DR. BÓKA ISTVÁN, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati bizottság együtt tárgyalta a T/9817. számú, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvényjavaslatot a T/9818. számú, a vagyonadóról szóló törvényjavaslattal. Én a közteherviselés rendszeréről szóló törvényjavaslatról szeretném elmondani a kisebbségi véleményt.

A bizottság ülésén az előterjesztő képviselőjétől egyértelmű tájékoztatást kaptunk arról - ami egyébként a mögötte fekvő anyagokból is kiderül -, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatok alapján pusztán átrendezés történik, ha a 2009-ben, illetve 2010-ben hatályba lépő adózással kapcsolatos változtatásokat vesszük figyelembe. Nemigen láttuk a bizottsági ülésen, hogy ezek a javaslatok mennyiben fogják segíteni a foglalkoztatást, illetőleg mennyiben fogják segíteni Magyarország versenyképességét. Nemigen láttuk azt a gazdaságpolitikai irányt az előttünk fekvő adójavaslatokkal kapcsolatban, amire a kormányzat oly sokszor hivatkozott. A bizottság ülésén elhangzott, hogy gyakorlatilag pótcselekvésről van szó. Az adóterhelés 2009-ben és 2010-ben Magyarországon összességében nem fog csökkenni, mert bár igaz, hogy egyik oldalról csökken a személyi jövedelemadó, csökkennek a foglalkoztatással kapcsolatos járulékok, azonban a korábbi döntésnek megfelelően 20-ról 25 százalékra nő az általános forgalmi adó, nő az eva, a jövedéki adó, a társasági adó és a gépjárműadó mértéke is. Az adóterhelés tehát összességében nem fog csökkenni. E tekintetben az a véleményünk, hogy ezeknek a javaslatoknak összességében sem a foglalkoztatottságra, sem a versenyképességre nem lesz pozitív hatásuk.

(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Hihetetlen aggodalommal töltött el bennünket - mint ahogy Hajdu képviselő úr is elmondta - az önkormányzati bizottság ülésén az, hogy a kormány meg kívánja változtatni az iparűzési adó beszedésének a rendszerét. Nemigen értjük, hogy miért kell az iparűzési adó beszedését a polgármesteri hivataloktól az állami adóhatósághoz áttenni, hiszen ez egy bevált, több éve, évtizede jól működő rendszer volt a beállt gyakorlat alapján a közvetlen személyes kapcsolatok tekintetében, ezenkívül pontosan lehetett tudni, hogy március 15-én, szeptember 15-én és december 20-án, a feltöltésekkor milyen adóbevétellel tud rendelkezni az önkormányzat.

A félelemre különösen az adott okot, hogy az állam, az adóhatóság több alkalommal nem utalt a gazdaság szereplői részére jelentős adótételeket. Gondoljunk például arra, hogy az áfavisszatartáskor milyen gondok és problémák voltak a magyar gazdaságban, a magyar kis- és középvállalkozók tekintetében. Ráadásul az előttünk fekvő javaslat alapján az önkormányzatok az iparűzési adót a feldolgozást, a beérkezést követő harminc nap múlva fogják megkapni, tehát bizonyos likviditási gondok az önkormányzati rendszerben ezzel kapcsolatban mindenképpen lesznek. Nem értjük, hogy egy meglévő és jól működő rendszerhez miért kell hozzányúlni.

Felvetődött, hogy miért kell olyan juttatásokat megadóztatni, amelyek eddig adómentesek voltak, komplex rendszerként működtek, és a pozitív költségvetési hatásuk jóval nagyobb volt, mint az az adóbevétel, amiből a költségvetés ezután részesedni fog. Ilyen például az üdülési csekkek megadóztatása. A javaslat szerint 32 százalékos, tehát a legmagasabb adókulccsal kívánják megadóztatni az üdülési csekkeket. Az a véleményünk, hogy ezzel jóval nagyobb kárt fognak okozni, mint amekkora előny a 32 százalékos adóból a költségvetést illetni fogja, hiszen a munkáltatók nem fogják megvásárolni az üdülési csekkeket, minek következtében az idegenforgalom és a vendéglátás területén csökkenni fog a foglalkoztatás, és csökkenni fog a költségvetésbe való befizetés is, nem beszélve arról, hogy nőni fog a szürke- és a feketegazdaság.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu