VARGA ISTVÁN nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az építésügy az épített környezet alakításának, fejlesztésének és megóvásának össztársadalmi programja és eszközrendszere, ezen belül az építés az egyik legősibb alkotó emberi tevékenység, amely a társadalom és a szűkebb közösség igényét valósítja meg. Az építési tevékenység folytatásának körülményei meghatározó módon befolyásolják gazdaságfejlesztési, idegenforgalmi, lakásépítési törekvéseinket, ezáltal alapvetően egyéni és közösségi érdekeket szolgálnak.

Az építési tevékenység eredményeképpen megvalósult építmény a nemzeti vagyon jelentős és tartós eleme, amely műszaki, gazdasági értékén túl alkalmas jelentős értékképzésre is, megőrzése és növelése ebből következően rendkívül fontos nemzetgazdasági cél. Az építési tevékenység megvalósításának jelentős résztvevője az építésgazdaság, az építőipar, amelynek munkaellátottságát, teljesítményét alapvetően az ipari gazdálkodó szervezetek és a lakosság jövedelmi helyzete, az állam és az önkormányzatok szerepvállalása, azaz összefoglalva: a mindenkori gazdasági helyzet határozza meg. Az építés produktuma ugyanakkor elősegíti a működő tőke beáramlását, munkahelyet teremt, javítja a polgárok életkörülményeit, a munkavállalók jobb munkavégzését segíti elő. Az építés ugyanakkor nemcsak igényeket elégít ki, hanem értékteremtőként jelentősen hozzájárul a nemzeti jövedelemhez, és fontos tényezője a makro- és mikrokörnyezet alakításának.

Tisztelt Országgyűlés! Az építő- és építőanyag-ipar a magyar nemzetgazdaság negyedik ágazata, a gazdaság jelzőrendszere, amely húzóhatást vált ki mind a termelés, mind az innováció területére. Fejlesztéseket indukál a különböző iparágakban, munkahelyek létrehozását teszi lehetővé, ugyanakkor mint kizárólag egyedi terméket előállító ágazat, számos speciális szabályozást is igényel. Magyarország az európai uniós csatlakozás nyomán a felzárkózás lehetősége alapján óriási fejlesztési esélyre tett szert. Az építésügyi szakma, a politika és a társadalom megkerülhetetlen közös felelőssége, hogy felszámolja az építésügy területén öröklött visszásságokat, és biztosítsa az épített környezetünk fejlesztését és védelmét.

(Podolák Györgyöt a jegyzői székben
V. Németh Zsolt váltja fel.)

Az elmúlt másfél évtized jelentős technológiai fejlődése, a választék rohamos bővülése mellett az építési fegyelem mélyre süllyedt, folyamatosan romlott az építés minősége, a munkavédelem helyzete, elterjedt a feketemunka, és meggyengült a pénzügyi fegyelem. A hazai vállalkozók tőkeerőhiánya, a körbetartozás és a feketemunka a tisztességes vállalkozások versenyképességét veszélyezteti. A piacgazdaságra való átállás együtt járt a szakma, a kivitelező ágazat szakosodásával, megszűntek az univerzális, minden szegmensben saját kapacitással rendelkező cégek, helyettük a specializációval együtt járó jelentős alvállalkozói láncolatok egymásra épülő hálózata keretében valósulnak meg a munkák a vállalkozó kivitelező felelőssége mellett.

Tisztelt Országgyűlés! A 2007-2013 közötti időszakban a gazdasági válság ellenére is jelentős anyagi források érkeznek az Európai Unió költségvetéséből. A magyar gazdaság jövője szempontjából létfontosságú, hogy ezeket hogyan tudja hasznosítani, lehívni és felhasználni az ország. Különösen igaz ez az építőiparra, amelyet szerteágazó tevékenysége folytán a lehetséges uniós támogatások 50-60 százaléka érint. A kedvezőtlen építőipari piaci trend hatásait ugyanakkor a gazdasági válság felerősítette, így jelentősen nőtt mind a társadalom, mind a piaci szereplők igénye az ágazat hatékony szerkezeti átalakítása iránt.

Az építésgazdaságot érintő válság hatásának következményeit felismerve az Országgyűlés a gazdasági és informatikai bizottság kezdeményezésére a közelmúltban egyhangú támogatással országgyűlési határozatot fogadott el. Elfogadását alapos munka előzte meg, amely kiterjedt az építőipar, az építőanyag-ipar, az ingatlanfejlesztést magában foglaló iparág előtt álló aktuális kihívások és a jelenlegi helyzet felmérésére. Ez az iparág konszolidációja, az ország megrendelésállományának fellendítése, a finanszírozási források szűkülésének, valamint a lánc- és körbetartozások kialakulásának megakadályozása és a hatósági eljárások gyorsítása érdekében volt szükséges. Mindezek jelentősége kiemelkedő.

A magyar vállalkozások jelentős része egyéni vállalkozás, ami nagyon töredezetté teszi az építőipari ágazatot. Ennek következménye, hogy a hazai piacon több mint 90 ezer vállalkozást tartanak nyilván, és ebből mintegy 80 ezer működő vállalkozás. A szétaprózódott vállalkozói szerkezet jelentősen hozzájárul a tartozáslánc kialakulásához és fennmaradásához, valamint a feketefoglalkoztatás, adóelkerülés jelenlegi gyakorlatához.

A kelet-közép-európai régióban sajnálatosan Magyarországon a leggyakoribb a fizetési késedelem. A belföldi üzleti partnerek fizetési szokásainak értékelése Magyarországon a legrosszabb. A magyar vállalkozások háromnegyede ügyfeleit rossznak vagy közepesnek minősítette, ezzel a magyar cégek voltak a leginkább kritikusak valamennyi vizsgált ország közül.

(17.50)

A vélemények szerint ez abból eredhet, hogy itt a legnagyobb a különbség a fizetési határidők és a tényleges fizetési időpont között.

A piacgazdaság építőipari szegmensének jelenlegi működése nem tölti be kellőképpen a tőle elvárt önszabályozó funkciókat, ezért meg kellett vizsgálni a jogi eszközökkel való beavatkozás lehetőségét az építőipari cégek legalább minimális szintű védelme érdekében. Célunk az építési beruházások megfelelő minőségben történő megvalósításának elősegítése, ezzel együtt az állampolgárok jogkövető magatartásának ösztönzése, szükség esetén kikényszerítése, összességében az építőipar versenyképességének javítása. Ez részben megtörtént a Gyorsítás I. program keretében. Az építőipari szakma azonban további lépéseket sürget, mert a magyarországi építőipar gazdasági válság következtében kialakult helyzete az építőipar minden területén sürgető változásokat követel. Az építőipar válságát enyhíthetik azok az intézkedések, amelyek az építési beruházások megvalósításának elősegítését célozzák.

Közérdek és fontos nemzetgazdasági cél, hogy az építési beruházások megvalósítása megfelelő szakmai garanciák mellett az építésügyi követelményeknek megfelelően menjen végbe. Ezért az építési beruházások megvalósításának és az építőipar akut problémái megoldásának elősegítése érdekében a kormány egyértelmű, hatékony, gyorsítást eredményező és ellenőrizhető lépéseket tervez. A Gyorsítás II. program keretében a kormány három törvény és mintegy húsz kormány- és miniszteri rendelet módosítását készítette elő. Az építési beruházások előkészítésének, engedélyezésének és megvalósításának folyamatában, kormányzati beavatkozással, a folyamatok kiszámíthatóbbakká, tervezhetőbbekké válnak.

Az építésügyi ágazaton belül is az építőipar a gazdaság és a foglalkoztatás egyik meghatározó ágazata. A részben uniós forrásból megvalósuló beruházások élénkítik az építőipari keresletet. A szabályozás hatálybalépésével gazdaságélénkítő hatás érhető el, a versenyben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azok az építőipari kivitelezési tevékenységek, amelyek folyamatosan eleget tudnak tenni a rájuk és tevékenységükre vonatkozó előírásoknak.

A tervezett intézkedések pozitívan hatnak az építőipar válságának kezelésére, a feketemunka kifehérítése érdekében tett kormányzati elhatározások megvalósítására, valamint elősegítik a lánctartozás megfékezését is. A beruházások megvalósítása, a szakember-ellátottság biztosítása, a szabálytalankodókkal szembeni szankciórendszer pontosítása tekintetében a törvényjavaslat kifejezetten előmozdító, azokat elősegítő és gyorsító hatású. Az építési beruházások gyorsítása mellett a jogszabály-módosítások tartalmaznak olyan egyéb pontosításokat is, amelyek ugyan nem közvetlenül szolgálják a gyorsítást, azonban olyan jogalkalmazást elősegítő tartalommal bírnak, amelyek az egyértelmű és szakszerű döntéshozatalt segítik elő.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat keretében három fő szempont szerint kerül sor az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény, valamint a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény módosítására. Az első szempont az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében a kiemelt építési beruházások gyorsításáért korábban lehetővé tett eljárási kedvezmények kiterjesztése minden építési beruházás megvalósításának elősegítésére, valamint további beruházásösztönző módosítási elem bevezetésére.

A második szempont a belső piaci szolgáltatásokról szóló parlamenti és tanácsi irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosítások, összhangban a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslattal.

Végül a harmadik szempont a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény módosításának hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítás.

A megfogalmazott javaslatok az építési beruházások megvalósítását leginkább befolyásoló területek vizsgálata alapján a kitűzött célok elérését, a feladatok végrehajtását, a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, a minőség és a jogkövető magatartás színvonalának emelését szolgálják. Ennek főbb elemei a következők.

Az építésüggyel kapcsolatos feladatok rendkívüli széttagoltsága miatt az építésügyi érdekeket, az állam építésüggyel kapcsolatos feladatait az építésügyért felelős miniszter nem tudja sem a szabályozás, sem a szakmai irányítás, sem pedig az építésügy egyéb területein hatékonyan, egységesen és eredményesen érvényre juttatni. Ezért a törvényjavaslat az építésügyért felelős miniszter - sajátos építményfajtákra és a műemléki épületekre kiterjedően is - szakmai irányítási, koordinálási jogosítványait, feladatait erősíti meg.

A településrendezés és telekszerzés területén a törvényjavaslat bevezeti a település középtávú fejlesztését megalapozó integrált településfejlesztési stratégia fogalmát, és azt beilleszti a településrendezési eszközök közé a településfejlesztési koncepció részeként. Ennek eredményeképpen az építési beruházások befogadására jogszerűbb és megalapozottabb településrendezési döntéseket érhetünk el a jövőben. A településrendezés különösen nagy hatással bír a település létére, fejlődésére, ezért közérdek, hogy kiszámítható, bizalmat keltő, jogbiztonságot nyújtó, szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő helyi szabályozás alapozza meg a későbbi engedélyezési eljárást. Ösztönözni kívánjuk az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatellátásának társulás formájában történő ellátását. Ennek érdekében javaslatot teszünk a társulás által alkalmazott térségi főépítész feladatellátására is.

Az építésügyi hatósági eljárások területén megteremtjük az integrált eljárás lefolytatásának lehetőségét. Ezzel az egy beruházás keretében megvalósuló több építmény több hatóság útján történő engedélyezése, vagy több különböző hatóság engedélyezési eljárásának szüksége esetén bevezetjük az úgynevezett egyablakos rendszert. Ennek lényege, hogy az ügyfél a közreműködő hatósághoz nyújtja be a kérelmet, és az a hatóság koordinálja a beruházás megvalósításához szükséges eljárásokat lefolytató hatóságok tevékenységét. Mindezzel az építtető számára, amellett, hogy az eljáró hatóságok eljárási követelményei nem sérülnek, jelentős idő takarítható meg.

Az úgynevezett összevont engedélyezési eljárási típust, valamint az építési követelmények előzetes helyszíni bejáráson történő megismerését, tisztázását választható eljárásként minden építőipari beruházásnál lehetővé teszi.

Bevezeti az úgynevezett adat-, tényigazolási eljárást. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy egy könnyen kitölthető adatlapon tájékoztatható az építési hatóság a kisebb, főként nyilvántartási jelentőséggel bíró építési tevékenység végzéséről. A közlekedési építményeket - sajátos építmények - és a műemlékeket is bevonja a gyorsítási csomagba, amely gyorsabb engedélyezési eljárást tesz lehetővé.

A lánctartozás területén a "biztos kéz" program kialakításának indoka az egyre jelentősebb mértéket öltő tartozási lánc elleni hatékony fellépés. (Közbeszólásra.) Szerencse, hogy figyel valaki. (Dr. Fónagy János: Én figyelek.) A megrendelések csökkenése miatt gyakorlattá vált a tisztességes piaci ár alatti feladatvállalás, ami a közterhek mellett az alvállalkozók számláinak ki nem fizetésével is járt. Magánberuházások esetén mindennapossá vált a nem vagy csak részleges fizetés, ami súlyos bizalmi válsághoz vezetett.

A sürgető lépések szükségességét az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága és a szakmai szervezetek részvételével közösen kidolgozott, a válságkezelés hatékony lépéseit magába foglaló országgyűlési határozat is megerősítette. Ezúton is szeretném megköszönni munkájukat. A kidolgozott jogintézmény bevezetése a kivitelezés résztvevői közötti bizalom helyreállítását, a kockázatok csökkentését szolgálja. Az építőipari kivitelezés területén megoldandó feladat tehát a szerződő partnerek teljesítésbe vetett hitének helyreállítása. Ennek hatékony, külföldön is alkalmazott módja a szerződés ellenértékének vagy a megegyezés szerinti részének harmadik, független személy kizárólagos rendelkezése alá helyezése útján történő biztosítása.

Az építtetői fedezetkezelő egyrészt híd az építtető és a kivitelező között, másrészt állandó partnere a független státusú műszaki szakértőnek, harmadrészt garancia a kifizetésre és a teljesítésre. Az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés teljesítése, az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének célhoz kötött felhasználása érdekében építtetői fedezetkezelőt kell megbízni. Az építési beruházás fedezetét az építtető által nyitott, az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álló, elkülönített fedezetkezelői számlán kell elhelyezni.

(18.00)

Az építtetői fedezetkezelő a feladatait az építési műszaki ellenőr közreműködésével végzi.

Az építőipari kivitelezői nyilvántartásban ma tulajdonképpen tíz perc alatt a cégbíróságon létrehozható, bejegyezhető cégekről beszélünk; ugyanakkor megszüntethető és más néven újraalapítható egy építőipari kivitelezői vállalkozás anélkül, hogy annak tevékenységi körében szerepelnie kellene az építőipari kivitelezési tevékenységnek, vagy valakinek a vizsgálata ehhez szükséges lenne.

A vállalkozások kamarai tagsághoz kötésének megszüntetésével pontos adatunk nincs arról - csak becsléseink -, hogy egyáltalán hány vállalkozás folytat ma jogszerű építőipari kivitelezési tevékenységet. A jogkövető vállalkozó védelme és ezzel együtt előnyhöz juttatása is azt kívánja, hogy átlátható, ellenőrizhető rendszerben működjenek az építési folyamat egyéb résztvevői mellett az építőipari kivitelezői vállalkozások is. Építőipari kivitelezési tevékenységet a jövőben az folytathat, aki az egyéb feltételek teljesítése mellett építőipari kivitelezői regisztrációval rendelkezik. Ehhez kamarai tagság nem szükséges, de a névjegyzéket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti.

A regisztrációs számot az építési naplóban kell majd feltüntetni, az építésfelügyelet pedig például ezen keresztül ellenőrizheti a kivitelező jogosultságát. Az ellenőrizhetőség mellett a regisztráció nagy előnye, hogy a nyilvántartás a kötelező adatokon kívül önkéntesen közölt, a kivitelező által kért adatokat, referenciákat, minősítési eredményeket, információkat is tartalmaz. Ezek az építtető beruházó, de a többi kivitelező részére is meghatározó információt hordoznak a szerződéskötés előtt, illetve alapul szolgálhatnak az egyes pályázatok elbírálásakor is.

A törvényjavaslat minden kivitelezőre vonatkozó, a polgári törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban lévő követelménye a kivitelezővel szemben, hogy csak olyan nagyságrendű munkát vállaljon el, amelynek a teljesítésére fedezettel rendelkezik. Mivel a munkát a saját költségén kell elvégezni, ez a rendelkezés az alvállalkozók számára teremt meg olyan biztosítékot, amely az újabb tartozási láncok kialakulásának, az alvállalkozók kifosztásának a fedezethiány miatti lehetőségét végleg kizárja. Ugyanakkor egyértelműen megfoghatóvá teszi fedezetelvonás esetén a bűncselekmény megállapítását is.

További garanciális szabályt teremt a munkát megrendelő kivitelező vállalkozó számára a meghatározott legkésőbbi fizetési határidő megállapítása. A rendelkezés elfogadása esetén a szerződésben való eltérés lehetőségét, ezzel az esetlegesen kényszerhelyzetben lévő alvállalkozóval szemben az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét zárja ki.

Az építőipari kivitelezési folyamat hatékonyabb ellenőrzésére és a szabályszegők hathatósabb szankcionálására is szükség van, azonban a teljesítés ellenőrzésébe a piaci szereplők nagyobb bevonása is szükséges, természetesen a felelősség növelése mellett. Az államnak pedig - az engedélyezési bürokrácia adminisztrációs terheinek csökkentése mellett - ott kell erős ellenőrzési és felügyeleti jogosítványokat adni, ahol ez országos közérdekből feltétlenül szükséges. Az erre hivatott építésfelügyeletek azonban a jelenlegi szabályozási és működési keretek között, valamint alacsony létszámuk miatt nem képesek ellátni ezt a feladatot, ezért szerepüket megerősíteni kívánjuk.

A jogkövető magatartás erősítése, hatékonyságának növelése az építés minden területén elengedhetetlenül fontos. A társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból kiemelten fontos kivitelezési tevékenység során egyértelmű felelősségi rendszer kerül kialakításra, ezzel érvényesül a felelősség egyensúlyának helyreállítása mind az állam és a szakmagyakorló magánszemélyek, vállalkozások, mind pedig a kivitelezés szereplőinek egymás közti viszonylatában.

Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten került sor az önkormányzati és területfejlesztési, valamint a gazdasági és informatikai bizottságok azon ülésére, amelyen a benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntöttek. Nagy öröm számomra, hogy az építésgazdaságot érintő válság hatásainak következményei csökkentése érdekében megkezdett és folyamatban lévő közös munka, összefogás folytatásaként mindkét bizottság ülésén politikai felhangok nélküli, szakmai vitát követően egyhangú döntés született a javaslat általános vitára való alkalmassága tárgyában.

Bízom benne, hogy ez az összhang, ez a konstruktivitás a javaslat teljes parlamenti szakasza alatt fennmarad, és a júniusban megtartandó zárószavazás során egy ugyancsak egyhangú támogató döntés születhet. Kérem, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu