BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Mint emlékezetes, napra pontosan fél esztendővel ezelőtt kezdeményezte a Fidesz-KDNP frakciószövetség a hazai építésügy megsegítése szándékával azt a rendkívüli gazdasági bizottsági ülést, amelynek következtében létrejött egy négypárti munkacsoport. Két hónap leforgása alatt példaértékű szakpolitikai összefogással, a szakmai szervezetekkel történő rendszeres egyeztetéssel és a minisztériumi szakállamtitkárság elemző, jogszabály-előkészítő kapacitásának igénybevétele mellett elkészült az a határozatijavaslat-csomag, amely még februárban az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedéseket foglalta magába. Bő két hónapos parlamenti vitát követően a javaslat ellenszavazat nélkül került elfogadásra az Országgyűlés által.
Az abban rögzített feladatok egyaránt tartalmaztak rövid, közép- és hosszú távon megvalósítható intézkedéseket, valamint az építésügy jogszabályi hátterét pontosító, megerősítő és a belső piac bővítését szolgáló javaslatokat is. A kormány által most beterjesztett törvényjavaslat elsősorban adminisztrációs intézkedésekkel kívánja az építési beruházások előkészítési, engedélyezési és megvalósítási folyamatait kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé tenni. Kétségtelen, hogy az indítvány számos pontja hozzá fog járulni az építésügy belső rendszerének átláthatóbbá tételéhez és a vállalkozókat érintő jogbiztonság megerősítéséhez.
Ugyanakkor túlzónak minősíthető a beterjesztő kormány azon várakozása, hogy a szabályozással gazdaságélénkítő hatás is elérhető, valamint az, hogy a tervezett intézkedéseket megalapozó javaslatok elfogadása esetén jelentős változás fog bekövetkezni a feketemunka kifehérítése terén. Mindezen kritikai észrevételek nem azt jelentik, hogy nem értékelnénk a kormány erőfeszítéseit, hogy eleget tegyen az ötpárti egyetértésben előírt és a szakma által is támogatott elvárásoknak, de a javaslat önmagában nem elégséges az építőipari válság kezelésére. Az eltelt fél esztendő alatt tovább romlottak az építőipari kilátások, a tavaszi jó idő ellenére sincs fellendülés, a hagyományos szezonális élénkülésnek nyoma sincs, mert hiányoznak a megrendelések. Két év alatt 36 százalékos árbevétel-csökkenést könyvelt el az ágazat, és ugyanennyi idő alatt 30 ezer legális és legalább ugyanennyi feketén foglalkoztatott dolgozót kellett szélnek ereszteniük megrendelések hiányában. Szakértői előrejelzések szerint a hanyatlás mértéke akkora, hogy a beharangozott 5 százalékpontos járulékcsökkentés sem hozza vissza a feleslegessé váló munkaerőt a legális munkaerőpiacra. Ez már önmagában kevés lesz az ágazat kifehérítéséhez, már csak azért is, mert az ehót viszont 18 százalékra emelte a kormánytöbbség.
Nem segíti az építőipar jövőbeni megrendeléshez jutását a szociálpolitikai kedvezmény eltörlése sem, amelynek következtében akár 10 ezerrel is csökkenhet az újonnan építendő lakások száma, s ezzel együtt újabb 40 ezer munkahely mehet veszendőbe. Arról nem is beszélve, hogy a költségvetés nemhogy megtakarításhoz nem jut, hanem közel 50 milliárdnyi veszteséget könyvelhet majd el. A beharangozott 1800 milliárdos beruházásélénkítő csomag pedig legfeljebb tompítani lesz képes a recesszió mértékét, megállítására nem lesz képes. Sajnos keveset hallani a fűtés-korszerűsítéssel egybekötött nemzeti épület-korszerűsítési program előkészületeiről is, holott már véget ért a fűtési szezon, indulhatna a munka. A bajt viszont tetézi, hogy a panelprogram sorsa is bizonytalan, és a szén-dioxid értékesítéséből származó költségvetési bevételek sem teljes mértékben erősítik a zöldberuházási programot.
Az egyik bejegyzett követeléskezelő szerint 1 milliárd eurós, azaz közel 300 milliárd forintos tőkeinjekcióval érne fel, ha a magyar állam, azaz a kormány időben fizetné ki a neki dolgozó cégeket. Ezzel a kormány a lánctartozások kialakulásának legfőbb okozójává vált, vallja a követeléskezelő. Amíg a kormányzat sem tartja be a fizetési határidőket, nem is várhatjuk el, hogy javulni fog a fizetési morál. Megállapíthatjuk tehát, hogy a kormányzat érthetetlen késlekedése miatt már a lakásfelújításokat érintő esetleges áfacsökkentés és a feketemunkát háttérbe szorító kötelező rezsióradíjak megállapítása sem lesz képes arra, hogy az idei évben érdemi hatást gyakoroljon a piacra. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene ezeket a lehető leggyorsabban meglépni. Ha ezek a döntések elmaradnak, akkor az építőipar zuhanása 2010-ben sem lesz megállítható.
Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott javaslatból az is kitűnik, hogy a kormány javaslata nem enyhít a vállalkozások hitelhez jutási nehézségein, de nem ad megnyugtató megoldást a fedezetek, garanciák kérdésére sem, holott ezek alapvetően befolyásolják a cégek likviditási helyzetét. A legégetőbb feladat a jól teljesítési garanciák felső határának törvényerejű leszállítása lenne, hiszen a nagyobb megrendelések esetében milliárdos nagyságú összegeket kötnek le, rontva ezzel a vállalkozók pénzhez jutási feltételeit.
(18.20)
Tisztelt Miniszter Úr! Jó iránynak mutatkozik ugyanakkor a "biztos kéz" fedezetkezelő rendszer bevezetése még akkor is, ha a legnagyobb vállalatok mindegyike nem fogadja azt kitörő örvendezéssel. De ennek a rendszernek éppen az lenne a lényege, hogy az alvállalkozói helyzetben lévő kis- és középvállalkozók is biztonsággal hozzájuthassanak az általuk elvégzett munka ellenértékéhez.
Az viszont itt is megjegyzendő, hogy a garanciális elemek hiányosak, és általánosságban is kijelenthető, hogy a törvényjavaslat túl sok területen hagyatkozik a majd később megjelenő kormányrendeletek előírásaira. A javaslatban jó irányként értékelendő, hogy továbbpontosítja az építésügyi szolgáltatások megkezdéséhez és végzéséhez szükséges előírásokat, kötelezővé teszi a kamarai regisztrációt, a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező munkavállalók foglalkoztatását, amely lépések valóban elősegíthetik az ágazat tisztulási folyamatát és a megrendelők, valamint kivitelezők közötti bizalmi kapcsolat megerősödését.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ami a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot illeti, azért az megjegyzendő, hogy a 2008. év XLIX. törvényének, amely a "Gyorsító I." munkanevet viselte, a jelenlegi módosítás mintegy 30 bekezdését kívánja módosítani, illetve törölni. Ugyanez vonatkozik a 2006-ban elfogadott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt illetően is, melyet 40 százalékában érint a mostani módosítás.
Ezek alapján a hazai és külföldi beruházók a legkevésbé sem tekinthetik hazánkat a kiszámíthatóság és a jogbiztonság terepének. A jelen tervezet az építésről szóló törvény 11 esztendős történetének 22. módosítása lesz. Az építésügy szakmagyakorlói nehezen viselik a félévente bekövetkező változásokat. Azt pedig erősen kifogásolják, hogy a törvényi garancia helyett - ha egyáltalán beszélhetünk ebben az esetben erről - kormányrendeleti szintre viszik le a szakmagyakorlók hétköznapjait befolyásoló szabályozásokat. Aggodalmasnak mondható, hogy a javaslat feltételes módban szerepeltetné a tervtanácsok működését. Márpedig a jelenlegi építésjogi káosz egyetlen, az építészeti igényesség és minőség felett őrködő szervei e testületek maradtak.
Az sem elfogadható változtatási javaslat, hogy az emberhez méltó és esztétikus építettkörnyezet-alakítás, illetve a helyi építészeti örökség védelme kikerüljön a települési önkormányzatok Étv. szerinti feladatai közül. A gyorsítási szándék ellen hat, hogy a településrendezési eszközökről szóló döntések meghozataluktól számított 60 nap múltán lépnének hatályba az eddigi jelenlegi kihirdetés napjához képest.
Tehát amikor egy önkormányzatnak azért kell változtatnia a település rendezési szabályán, mert egy európai uniós pályázat benyújtása ezt szükségessé teszi, akkor a módosítást követően immáron nem a kihirdetés napjától lesz érvényes a településszabályozási terv, hanem 60 nappal az elfogadást követően. Ez nem a gyorsítás irányába hat.
A szövegből az is kitűnik, hogy a tervezet régióssá kívánja tenni az építéshatósági jogkörök telepítését, amellyel könnyen úgy járhatunk, mint a közigazgatási hivatalok önkormányzatok fölötti ellenőrzési jogának ellehetetlenülésével. Az sem fogja megkönnyíteni a közberuházások előrehaladását, hogy kisajátítások esetében a jelenlegi "ingatlan" megjelölés helyett már csak a telek megjelölést tartalmazza a tervezet.
A legsúlyosabb változtatás mégis a bontási engedélyek feleslegessé válásával kapcsolatos. A szöveg így szól: "Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le, az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi." Ki fog ezentúl bontási engedélyt kérni, mondjuk, az azbeszttel és más hulladékokkal bíbelődni, ha az engedély nélküli bontásoknak amúgy sincs semmi szankciójuk. Az építész szakma számára az sem barátságos lépés, ha egy természetes személy, szakértő, tervező szakmai gyakorlata alapján az összes szakértői névjegyzéken is regisztráltatni kívánja magát, összességében 240 ezer forintot kell kifizetnie.
Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-KDNP-frakciószövetség üdvözli, hogy a kormány - ha végül is ötpárti nyomásra, de - elmozdult a holtpontról. A most tárgyalt indítvány számos, az építésügyön belüli jogbiztonságot erősítő javaslatot tartalmaz, de ezek önmagukban elégtelenek az ágazat dinamizálására, egy részük pedig épp a gyorsítási szándék és a jogbiztonság megteremtődése ellen hat. Elengedhetetlen, hogy átfogó, belső piacnövekedést keletkeztető, nemzeti gazdaságfejlesztési stratégia szintjére emelendő programok kerüljenek kimunkálásra. Ha ezek elmaradnak, akkor 2010-re teljesen összeomlik a hazai építőipar, maga alá temetve a magyar családok százezreit.
Az indítványt ugyan tárgyalásra alkalmasnak tartottuk, de ebben a formájában támogatni még nem tudjuk. A támogathatóság érdekében mintegy kéttucatnyi módosító indítványt nyújtottunk be. Várjuk majd a parlamenti pártok reakcióit ezekre a módosító indítványokra a részletes vitában; természetesen a kormány képviselőinek véleményét és az álláspontját is, és amennyiben lehetséges, természetesen nyitottak leszünk arra, hogy a szükséges kompromisszumok megkötését követően a törvény általunk történő támogatása is bekövetkezzék. De mint említettem, a jelenlegi formájában így általunk nem támogatható még a törvényjavaslat.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés