GÖNDÖR ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság megvitatta legutóbbi ülésén ezt a két törvényjavaslatot, és a bizottság többsége támogatta a kormány által előterjesztett indítványokat. A támogatásunkban majd megfogalmazok néhány kételyt, néhány aggályt is, amit a többséget képviselő képviselők megfogalmaztak. De eredendően támogatjuk a kormánynak azt a szándékát, ami az adóátrendezést helyezte most előtérbe, az adóátrendezést, aminek az a lényege, hogy az alacsony keresetű munkahelyek megmaradjanak, akinek lehetősége van, létesítsen munkahelyeket, és kedvező pozícióba kerüljenek a munkáltatók is.

Hogy ne a levegőbe beszéljek, egy havi 240 ezer forintos bruttó keresettel rendelkező munkavállaló esetén a munkavállaló borítékjában 16-17 ezer forinttal marad több havonta. Ezért igaz az, amit a korábban megszólalók mondtak, hogy évi átlagban több mint egyhavi jövedelemmel keresnek többet a munkavállalók. A munkáltató terhei, ha semmi nem változik, akkor is 13 900 forinttal csökkennek azzal, hogy járulékcsökkenés lesz, és azzal, hogy a tételes eho megszűnik. Tehát 54 százalékról 45,7 százalékra csökken a munkáltatói teher.

Megerősítem azt, amiről Herényi Károly is beszélt, a gazdasági bizottságban is külön hangsúlyt kapott a minimálbér, a kafetéria és a kedvezmények rendszere. Az a meggyőződésünk, hogy ma Magyarországon egy nagyon torz rendszer alakult ki, és a munkavállaló és a munkáltató egyaránt abban volt érdekelt, hogy az adón kívüli körben kapjon jövedelmet, ne pedig adózottan. Az, amit a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondott, szerintünk ez a javaslat abba az irányba hat, hogy ezzel a kisebb adókulccsal, a kisebb járulékteherrel érdemes legyen inkább bérben kifizetni a munkavállalót, mint valamilyen adókikerülő módszert alkalmazni.

Amikor erről a kérdésről beszéltünk, akkor nagyon határozottan és keményen fogalmaztunk az étkezési jegyekkel kapcsolatban. Több képviselő egészen konkrét adatokat mondott arra vonatkozóan, hogy az étkezési jegyet forgalmazók éves jövedelme a 16 milliárd forintot meghaladja. Ezt a kormány képviselője sem cáfolta, közvetetten bizonyítható. A személyes tapasztalatom az, hogy egy komoly iparág alakult ki az étkezési jegyek forgalmazása mögött, és olyan helyeken is elfogadták a melegétkezési utalványt, ahol még egy meleg virslire sem volt lehetőség.

Nagyon nagy hangsúlyt kapott az a kötelezettségünk, amely szerint az átrendezés mögött az államháztartás egyensúlya nem billenhet meg. Tehát a kormánypárti képviselők átérzik azt a felelősségüket, amely szerint az államháztartás egyensúlyát akkor is meg kell tartani, ha ezt a jelentős mértékű adócsökkentést hajtjuk végre az egyik oldalon. A másik oldalon ennek meg kell teremteni a feltételeit, a forrásoldali feltételeit. Erre majd a vagyonadó kérdésénél visszatérek.

Amiről kell hogy beszéljünk még, és ezt tekintem álságosnak, és bocsánatot kérek, hogy így reagálok Mádi László képviselő úr dolgaira... (Domokos László: Ezt nem lehet most.) Tudom, hogy nem lehet, de olyan valótlanságot állított, és miután a bizottságunkban is beszéltünk erről a kérdésről, el kell mondjam, hogy a kormánypárti képviselők azt vetették fel, képviselő úr, és ezért függ össze, hogy azok az adófizetők, akik 30 milliónál nagyobb értékű ingatlannal rendelkeznek, egy nagyon progresszív sávos adórendszer szerint fizessenek adót. Tehát a 30 millió alatti értéknél egy kisebb kulccsal, és csak a 30 fölötti résznél már magasabb kulccsal, és 50 fölött még nagyobb és 100 millió fölött még nagyobb kulccsal fizessenek. Tehát arról szó sem volt, hogy esetleg a 30 millió alatti egyedi értékek esetében adót akarna valaki bevezetni. Lehet ezt félremagyarázni (Domokos László és dr. Hargitai János közbeszól. - Révész Máriusz: Most mondtad, hogy 30 millió alatt kisebb kulccsal adózik.), mint ahogy ez a gazdasági bizottság ülésén is szóba jött. Akkor lefordítom egyszerűre. Akinek 31 millió forintos ingatlana van, képviselő úr, az most a 31 millió forint után fizetne 0,35 százalékot. A mi javaslatunk pedig az, hogy ebben az esetben 30-ig kisebb kulccsal, és az 1 millió forintra fizessen még nagyobb kulccsal. (Pettkó András: Akinek háromszor 15-ös van, az mit fog csinálni?) A továbbiakban szeretném folytatni. (Domokos László: Letelt az idő.) Kétszer öt percem van, Domokos úr, ha itt lett volna az ülés elején, akkor ön is tudná. (Domokos László: Neked itt most beszámolni kell.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy jött szóba a bizottsági ülésen, hogy ez az adócsökkentés nem szolgálja a kis- és középvállalkozások érdekeit, merthogy szűkíti a belső keresletet. Mi, a kormánypárti koalíció képviselői azt mondtuk (Domokos László: Ti vagytok az ellenzék is, a kormánypárt is. Egypártrendszert építetek.) Bocsánat a nyelvbotlásért, mert valójában tényleg csak szocialista képviselők... (Domokos László: Ja! - Derültség.) Nem, mert ők a szavazásban sem vettek részt. Tudom, hogy az önök számára, Domokos képviselő úr, elviselhetetlen az, fejlett demokráciában létezik, hogy valaki ellenzékiként is kívülről támogat egy kormányt, tudom, hogy az önök számára ez értelmezhetetlen fogalom. (Domokos László: Az igazmondás nehéz.) Tehát visszatérve arra, hogy a munkavállalónak több pénz marad a zsebében, ez azt jelenti, hogy lehetősége van arra, hogy nagyobb keresletet teremtsen belföldön. (Domokos László: Miért kell hazudni állandóan? - Keller László: Maradj már csöndben!)

Képviselő úr, tudom, hogy ön ért az adókérdésekhez. Ha tesz egy kísérletet, és kiszámítja azt, hogy egy munkavállalónak havi 10-15 ezer forinttal több marad a zsebében, ugye, lehet feltételezni, hogy ez keresletet is fog élénkíteni? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez nem igaz. - Dr. Hargitai János: Az áfa mennyit visz el?)

Tisztelt Képviselőtársaim! A vagyonadó kérdését ugyan már néhány mondat erejéig érintettem. Ennek kapcsán azt fogalmaztuk meg, hogy a rendszerben valóban fontos, hogy most vállaljanak többletterhet azok, akiknek nagyobb a lehetőségük, ugyanakkor mégis javasoljuk, hogy tegyünk kísérletet arra, hogy az adóbevétel összegének nem csökkentése mellett próbáljunk meg egy progresszív adótáblát alkalmazni ebben a rendszerben is. És ha adóról beszélek, akkor kell, hogy az áfáról is említsek néhány szót, amit a szocialista képviselők a bizottsági ülésen szintén megfogalmaztak. Célszerűnek tartanánk, ha ágazati rendszerben megpróbálnánk próbaszámításokat készíteni, ami szerint kedvezményes kulcsba célszerű lenne a vendéglátás, a turizmus, az építőipari szolgáltatások egy részét sorolni, amiben viszont pozitívnak értékeljük, hogy az, aki felújítást hajt végre a saját ingatlanán, és erről számlával rendelkezik, akkor a számla áfatartalmát érvényesítheti az adójában.

(10.40)

Összességében a gazdasági bizottság többsége támogatta a törvényjavaslatot. Úgy ítéltük meg, szolgálja azt, hogy az egyensúly megmaradjon, hogy a munkavállalók jobb pozícióba kerüljenek, hogy a munkáltatóknak megérje foglalkoztatni, megérje munkahelyeket teremteni, és reményeink szerint ez az intézkedéssorozat, ami 2009-ben elkezdődött és 2010-ben folytatódik, ösztönzi azt, hogy Magyarország gyorsabban és megerősödve kerüljön ki a válságból.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu