JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Tisztelt Országgyűlés! A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat megszavazásával arról fog állást foglalni a tisztelt Ház, kívánja-e, hogy a fizetési meghagyásos eljárás alapvetően új alapokra helyeződjön annak érdekében, hogy az állampolgárok számára ez az igényérvényesítés a korábbiaknál lényegesen gyorsabb, egyszerűbb ügyintézéssel történjen, valamint annak érdekében, hogy a bíróságokon nagy kapacitás szabaduljon fel, így járulva hozzá az ítélkező tevékenység gyorsulásához.

Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat elfogadása esetén a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása olyan modern informatikai rendszer alapján fog kivitelezésre kerülni, amely egyrészt lehetővé teszi az eljárási határidők lerövidítését, másrészt biztosítja, hogy az eljárás garantáltan a törvényben leírt határidők betartásával folyjék le.

Ahogyan az már az expozéban is elhangzott, a fizetési meghagyás ma már a külföldi igényérvényesítésben is fontos szerepet játszik. Az Európai Bizottság ezért létre kívánja hozni azt az internetes felületet is, amelyen keresztül az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elektronikusan lesznek benyújthatók. Azzal, hogy Magyarország létrehozza az elektronikus fizetési meghagyás rendszerét, közvetlenül kapcsolódhat az említett uniós portálhoz, és a határon átnyúló követelésérvényesítéshez is teljes körű elektronikus ügyintézési lehetőség fog kínálkozni. Az eljárás modernizálásával és hatékonyabbá tételével Magyarország versenyképessége is erősödni fog, amely alkalmas a befektetői bizalom erősítésére, illetve visszaszerzésére.

Tisztelt Országgyűlés! A parlamenti vita során elhangzott koncepcionális ellenérv szerint a törvényjavaslat elfogadásával meg fog bomlani az igazságszolgáltatás egysége, hiszen a jövőben nem a bíróságok, hanem a közjegyzők fogják lefolytatni a fizetési meghagyásos eljárásokat. Ez azonban egy igen megtévesztő állítás. Az Alkotmánybíróság több határozatában is rögzítette, amit egyébként természetes jogérzékünk is sugall, hogy a bíróságok nem valamennyi eljárási cselekménye, döntése tartozik az ítélkezés, a jogvita-elbírálás körébe, valamint azt is, hogy az állami igazságszolgáltatás intézményrendszerének fogalma nem szűkíthető le a bírósági jogszolgáltatásra. Így vélte ezt az Alkotmánybíróság akkor is, amikor elvi súllyal kimondta, hogy a közjegyzői tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi.

Nem merül fel tehát kétség aziránt, hogy a közjegyzőség jogosult nem peres eljárás, így a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására. Amikor egyes képviselők ezt kétségbe vonják, akkor azt vonják kétségbe, hogy jogosan folytatják-e le közjegyzők a hagyatéki eljárásokat, vagy például az értékpapír, okirat semmissé nyilvánítására irányuló eljárásokat, és még hosszan sorolhatnám az Országgyűlés által a közjegyzők hatáskörébe utalt nem peres eljárásokat.

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat - bátran mondhatom - egy igen előremutató javaslat, melynek elfogadása alapvető fontossággal bír az állampolgárok, vállalkozások számára. Ezért támogatta azt sok más szakmai és érdek-képviseleti szerv mellett a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Gazdasági Egyeztető Fórum, valamint a Fogyasztóvédelmi Tanács is. A Magyar Ügyvédi Kamara támogatása azért kiemelendő jelentőségű, mert jelzi, hogy a jogérvényesítésben talán legszélesebb körű tapasztalattal rendelkező szakma álláspontja szerint a törvényjavaslat be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket, segíteni fogja a gyors igényérvényesítést.

Kiemelendő továbbá az is, hogy - talán egyedülálló módon - úgy érhető el a jogérvényesítés hatékonyságának erőteljes növelése, hogy ez igen jelentős költségvetési bevételt is fog eredményezni. Ennek alátámasztására szeretnék néhány számot ismertetni. A jelenleg illetékbevételként a központi költségvetésbe befolyó bevétel 1,6 milliárd forint, a rendszer fenntartásának költsége 3,4 milliárd forint, a meg nem térülő állami kiadás tehát mintegy 1,7 milliárd forint. Az új rendszer hatására a központi költségvetés tervezett plusz adóbevétele 1,2 milliárd forint, összesen tehát mintegy 2,8-2,9 milliárd forint hasznot hoz a költségvetés számára a megújítani kívánt rendszer. E számok egyértelműen mutatják, hogy a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat elfogadása nem vitásan kedvező hatással lesz a költségvetésre.

Ennél sokkal jelentősebbek azonban azok az előnyök, amelyek a gazdasági életben fognak jelentkezni. Ezt támasztják alá a Világbanknak az úgynevezett "doing business" projekt keretében tett megállapításai is. A program 2009. évi jelentése megállapítja, hogy az egyes polgári eljárások akkor szolgálják legjobban a piacgazdaság érdekeit, ha azok gyorsak, méltányosak, valamint ésszerű költségekkel járnak. A Kelet-Közép-Európára vonatkozó felméréseik szerint amennyiben ezek elhúzódnak, a cégek átlagosan kevesebb banki finanszírozást kapnak az új befektetésekre. Megállapította továbbá azt is, hogy csak akkor kerül sor a hitelezési ráta növelésére, ha a szerződéseket ki lehet kényszeríteni.

Egy, ezen tanulmány keretében készült belső tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy a kereskedelmivita-rendezés hatékonyságának növekedése csökkenti a fekete- vagy szürkegazdaság részesedését az összgazdasági tevékenységhez képest. A megújuló fizetési meghagyásos eljárás pedig a gazdasági életet érintő vitarendezés hatékonyságát jelentősen növelni fogja, értelemszerűen jelentős többletadó-bevételt eredményezve, amely - a Világbank számítási modelljét alapul véve - a 3 milliárd forintot is elérheti.

Tisztelt Ház! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, valamint a törvényjavaslathoz benyújtott igen színvonalas, magas szakmai hozzáértésről tanúskodó képviselői, illetve bizottsági módosító javaslatokat, amelyek döntő többségét a kormány támogatta, hiszen azok hozzájárulnak ahhoz, hogy világos, könnyen értelmezhető és a gyakorlati jogalkalmazási problémákat elkerülő jogszabályszöveg szülessen. Kérem, hogy a kormány által is támogatott módosító javaslatok, valamint a törvényjavaslat megszavazásával járuljanak hozzá a fizetési meghagyásos eljárás új, modern alapokra helyezéséhez és ezzel Magyarország versenyképességének javításához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu