságolással összefüggő hatósági feladatok részletes szabályainak megállapítására, az utak más nyomvonalas létesítmények által történő megközelítésének, keresztezésének részletes szabályaira, valamint a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat tartalmazó rendeletek megalkotására.

Tisztelt Országgyűlés! A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása a bírságolási rendszert, az objektív felelősség alkalmazási kérdéseit és a közlekedés biztonságát érintően több olyan változtatást is tartalmaz, amelyet a gyakorlati tapasztalatok tettek indokolttá. Ezzel erősödik a törvény végrehajthatósága, egységesebbé válik a jogalkalmazás, ugyanakkor továbbra is prioritást élveznek a közlekedésbiztonság szempontjai.

Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/9397. számú törvényjavaslatot megvitatni és a kormány törekvéseit támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu