DR. OLÁH LAJOS közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A csatlakozások elmulasztása nem írható az ütemes menetrend számlájára, jogszabálysértésről meg nagyon erős beszélni, azt gondolom, ebben az ügyben különösen. Az ütemes menetrendet elsősorban a kiszámíthatóbb közlekedés megteremtése érdekében vezettük be. Ennek sikerességét pedig az eddigi adatok is alátámasztják. Talán ön előtt sem ismeretlen, hogy Pécs és a főváros között 15 százalékkal többen utaznak intercityvel, mint a tavalyi év azonos időszakában.

A képviselő úr által említett csatlakozás esetében a MÁV Start Zrt. személyszállítási üzletszabályzatában az úgynevezett hétperces szabály alkalmazása mögött az a megfontolás húzódik meg, hogy a néhány perces átszállítási időtartamoknál nagy valószínűséggel lehet arra számítani, hogy esetleg objektív akadályok miatt nem sikerül csatlakozni a helyjegyes vonathoz. A szabályozás értelmében a csatlakozásra váró IC-vonatok lekésése esetén az utas akkor kérheti a pót- és helyjegyének visszatérítését, ha a csatlakozó vonat menetrend szerinti érkezése és a pót- és helyjegyköteles vonat menetrend szerinti indulása között hét perc vagy ennél nagyobb idő áll rendelkezésre.

A személyszállítási üzletszabályzat egyébként megfelel a jogszabályi előírásoknak, ezért a MÁV Start Zrt. jogsértést nem követett el. Ennek ellenére a közlekedési hatósággal megvizsgáltatjuk, hogy a vasúttársaság hogyan kezelhetné utasbarátabb módon az ilyen helyzeteket. Emellett a MÁV Start is, érzékelve az utasok visszajelzéseit, folyamatosan figyelemmel kíséri a csatlakozási problémákat. Amennyiben menetrend-technológiai okok miatt egy országrészben vagy hálózati szinten a rövid átszállási időtartamok száma megnövekszik, illetve azok egy viszonylatban kizárólag hely- és pótjegyköteles vonatokat érintenek - például Dombóvár -, úgy a menetrendet és az utazásra vonatkozó szerződési feltételeket együttesen felülvizsgálja. Ennek keretében már megkezdte az erre irányuló egységes szabályozás kidolgozását is.

Ami pedig a szóban forgó pálya fejlesztési lehetőségeit illeti, kétségtelen tény, hogy a Kaposvár-Dombóvár-Budapest közötti vasúti pályaszakasz műszaki állapota az évek folyamán leromlott, és vasútbiztonsági okokból a vonatok jelentősen csökkentett sebességgel közlekednek. A menetrendszerűség javítása a biztonságos közlekedés követelményeinek megőrzése mellett csak jelentős forrásigényű műszaki fejlesztésekkel érhető el. Az egyik lehetséges megoldási mód a lassú jelleg felszámolása érdekében az érintett szakaszokon a pályafenntartási munkák elvégzése, ami fajlagosan nagy költségigényű, és csak átmeneti megoldást hozhat. A másik lehetőség a teljes vasútvonal pályarekonstrukciója, ami generális megoldást jelent, és megfelelő előkészítés és programozás esetén akár 85 százalékos uniós támogatásra is számíthatunk.

Jelenleg ott tartunk, hogy elkészítettük a lassú jelleg felszámolási munkáinak prioritási rendjét, amelyben az elsők között szerepel a Kaposvár-Dombóvár szakasz rendbetétele. A finanszírozás paramétereinek és a forrásbiztosítás módjának meghatározását követően megkezdődhetnek a kivitelezés előkészítését szolgáló munkafolyamatok. Ugyanakkor, mint említettem, tartós megoldást csak az uniós források felhasználásával tervezett komplex pályarehabilitációval érhetünk el. A közlekedési operatív program ma érvényes ütemterve szerint a Dombóvár-Kaposvár-Gyékényes vonal felújítására és európai szintű műszaki fejlesztésére, amely egyben az V. páneurópai vasúti korridor része is, a 2014-2020 közötti időszakban kerülhet sor.

Kérem képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu