BAJNAI GORDON miniszterelnök: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Navracsics frakcióvezető úr azt mondta, hogy a kormány csak beszél az adócsökkentésről, és nem cselekszik, csak hogy pontosan idézzem. Azt gondolom, hogy a kormány cselekszik. Cselekedet az is, hogy ha egy kormány benyújt egy adócsökkentési javaslatot a parlamentnek, ahogy a múlt pénteken ezt megtette. Remélem, hogy meglesz hozzá a szükséges mennyiségű szavazat, az önöktől ismert program alapján akár önök is támogathatnák.

De a kormány ezen túl is cselekszik, hiszen emlékeztetném, hogy három hete pedig a kormány már a parlamentnek benyújtotta és elfogadtatta a 2009. évre vonatkozó adóátalakítási javaslatát, ahol szintén a munkát terhelő adók csökkentése szerepelt. A 2010-re vonatkozóan javasoltaknál kisebb lépéssel, de már az idei évben mintegy 1 millió 300 ezer ember zsebében 36 ezer forinttal több marad majd nettóban, mint az idei év elején gondolhatta volna az adórendszer alapján. Ez már egy megszavazott parlamenti döntés, ezt fogja jelentősen növelni az a döntés, amelyet a parlament a 2010-es adó kapcsán hoz majd meg.

Annak viszont örülök, Hargitai képviselő úr hozzászólását hallgatva, hogy az irányokban egyetértés van, hogy az adóátrendezés azon irányát, amely arról szól, hogy a munkát helyezzük a társadalmi megbecsülés középpontjába, és hogy a munkára rakódó terheket csökkentsük, azt önök is támogatják és egyetértenek.

Felhívta a figyelmemet, hogy ne áruljunk zsákbamacskát, hogy közben más adók emelkednek. Hiszen én is ezt tettem: hosszasan beszéltem a hozzászólásomban arról, hogy aki adócsökkentésről beszél, annak meg kell mondani, hogy honnan van ennek a fedezete, mert ez így becsületes. És meg is mondtuk, hogy honnan van ennek a fedezete: a fogyasztást és a vagyont terhelő adókból. Ebben is egyetértés van.

De amikor a fogyasztást terhelő adókat emelte a kormány, akkor gondoskodott arról is, hogy ebben a válságban azok a termékek, amelyek leginkább sújtják a nincsteleneket, a szegényebbeket, akiknek a vásárlói szokásában nagyon nagy arányt képviselnek az alapvető élelmiszerek vagy például a távhő, ők ne járjanak rosszabbul; nekik 18 százalékos közbenső áfakulcsot hoztunk létre, éppen azért, hogy ezek a lépések is megkíméljék azokat, akik leginkább rászorulnak. (Folyamatos zaj, közbeszólások.)

Mint ahogy a vagyonadónál is figyelünk arra, hogy a szolidaritás eszméi megjelenjenek ebben az adónemben. Egyik oldalról szükségünk van a vagyonadóból származó bevételre azért, hogy csökkenteni tudjuk a munkára rakódó terheket, és így jobban ösztönözzünk a munkavállalásra és munkaadásra, de eközben a vagyonadóban is megjelenik a társadalmi szolidaritás szempontja, hiszen 30 milliónál kezdődik az adóhatár az ingatlanoknál, hiszen különleges elbánást kapnak a nyugdíjasok, a nagycsaládosok, vagy éppen a munkanélkülivé válók.

Navracsics frakcióvezető úr beszélt arról, hogy milyen az egyensúlyi helyzet Magyarországon, és azt mondja, hogy romlott az egyensúlyi helyzet, 3 százalék helyett 3,9 százalék az, amelyről az IMF-fel megállapodtunk az elmúlt napokban. Hadd hívjam fel a figyelmét, hogy van a világban egy kisebb válság, és ebből következően az Európai Unióban is nő a hiány minden országban.

Az idei évben az Európai Bizottság várakozása szerint az átlagos hiányszint az Európai Unióban 6 százalék lesz, Magyarországon ehhez képest 3,9 százalék. Jövőre az Európai Bizottság 7,3 százalékot jelez előre mínuszban az Európai Unió átlagára, a 27 tagország átlagában 7,3 százalékot. Magyarország ezt az átlagot felfelé fogja húzni, hiszen 3,8 lesz a magyarországi hiány. Lényegesen szigorúbb, prudensebb költségvetést nyújtottunk be, mint amit az Európai Unió országainak többsége, ez pedig azt jelenti, hogy a magyar gazdaság hosszú évek óta először Európában az óvatosabban tervezők és a megbízhatóbbak közé fog tartozni. Jó ezt hallani, hiszen évek óta önök is azért kritizálják a kormányt, hogy a magyar kormány felelőtlenül gazdálkodik, most akkor remélem, majd lesz egy elismerő szavuk, amikor ezt a hiányt teljesítjük, és amikor ennyivel jobbak leszünk az Európai Unió átlagánál. Már csak azért is, mert ezek a mutatók azt jelentik, hogy Magyarország gyorsabban érheti el majd másoknál esetleg azokat a kritériumokat, amelyek lehetővé tehetik középtávon az euró bevezetését is Magyarországon.

Annak is örültem a hozzászólásuk kapcsán, hogy frakcióvezető úr is úgy gondolja, hogy Magyarországon túladóztatás van. Valóban, Belgium után, ahogy ön is mondta, a második legmagasabb az átlagbér környékén az az adóteher, ami a nettó fizetésekre rakódik. Éppen ezért kell ezt csökkentenünk. És hogy megfeleljünk annak az elvárásnak, amit frakcióvezető úr megfogalmazott, a kormány által benyújtott 2010. évre vonatkozó adójavaslat az 54 százalékról 45,7 százalékra csökkenti majd az átlagos bérre rárakódó közterheket. Így Magyarország Európa középmezőnyébe kerül majd ezzel a lépéssel.

Ez persze nem elég. Azt gondolom, hogy a következő kormányoknak sorban tovább kell majd haladni ezen az úton. Tovább kell majd csökkenteni az adóterheket, tovább kell erősíteni Magyarország versenyképességét. De ha most egy év alatt egy ekkora átrendezéssel is több mint 8 százalékkal tudjuk javítani ezt a pozíciót, akkor ez azt jelenti, hogy Magyarországon sokkal több munkahely jöhet majd létre, sokkal több ember dolgozhat majd ezen intézkedések eredményeként.

Azt mondta frakcióvezető úr, hogy a kormány csak beszél, én pedig arra próbáltam rámutatni, hogy cselekszik is. Vannak már elfogadott törvények, és most vannak benyújtott törvények, amelyek a cselekvést erősítik. A cselekvés felelőssége mindig a mindenkori kormányé, azt hiszem, ebben is egyetértünk. De a beszéd felelőssége közös. A beszéd a parlamenti frakciók között, a parlamenti patkó mindkét oldalán komoly felelősséget jelent. Tudják, amikor most Magyarországot kívülről figyelik azok a befektetők, akik meghatározzák, hogy milyen a forint árfolyama, hogy mennyi kamatot kell fizetni az adósságunkra, ők nagyon aggódnak attól, hogy ki mit mond. A beszéd felelőssége közös, és minél közelebb érzi magát valaki a hatalomhoz, annál nagyobb a felelőssége abban, hogy mit mond.

Éppen ezért azt gondolom, hogy azok a kedvező folyamatok, amelyek megindultak az elmúlt hetekben, az, hogy a forint árfolyama 25-30 forinttal erősödött, javult az euróhoz képest, bár nagyon törékeny módon, és még visszafordulhat, talán éppen a negatív beszéd hatására is, de erősödött, és sok magyar polgárnak, sok devizában eladósodott magyar családnak most egy kicsit kisimult a homloka, és azt mondhatják, hogy talán jobb a helyzet. A Magyarország adóssága után fizetett kockázati felár majdnem a felére csökkent az elmúlt négy hétben. De negatív beszéddel, olyan ígéretekkel, amelyek azt mondják, hogy a most megindult egyensúlyi folyamatokat, a most megalapozni készülődő növekedést vissza lehet fordítani, amelyek megint az üres ígérgetés, a fedezet nélküli ígérgetés irányába viszik az országot, azzal viszont elronthatjuk ezt a lassan kialakuló bizalmat, és megint veszélybe sodorhatjuk családok otthonát, emberek megélhetését, kisvállalkozások működését.

Ezért a parlament mindkét oldalától több felelősséget, felelős beszédet kérek, cserébe a kormánytól pedig felelős cselekvést ígérek. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu