DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány messzemenően egyetért azzal, hogy a közösség elleni izgatás kérdésében közös erőfeszítéssel változtatni szükséges a kialakult közállapotokon.

A kormány a büntetőpolitika megvalósításáért viselt felelőssége körében egyrészt a jogi szabályozás megváltoztatásának az alkotmányos követelményeknek megfelelő kezdeményezésével, másrészt - ahogyan ön is mondta - a rendőrség irányításával tehet eleget a feladatainak. A magunk részéről helyesnek tartjuk, hogy az ügyészség ismételten áttekinti a közösség elleni izgatás tényállásával összefüggő bírói gyakorlatot és az eddig követett ügyészi jogalkalmazást. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a bírói és ügyészi gyakorlat mögött ott áll az Alkotmánybíróság következetes álláspontja, amely az említett korábbi törvénymódosítási kísérleteknek is gátja volt.

A rendőrségi nyomozás átvilágítására vonatkozó kérdéssel kapcsolatban azonban jelezni kell azt, hogy az ügyész a nyomozás ura. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint az ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett nyomozást végeztet vagy nyomoz, ennek megfelelően a nyomozás során alkalmazandó jogszabályok értelmezése és alkalmazása tekintetében az ügyész állásfoglalása döntő és kötelező a nyomozást végző rendőrségre nézve is. Ebből azonban az is következik, hogy amíg az ügyészség nem vizsgálja felül a saját eddig követelt jogi álláspontját, addig a rendőrség sem teheti azt meg. Ebben az értelemben az ügyészségé lehet a kezdeményező, iránymutató szerep. Ha ebben a felülvizsgálatban az ügyészség igényli a rendőrség bármilyen közreműködését, azt a kormány természetesen messzemenően támogatni fogja.

Sokak szerint azonban ma már nyilvánvaló, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között nincs mód arra, hogy a társadalmat nyugtalanító, egyes csoportokat kirekesztő és létükben is veszélyeztető cselekményeket előrevetítő megnyilvánulásokkal szemben a jogalkalmazók hatékonyan fellépjenek.

Az elmúlt évek törvénymódosítási kísérleteinek kudarca pedig bizonyította azt, hogy az alkotmány módosítása az egyetlen lehetőség a kialakult jogi patthelyzet feloldására.

A kormány ezért T/9045. számon, illetve a szocialista képviselők T/9584. számon törvényjavaslatot nyújtottak be az alkotmány módosítására, így kívánva biztosítani azokat a kereteket, amelyek a megfelelő és mértéktartó jogi válaszlépések kialakítását teszik lehetővé a gyűlöletbeszéd, illetve a holokauszttagadás elleni fellépéshez. Ez utóbbival kapcsolatban biztatónak tartom, hogy Fodor Gábor úr, az SZDSZ elnöke a mai napon négypárti megbeszéléseket kezdeményezett a holokauszttagadás büntethetősége érdekében. Ehhez a kormány, ha erre igény van, minden segítséget megad.

Úgy gondolom egyébként, amint ezt a napirend előtti felszólalásra adott válaszomban is elmondtam, a legfontosabb az, amit ön is leírt a kérdésében, hogy a társadalom egységesen lépjen fel ezen jelenség ellen. Ha ebben eddig nem lettem volna biztos, hogy egyetértünk, szombaton megtudhattam, amikor egymás mellett álltunk a Szent István parkban.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu