BAJNAI GORDON miniszterelnök: Köszönöm szépen. Sok terület van, ahol fontos a konszenzus, a nemzeti egyetértés Magyarországon, ilyen az európai uniós csatlakozás és ilyen a külpolitika. Navracsics frakcióvezető úr felhívta a figyelmemet, emlékeztetett rá, hogy valóban, az európai uniós csatlakozást megelőzte a NATO-csatlakozás Magyarországon, ami ugyanebbe a folyamatba illeszkedett annak idején.

Nem is véletlen, hogy a múlt héten, amikor újdonsült miniszterelnökként elsőként Brüsszelbe látogattam, akkor szimbolikus jelentőséget tulajdonítottam magam is és partnereim is annak, hogy az első látogatás az Európai Unió vezetőjével és a NATO főtitkárával való találkozásról szólt.

Azért volt így, mert nagyon világos üzenetet szerettünk volna küldeni ezzel a látogatással. Azt a szimbólumot akartuk megjeleníteni, hogy Magyarország két nagy értékelven szerveződő közösség tagja, a NATO-é és az Európai Unióé. Ezt a két prioritást a külpolitikánkban meghatározónak tekintjük, és azt gondoljuk, hogy Magyarországnak azt is világossá kell tennie a külpolitikájában, és ebben kell konszenzust keresni ebben a Házban és a Ház falain messze túlmenően is, hogy Magyarországnak a külpolitikájában az értékelvű hovatartozásnak kell az első helyet elfoglalni. Emellett persze Magyarországnak vannak világos érdekei, amelyeket részben ezeken a közösségeken belül is, másrészt ezeken a közösségeken kívül is érvényesíteni kell. De soha nem szabad összekeverni az értékeket és az érdekeket, az értékeknek mindig prioritásuk van. Ezt mondtuk el tárgyaló partnereinknek a külügyminiszter úrral közösen a látogatás során.

A hozzászólók közül ketten is szóba hozták az európai uniós források felhasználását, annak hatékonyságát. Mivel ezért a területért magam is egészen a legutóbbi hetekig felelősséget viseltem az elmúlt 2,5-3 évben, ezért hadd reagáljak néhány adattal, ahogy engem is adatokkal kerestek meg. Az első nemzeti fejlesztési tervet Magyarország száz százalékban felhasználta. Vannak olyan területek, ahol a száz százalékot túl is teljesítettük, hazai forrásból kellett kipótolnunk a költségeket. De ez nem baj, hiszen ebből hasznos fejlesztések valósulnak meg. Ezzel egyébként Magyarország abszolút az élmezőnyében van nemcsak az újonnan csatlakozott országoknak, hanem mind a 27 tagországnak.

De így az Új Magyarország fejlesztési terv, a jelenleg zajló fejlesztési időszak vonatkozásában, amiből egyelőre még alig több mint két év telt el. Ebben a vonatkozásban is már több mint 10 ezer nyertes van Magyarországon, és közel 7 ezer szerződést kötöttünk meg a nyertesekkel. (Pelczné dr. Gáll Ildikó többször közbeszól.) Tehát ez a folyamat megy. Kifizettünk már közel 400 milliárd forintot. Ez a pénz pedig azt jelenti, hogy az Európai Unióban arányosan, a lehívható pénzek arányában számítva Magyarország az elsők között van, mint ahogy elsőként mi nyújtottunk be számlát is az Európai Uniónak, nálunk vált először elszámolhatóvá ilyen fejlesztés.

De valaki megkérdőjelezte azt is, hogy érezhetők-e helyben ezek a fejlesztések. Azt gondolom, hogy érezhetők, hiszen mindenki a maga városában - és itt nyugodtan mondhatok fideszes vezetésű városokat, Debrecen, Kaposvár, Győr vagy éppen Sopron, képviselő úr, amit említett - igenis érezheti ezeket a fejlesztéseket. Csak hogy konkrét példákat mondjak: Sopronban a Deák tér már befejezett, átadott fejlesztése, azt hiszem, 600 millió forint körüli összeggel, a Nyugat-Magyarországi Egyetem zöldegyetem-projektje több milliárd forintos támogatással, úgy tudom, már befejeződött. Sopronban a szennyvízberuházás szintén sok milliárd forintért már befejeződött. De az Új Magyarország fejlesztési tervben is Sopron városában a főtér fejlesztése újra csak 600 millió forinttal zajlik. A belváros teljes rehabilitációjára talán éppen a napokban hagytak jóvá egy egymilliárdot meghaladó támogatást. De mondhatnám a Széchenyi Gimnáziumot, a kerékpárutat, és még sorolhatnám a kifejezetten soproni fejlesztéseket (Moraj és taps az MSZP soraiban.) csak azért, ha képviselő úr elfelejtette volna, akkor azt kérem, sétáljon körbe a városban, és érzékelni fogja, hogy ezek a pénzek oda is eljutottak.

Úgyhogy azt gondolom, Magyarországnak sem nemzetközi összehasonlításban, sem belföldi felhasználásban időarányosan sincs oka szégyenkezni, sőt inkább büszkének kell lennie arra, hogy az Európai Unióban az elsők között használja fel ezeket a forrásokat.

Még egy dologra szeretnék visszatérni: azt mondta Navracsics frakcióvezető úr, hogy a válság fenyegeti az eddig elért eredményeket. Én is ezt mondtam, így látom, így gondolom, ez tény - rám hivatkozott, így van. Azt gondolom, hogy ez a válság egyébként Európában mindenhol, az újonnan csatlakozott tagországok mindegyikénél súlyosan veszélyezteti az eddig elért eredményeket. Az előbb hivatkoztam Litvániára, Lettországra, ahol 15 százalék körüli gazdasági csökkenést vetítenek erre az évre elő, és a közalkalmazottaknál 15-20 százalékos éven belüli jövedelemcsökkenést kell elszenvedni ezeknek az országoknak a válság következtében.

Azt gondolom, hogy ez a válság az egész világon és az Európai Unióban is nagyon komoly veszélyt jelent minden országra. Meggyőződésem az, hogy ebből a válságból összefogással, önbizalommal és határozott, gyors cselekvéssel lehet majd kimenni. Erről szólt az én beszédem.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu