DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azzal szeretném kezdeni, hogy a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja támogatja a vizsgálóbizottság felállítását, ugyanúgy támogatja, ahogyan eddig minden vizsgálóbizottság felállítását, és nem úgy támogatja, ahogyan a Fidesz annak idején nem támogatta egyetlenegy kezdeményezésünket sem vizsgálóbizottságok felállítására.

De folytatom rögtön azzal, hogy az, ami történt azon a napon, aminek az eseménye kapcsán Répássy képviselőtársam a vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, egész másról szól, mint amiről most és ma az Országgyűlésben beszélgetünk. Rendőrszakmai kérdéssé silányítani ezt a problémát, azt gondolom, nem volna szabad, nem lett volna szabad. Nem vonatkoztathatunk el attól, hogy a vizsgálóbizottság felállítását mikor jelentette be a Fidesz: azon a napon, amikor ez a sajnálatos esemény megtörtént, azon a napon, amikor képviselőcsoportunk kezdeményezte azt, hogy a holokauszttagadást büntetni lehessen. Amikor képviselőcsoportunk kezdeményezte azt, hogy a rendezvényeken olyan megnyilvánulásokat hangoztató személyekkel szemben, amilyenek 18-án elhangzottak, és akik ott részt vettek, büntetőjogi eszközökkel fel lehessen lépni. Azt gondolom, az ottanit nyugodtan nevezhetjük neonáci rendezvénynek, amely szégyenletes és visszataszító volt.

Azt gondolom, hogy ezeknek a gondolatoknak kellett volna prioritást kapniuk azon a napon. Azt vártuk volna, és személyesen én is azt vártam volna, hogy a Fidesz képviselőcsoportja csatlakozik a kezdeményezésünkhöz, amely a holokauszttagadást bűncselekménnyé nyilvánította volna. Én még mindig remélem azt, hogy csatlakozik majd ahhoz a kezdeményezéshez, ami ebből a célból az alkotmányt kívánja módosítani.

De visszatérve a konkrét javaslatra: tehát támogatjuk a vizsgálóbizottság felállítását. Úgy gondolom, Répássy képviselőtársam is elmondta, hogy ennek a bizottságnak több dolgot kell vizsgálnia; azokat is, amelyekről képviselőtársam beszélt, de azokkal összefüggésben, úgy hiszem, még sok minden mást is. Úgy fogalmazott a képviselő úr a bizottsági ülésen, hogy ennek a vizsgálatnak túl kell mutatnia a konkrét eseményen. Nos, teljes mértékben osztom ezt a meglátását, egyetértek vele.

Meglátásom szerint a vizsgálóbizottságnak vizsgálnia kell azt is, és a jelentésében ki kell arra térnie, hogy rendelkezésre állnak-e megfelelő jogszabályok egy határozott és hatékony rendőri fellépéshez. Vizsgálni kell azt, hogy ha nem, akkor vajon milyen jogszabályok megalkotása szükséges ahhoz, hogy a rendőrség határozottan tudjon fellépni, és ott, a helyszínen egyértelműen el tudja azt dönteni, van-e lehetősége, van-e kötelessége közbelépni a rendezvény során. Ugyanis meglátásom szerint a jogszabályi háttér sem nem világos, sem nem megfelelő.

Képviselőtársammal együtt ültünk és vitatkoztunk azon az ötpárti egyeztetésen, amelyen a gyülekezési jog bizonyos rendelkezéseinek a felülvizsgálatát próbáltuk meg elérni, sajnos sikertelenül, semmi nem tudott megvalósulni az ott tárgyaltakból. Szintén elég sokat vitatkoztunk arról, hogy a közösségek emberi méltósága védelmében a szólásszabadságot milyen módon korlátozó rendelkezéseket volna szükséges, hogy az Országgyűlés elfogadjon, részben a jogalkotó azon kötelezettségének eleget téve, hogy meg kell védenie a polgárait, részben pedig az elfogadott nemzetközi egyezmények tükrében. Nos, erre sem került sor, remélem, a közeljövőben megkapjuk ehhez a Fidesz képviselőcsoportjának a támogatását.

Vajon egyértelműek-e a rendelkezések? Feltétlenül vizsgálnia kell ezt a kérdéskört a bizottságnak, mert ha határozott fellépést követelünk meg a rendőrségtől, amit egyébként meg is követelhetünk, akkor nekünk, jogalkotóknak biztosítanunk kell azt, hogy erre a fellépésre a rendőrségnek lehetősége is legyen. A rendőrség az elmúlt egy-két évben hatvan alkalommal indított eljárást közösség elleni izgatás miatt. A hatvan alkalomból, talán Répássy képviselőtársam is tudja, hány esetben emelt az ügyészség vádat ilyen ügyekben, ez a szám nulla, egyetlenegyszer sem, ami azt jelenti, hogy az ügyészség meglátása szerint azok a megnyilvánulások, amelyek az elmúlt egy-két évben elhangoztak, legálisak. Vagy az ügyészség értelmezi rosszul a jogszabályokat, akkor kötelességünk lépni ebben a kérdésben, vagy pedig olyan a jogszabályi környezet, hogy ezeket a megnyilvánulásokat eltűri; ebben az esetben is lépnünk kell. Ilyenkor nem várhatjuk el azt a rendőrségtől, hogy hatvan elutasított indítványa után feloszlasson egy rendezvényt, akkor, hogyha nincs százszázalékosan meggyőződve arról, hogy a közösség elleni izgatás bűntette megvalósult. Tehát a vizsgálóbizottságnak ezeket a kérdéseket vizsgálnia kell.

Nekem egy nagyon szimpatikus megközelítés lenne egyébként az, amit képviselőtársam elmondott, hogy először próbáljuk meg a szólásszabadságot kicsit tágabban értelmezni, mármint a korlátozását, a korlátozására vonatkozó jogszabályokat, és a bíróság majd kialakítja a gyakorlatát. A probléma csak az, hogy ez már megtörtént. A bíróság is megtette, de ami ennél fontosabb, az Alkotmánybíróság is megtette, és az Alkotmánybíróság több határozatában kifejezte azt, hogy a szólásszabadságot korlátozó jogszabályokat megszorítóan kell alkalmazni, megszorítóan kell értelmezni. Az én meglátásom szerint is itt az ideje, hogy az Alkotmánybíróság ezt a joggyakorlatát megváltoztassa, ezt a hozzáállását megváltoztassa, de amíg ez a hozzáállása, addig a rendőrségtől nem tudjuk elvárni azt, hogy amikor kétséges az, és tulajdonképpen csak a gyanúja van meg annak, hogy közösség elleni izgatás történt, akkor próbaképpen feloszlasson egy rendezvényt. A rendőrség nem arra való, hogy kísérletezzen. De valóban ne szaladjunk ennyire előre, várjuk meg a vizsgálóbizottság vizsgálatának az eredményét.

Ezzel a gondolatmenettel azt szerettem volna kifejezni és nyilvánvalóvá tenni, hogy nem állhatunk meg azoknál a kérdéseknél, amelyeket képviselőtársam vizsgálni javasol, hanem annál egy picit tovább kell menni, azokat kiegészítve, azokat kiterjesztően értelmezve kell a vizsgálatot lefolytatni.

A bizottság összetételéről engedjenek meg még pár mondatot. Azért is kértük azt, hogy ma ne záruljon le az általános vita, hogy legyen lehetőség módosító indítványok benyújtására, többek között az összetételt illetően. Az Alkotmánybíróság az egyik határozatában kifejezésre juttatta azt, hogy az a párt minősül kormánypártinak, amelyik vagy koalíciós szerződést kötött, vagy a kormányban részt vesz. A Szabad Demokraták Szövetségéről ez nem mondható el: sem koalíciós szerződést nem írtak alá, sem pedig egyetlenegy olyan tagja nincs a kormánynak, aki a Szabad Demokraták Szövetségéhez köthető, ilyenformán ellenzéki pártnak minősül. Ez a bizottság, ahogyan a többi vizsgálóbizottság is, paritásos bizottság kell hogy legyen, ezért úgy gondolom, feltétlenül szükség van a bizottság összetételének a módosítására.

(20.40)

Összefoglalva, tisztelt Országgyűlés: tehát az általam elmondott módosításokkal és kiegészítésekkel támogatjuk a vizsgálóbizottság felállítását, hangsúlyozva azonban azt, hogy nem ez jelenti a megoldást az ott elhangzottakra és az ott elhangzottak megismétlődésének a meggátolására, hanem úgy hiszem, hogy ez az alkotmány módosításával, a holokauszttagadás büntetendővé nyilvánításával és a gyűlöletbeszéd polgári és büntetőjogi szankcionálásával érhető el. Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu