HAJDU LÁSZLÓ, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti (Sic!) bizottság 27-én tárgyalta a két törvényt összevontan, tehát a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosítást, amely a T/9817. számot viseli, illetve a vagyonadóról szóló T/9818. számú törvényjavaslatot.

A bizottságban az elején olyan indítvány is volt, hogy vegyük le a napirendről és ne tárgyaljuk, végül megtárgyaltuk több órán keresztül. Érdemi vita folyt erről, és a bizottság tagjainak a foglalkozását is tekintve, döntően polgármesterek, így a mi hozzászólásaink alapvetően az önkormányzati oldalról közelítették meg ennek a két törvénynek az üzenetét számunkra.

Mindenekelőtt az első és fő kérdés az volt, hogy a két törvény a 3186 önkormányzat számára jelent-e többletfeladatot. Lesz-e olyan többletfeladat, amelyet e törvény ránk fog róni, és hogy ehhez többletforrásigény felmerül-e, és hogy jön-e ilyen többletforrás. A kormány ott lévő képviselői megnyugtattak bennünket, hogy nem jelent többletfeladatot.

Másrészt vita alakult ki néhány kérdésben, és ezeket szeretném kiemelni, nyilván még majd a vita kapcsán ezek fel fognak merülni. Az egyik: azt több hozzászóló elismerte - különösen kormánypárti oldalon -, hogy a munkahelyek megtartásában az önkormányzatok legalább olyan érdekeltek, mint maga az ország, hogy az ország versenyképességének növelését is célzó két törvényre szükség van, és a legális foglalkoztatás ösztönzése is alapvető feladat, és természetesen az élőmunka adóterheinek csökkentése mindezeknek alapvető feltétele.

A vita arra vonatkozott elsősorban, hogy az adózásnak ez a formája - amelyről itt már az előttem szólók is részletesen említést tettek, és azokat nem ismételve -, ez az adóátrendeződés mennyiben fog megjelenni az egyes településeken, az ott lévő munkát adó cégeknél, és az önkormányzatok maguk is munkát adó, munkaadó cégek, hiszen saját vállalataik vannak, különösen a nagyobbaknak. Tehát itt sem mindegy, hogy ez az adóátrendeződés olcsóbb munkaerőt jelent-e az önkormányzati piacon és az ott lévő vállalkozásoknál vagy nem. Ott megnyugtató volt a kormány részéről elhangzott többszöri visszatérés egy-egy körre, hogy igen, ez jelent csökkenést, és itt a kormány részéről államtitkár úr a bevezetőjében ezt rendszerbe is foglalta, számunkra ez hihető.

Ami vitatott, és minden polgármesternél, így nálam is megjelenik kérdésként, az, hogy ennek az adónak a részletező, tehát a végrehajtási jogszabályai nem ismertek. Nem ismerjük pontosan, hogy ezek a végrehajtási jogszabályok végül is majd hogyan fognak megjelenni. Mondjuk, például az a része, amikor az adó beszedését, az adóbevallás alapján az adó behajtását az APEH fogja végezni. Például ez még az iparűzési adó esetében is így lesz, és az iparűzési adónál az önkormányzatok likviditása, az önkormányzati feladatok ellátása szempontjából rendkívül fontos, hogy biztos és pontos adófizetéssel érkezzen hozzánk, mert egyébként a pedagógusoknak és mindenkinek, aki közalkalmazottként vagy köztisztviselőként fizetést kap, és az önkormányzati működtetési feladatok ellátásához ettől az átmenettől pici félelem van. Ugyanis van egy tapasztalatunk, amikor az illeték átkerült az APEH-hoz, és ennek az illetéknek a megjelenése egy másik körből jelentős időszakos zavarokat jelentett.

Hadd mondjam azt, hogy ez a vagyonadó kérdésében még inkább megjelent nálunk, elsősorban abban a tekintetben - itt már valaki felvetette -, hogy az értékmegállapítás kérdése a mai nyilvántartási rendszerben - akár a földhivatali, akár ingatlanforgalmazói -, természetesen lehet, hogy az APEH-nál jobb nyilvántartás van, de ma az ingatlan-nyilvántartás bizonytalanságai miatt kétségesennek a vagyoni típusú adónak a megállapítása, még akkor is, ha önbevallásos lesz a dolog. Félünk tőle, hogy az önbevallás úgy fog megjelenni, hogy mindenki 29 999 999 forintra értékeli, 1 forinttal alatta, és akkor majd elkezdődik a jogvita, hogy 30 millió vagy 29,99 millió ez a vagyonérték, miközben önbevallást végzett. Végül is csak kell valamilyen kontrollt ide bevezetni, és ennek az átmenetnek az időszakát többen bíráltuk, vitattuk, személyesen kormánypárti képviselőként is bizonytalanságot látok benne.

A másik, amit szeretnék megemlíteni - és erre a törvényalkotásban a kormány figyelmét szeretnénk felhívni - az, hogy van egy jelentős adóapparátus az önkormányzatoknál, amelyek igen komoly tapasztalatokkal, szakképesítéssel és települési helyismerettel rendelkeznek. Ennek az adóapparátusnak a sorsa rendkívül fontos kérdés lesz akkor, ha és amennyiben az APEH-hoz kerül át ez a feladat, hogy mi lesz ennek az adóapparátusnak a szakmaismeretével, egyáltalán a kenyerével. Ez a bizottsági ülésen többször is felmerült.

Az önkormányzatokat egyébként - úgy gondolom - jelentős számban, körülbelül ezer önkormányzatot egyáltalán nem nagyon fogja érinteni a vagyonadó, hiszen a 300-400-500 fős kistelepüléseken még a városháza sem éri el a 30 millió forintot. Tehát azt lehet mondani, hogy a nagyobb települések adójáról van itt szó, amikor a vagyonadóról beszélünk, és kiemelten a megyei jogú városokban vagy az iparosított területeken, ahol nagy iparűzési adó is van, tehát jelentős munkahelyteremtő befektetések működnek, és mindenekelőtt Budapesten jelent ez a vagyonadó jelentősebb bevételt - és talán elsősorban Budapesten. Ez a vitában külön is felmerült.

Az adózó járulékfizetése mint munkavállalóknál, az önkormányzat esetében is mint munkaadónál: ez természetesen kedvező hír, de úgy gondoljuk, az önkormányzatok működése egy ilyen adó bevezetése kapcsán nem kerülhet veszélybe. És főleg arra szeretnénk felhívni a figyelmet ismételten - ez a kérdés rendkívül fontos -, hogy az önkormányzati működés finanszírozásának biztosítása, a likviditás fenntartása érdekében nekünk van egy nem kedvező tapasztalatunk, például az áfa visszaigénylése kérdésében, ahol fél év is eltelik, mire a visszaigénylést sok esetben meg tudjuk szerezni, sőt bizonyos telefonálás és ráhatások is szükségesek ahhoz, hogy ehhez a pénzhez hozzájussunk.

(11.00)

Ha ez az iparűzési adó esetében csak az átmeneti hónapokban, fél évben így fog történni, az zavarokat okozhat, különösen a nagyvárosi működésben.

Összességében: az önkormányzati és területfejlesztési bizottság mind a két törvényt azonos szavazati aránnyal, 13 igen szavazattal, 10 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta.

Ennyiben tudtam és kívántam a bizottság véleményét elmondani. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu