KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szokatlan időpontban kerül sor az adótörvények vitájára, de szokatlanok a körülmények is a világgazdaságban.

A legtöbb gazdasági szakember véleménye szerint az országnak négy fő gonddal kell napjainkban megküzdeni. Az egyik mindenképpen a pénzügyi, finanszírozási válság, hiszen ez rendkívüli módon megnehezíti a hiány finanszírozását, az államháztartási egyensúly helyreállítását és az államadósság csökkentését. Másodikként: nyilvánvalóan ez a gazdasági válság jelentősen csökkenti a termelés és a foglalkoztatás lehetőségeit. Egyébként is hazánkra sajnálatosan jellemző az Európai Unióban kiugróan alacsony foglalkoztatási szint, tehát ezen mindenképpen emelni lenne szükséges. Harmadikként: sajnálatos módon az elmúlt években, de évtizedet is lehetne emlegetni, elmaradtak Magyarországon a gazdasági és társadalmi reformok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Magyarország versenyképessége megmaradjon. Ez alapvetően a politikai egyetértés hiányára vezethető vissza. És végül a negyedikként megfogalmazott, talán legnagyobb probléma a végletesen kiteljesedett politikai egyet nem értés, a politikai gyűlölködés.

Egy gond is sok egy országnak, nemhogy négy, amivel kellene most megküzdenünk.

Az utolsóval kellene kezdenem, azzal, hogy miért van politikai gyűlölködés. (Dr. Hargitai János: Igény van rá.) Úgy gondolom, az elmúlt években is megvoltak a feltételei annak, hogy ebben valamiféle szünet következzen be. Sajnos ehhez nem voltak meg a politikai partnerek. A mostani, tegnapelőtti választást követően is az ellenzék vezére azt fogalmazta meg, hogy azt kéri a Szocialista Párttól, hogy ne álljon a Fidesz útjába. (Dr. Hargitai János: A változtatások útjába.) A Szocialista Párt nem áll a Fidesz útjába. Itt van a terep, a mai napon is szeretnénk meghallgatni azokat a gazdaságpolitikai elképzeléseket, hogy a Fidesz hogyan képzeli ennek a válságnak a kezelését, mit tennének ők ebben a helyzetben azért, hogy bebizonyosodjon, hogy egyébként az a politikai támogatottság valóban indokolt, mert hiszen a társadalom elhiszi, hogy a Fidesz képes ezt a problémát kezelni.

Visszatérve a dolog lényegére: mi lehet a stratégiai célja egy kormányzatnak? Természetesen más akkor, amikor kirobbant a gazdasági válság, mert hiszen akkor az azonnali fizetési problémák kezelését kellett megoldani. Ezt megtette annak idején a kormány, elsőként talán Európában sikerült olyan megoldást találni, amivel elkerülte az azonnali fizetési csődöt. Ugyanakkor a mai nap is a prioritás mindenképpen a válságkezelést jelenti. Ugyanakkor ez az az időszak, amikor föl kell készülnünk arra, amikor már nemcsak a válságkezelésre, hanem a válság utáni időszakra is föl kell készülnünk. Természetesen itt a gazdaságpolitikusok között is jelentős vita van, hogy egy fizetési egyensúly megteremtése és egy válságkezelési időszak ellentmondásban van azzal, hogy a vásárlóerő Magyarországon jelentősen csökkenhet. Itt valamiféle egyensúlyt kell teremteni.

Arra, hogy ez a válság az egész világra kiterjedő és hogy minden országot érint, szeretnék számos példát itt fölsorolni. Néhány hónappal vagy egy-két évvel ezelőtt itt a parlamentben mást sem hallgattunk ellenzéki képviselőktől, mint hogy Magyarország számos területen lemaradt, és hogy hány ország előzött meg minket. Itt emlegették Szlovákiát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Írországot és az összes többi országot. Most szeretném megkérdezni a képviselő urakat, hogy ezek az országok most hol tartanak. Ha Szlovákiát tekintjük, és a mínusz 5 százalékos gazdasági növekedésről beszélünk, akkor Szlovákia esetében a visszaesés akár 10-15 százalékot is jelenthet, és ehhez képest Magyarország semmi esetre sincs rosszabb helyzetben. De az államadósság szintjét is vizsgálhatjuk, akkor számos, Magyarországnál sokkal gazdagabb ország is megelőzött - idézőjelben megelőzött - bennünket.

Ezek a példák csak azt mutatják, tisztelt képviselőtársaim, hogy abszolút indokolatlan volt az a kifejezés, amit használtak önök Magyarországra, mert ez nem segítette Magyarországot a külvilág előtt, hanem sokkal inkább a befeketítés irányába hatott. Azt gondolták, politikai hozadéka van annak, ha kígyót-békát kiabálnak a magyar gazdaságról és a magyar kormányról. Látható, hogy más országok sem voltak erre a válságidőszakra jobban felkészülve, mint Magyarország.

Nyilvánvaló, hogy most a válságkezelés időszakában a versenyképességet és a hatékonyságot hosszabb távon megalapozó változtatásokra van szükség. Természetesen közvetlen feladat a válságenyhítés, másrészt a növekedés feltételeinek megteremtése. Ebből a szempontból van jelentősége az adórendszernek, mert hiszen az adórendszer segítheti a vállalkozásokat, a magánszemélyeket is abban, hogy versenyképesek legyenek Európában és versenyképesek legyünk a gazdaság számos területén.

Hogyan lehet a foglalkoztatási rátát növelni? Hiszen Magyarországon nagyon kevesen dolgoznak, viszonyítottan más európai országokhoz. A 2010-től folytatódó átalakítás során elsődleges célunk tehát a foglalkoztatáshoz kapcsolódó terhek csökkentése, hogy Magyarországon a munkavállalási kedv növekedjen. Ez alapvetően az adórendszer átalakításának is a célja.

Most a kormány egy olyan javaslatot tett az asztalra, ami lényegesen könnyíti a foglalkoztatást, illetve a munkahelyek megtartását segíti elő. Ezen belül természetesen rendkívül fontos az a közvetlen támogatási rendszer, amit az elmúlt hónapokban nyújtott a munkahelyek megtartása érdekében a kormányzat, több tíz milliárd forint jutott így a vállalkozásokhoz annak érdekében, hogy ebben az időszakban is tudják foglalkoztatni a munkavállalóikat.

(11.50)

Az elmúlt napokban, mondhatom, jelentős figyelem kísérte a 2010-re benyújtott adórendszeri javaslatait a kormánynak, joggal, hiszen elmondhatjuk, hogy a benyújtott törvényjavaslatok történelmi jelentőségű változtatásokat jelentenek, hiszen az elmúlt húsz évben példa nem volt arra, hogy ilyen jelentős mértékű adórendszerbeli átalakításra tegyen javaslatot a kormány, és ezek a változtatások az adóterhek csökkentését jelentik. Érzékelhetően csökkentenünk kell a munkára rakódó terheket - mint ahogy ezt a korábbiakban is már elmondtam -, hogy jobban megérje dolgozni, jobban megérje foglalkoztatni a vállalkozásoknak is, hogy a munkavállalók ne veszítsék el a munkahelyeiket.

A javaslatokról szeretnék most tételesen, néhányról részletesebben is beszélni. Természetesen a legjelentősebb és legérzékenyebb változtatás a személyi jövedelemadó kérdésében történik. Már ez évben is január 1-jéig visszamenőleg 1 millió 700 ezer forintról 1 millió 900 ezer forintra emelkedik az alsó sávhatár. Ez már ebben az évben is kedvezményt jelent a munkavállalóknak. Erre rakódik majd, hogy 2010. január 1-jétől a személyi jövedelemadó új sávhatára 1 millió 900 ezer forintról 5 millió forintra nő.

Változik 2010-től az összevont adóalapba tartozó jövedelmek személyi jövedelemadó-alapja. Ez a változtatás azért történik, hogy a munkavállalók egyértelműen láthassák azt, hogy a foglalkoztatásuk mennyibe kerül a munkaadónak. Ezzel számításaink alapján az adózók több mint 90 százaléka adózik majd az alsó adókulccsal. Ez számukra jelenti a legnagyobb kedvezményt. A jelenlegi 1 millió 250 ezer forintról közel 3 millió 200 ezer forintra növekszik az adójóváírás, ami eredményeként azt mondhatjuk el, hogy az átlagkereset környékén dolgozók mintegy 15-16 ezer forinttal többet vihetnek haza havonta, mint az eddigiekben. A nettó kereset emelkedésének legnagyobb összege havi 19 500 forint, amely 240 ezer forintos havi bruttó keresetnél jelenik meg először. Először a 2 millió forintos havi keresetnél mutatható ki a nettó kereset minimális csökkentése.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar adórendszer - mint ahogy már korábban utaltam rá - alapvető problémája a szűk adóbázis és a bonyolultság. Kritizálták ellenzéki képviselők, akik bizottsági véleményeket fogalmaztak meg, hogy bizonyos adóelemek és kedvezmények miért szűnnek meg. Úgy tűnik, hogy most abban a szituációban vagyunk, hogy ha van sapkája, akkor az a probléma, ha nincs sapkája, akkor az a probléma. Az előző adóviták során éppen ezt kritizálták az ellenzéki képviselők, most megváltoztatták a véleményüket, és most azt kritizálják, hogy az adórendszer egyszerűsítése érdekében megtett változtatásokat miért javasolja a kormány, merthogy ez hátrányosan érinti az adózókat.

Ugyanakkor az adórendszer változtatásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a költségvetés egyensúlyát nem lehet felborítani. Ennek érdekében, az egyensúly megtartása érdekében már ez évben is elfogadott módon tett javaslatot a kormány, amit a parlament elfogadott, így az áfa általános kulcsa 20 százalékról 25 százalékra növekedett, mindemellett bevezettük néhány termék és szolgáltatás esetében a 18 százalékos kedvezményes kulcsot. A jövő évtől kezdődően éppen ezért, az egyensúly megteremtése érdekében nő a jövedéki adó egyes termékeknél, szűkülnek vagy megszűnnek kedvezmények. Ezért kell a vagyonok után nagyobb vagyonadót fizetni azoknak, akik nagyobb vagyonnal rendelkeznek. Emellett az átrendezésekkel jelentősen egyszerűsödik az adózás, kevesebb adminisztrációra lesz szükség, könnyítve a cégek életét, ezzel is költséget takarítva meg számukra.

Meggyőződésünk ugyanakkor az is, hogy a kedvezmények és mentességek szűkülésével, több juttatás teherviselés alá bevonásával jelentősen fehéredik a gazdaság. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden korábbi kedvezmény megszűnik, így néhány kedvezményhez semmiképpen nem nyúlunk. Változatlan marad a családi kedvezmény, a fogyatékkal élők kedvezménye, a hosszú távú megtakarítások kedvezménye és az önkéntes biztosítópénztárhoz, illetve nyugdíj-előtakarékossághoz fűződő kedvezmény. Számos, korábban adómentes kedvezmény megszűnik, mint a tandíjkedvezmény, alapítványi kedvezmény, őstermelői kedvezmény és számos egyéb más kedvezmény.

Megnéztük a munkáltatói juttatásokat, hogy melyek azok, amelyek nem szolgálják az eredetileg kitűzött célokat, és melyek azok, amelyek hatékonyan teszik azt. A mostani rendszer mindenképpen megrövidíti az államot - ezt nyugodtan elmondhatjuk -, vagyis valamennyi embert, valamennyi állampolgárt. Ugyanis nagyon sok cég úgy veszi fel az alkalmazottakat, vagy úgy próbálja ott tartani őket, hogy egy alacsonyabb fizetés mellett magas adómentes juttatásokat biztosít számukra. Ezek a juttatások természetesen nem feketepénzek, senki sem beszél erről, de a fizetés részeként kapják a munkavállalók, mindenféle közteher nélkül. Bevonjuk ezeket is a közteherviselésbe, mint a munka után járó béreket. Mostantól vagy leróják ezek után az adófizetési kötelezettségeiket a vállalkozások, vagy a cégek kénytelenek lesznek papíron és a valóságban is magasabb fizetést adni az alkalmazottaiknak, amennyiben ezeket a juttatásokat meg kívánják szüntetni.

A természetbeni juttatások közül továbbra is adómentesek maradnak a szociális jellegű juttatások, a munkáltatói lakáscélú támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények hallgatóinak járó ösztöndíjak. Egy részük - mint a napidíj vagy az üzemanyag-megtakarítás - teljes egészében adóköteles lesz.

Az úgynevezett kafetéria-rendszer átalakításával kapcsolatban a mai napig is és a mai napon is a bizottsági vélemények kapcsán is megfogalmazódtak aggályok és aggodalmak. Ugyanakkor el kell mondani azt, hogy ezek a juttatások a kormány javaslata szerint mintegy 400 ezer forintos értékhatárig 32 százalékos adókulcs alá tartoznának. Itt hangsúlyozni szeretném azt, hogy a szocialista képviselőcsoport mindenképpen meg szeretné várni azt, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban ebben a kérdéskörben milyen megállapodás születik, és amennyiben megállapodás születik, azt mi a magunk részéről akceptálni fogjuk és el fogjuk fogadni. Amennyiben nem, abban az esetben is törekszünk arra, hogy a kormánnyal egy olyan megállapodás szülessen, amely mindkét fél számára elfogadható megoldást jelenthet.

Beszélnünk kell a jövedéki termékek esetében az adóemelésről, ami itt felvetődött számos kisebbségi vélemény kapcsán is. Ezek az adómértékek messze nem olyan szinten emelkednek, mint amiről Szatmáry Kristóf beszélt. A gázolaj és a benzin jövedéki adója 7 forintot sem elérő mértékben növekszik. Elmondhatjuk azt egyébként, hogy ma Magyarországon lényegesen olcsóbbak az üzemanyagok, mint a környező országokban. Volt olyan időszak néhány évvel ezelőtt, amikor ez a helyzet fordított volt, de azt mondhatjuk el, hogy a jövedéki termékek javasolt adóemelésével 2010. január 1-je után is még a hazai üzemanyagok valószínűleg olcsóbbak lesznek, mint a környező országokban forgalmazott termékek.

(12.00)

Tehát az a veszély, amiről Szatmáry Kristóf itt bizottsági véleményként beszél, nem áll meg, nem megalapozott.

Ami a társasági adózást illeti, megszűnik a vállalkozások különadója, ugyanakkor a társasági adókulcs 19 százalék lesz, némileg bővül az adóalap emellett. Néhány fontos kedvezmény, ami a gazdaság szempontjából kardinális, megmarad. Így például 50 millió forint adóalapig 10 százalék lesz az adó, megmarad a fejlesztési adókedvezmény, a jogdíjhoz, a K+F-hez kapcsolódó kedvezmények, illetve a holdingközpontok létrejöttét segítő kedvezmények.

A fő cél, mint ahogyan arra már korábban is utaltam, a munkát terhelő elvonások jelentős, érzékelhető mérséklése. Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, ez különösen a kis- és közepes vállalkozásoknak jelentős könnyebbséget hoz. Elmondható még a jelentős, 5 százalékpontos járulékcsökkentés, amelynek felső határa január 1-jétől megszűnik. Mintegy 240 ezer forintos bruttó jövedelem után a munkavállaló nettó bére 16 500 forinttal nő havonta, míg a munkáltató majd' 14 ezer forinttal kevesebbet fizet. Jelentős csökkenés várható az illetékeknél. Mint ahogy az expozéjában az államtitkár úr már beszélt erről, a vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökken, 1 milliárd forint fölött pedig 2 százalék lesz, ez nyilván a gazdasági társaságok esetén jelentős tétel. Számos más apró elemét is fel lehetne sorolni ezeknek a változtatásoknak, de idő hiányában erre most nem szeretnék kitérni.

Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében nagyon határozott lépéseket kíván tenni a kormány. Itt szeretnék külön kitérni arra, hogy a kormány javaslata volt az, hogy az off-shore cégekre külön szabályozást hozzon, amely megakadályozza azt, hogy adókedvezményes országokba kerüljenek át Magyarországról források, és ott adózzanak. Ennek elég sok disszonáns hangját hallhattuk az elmúlt napokban. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez a kormány és a pénzügyminiszter kezdeményezése volt, függetlenül attól, hogy kiket érint ez a szabályozás, mert az igazságosság és a közteherviselés szempontjából mindenképpen fontos az, hogy ezek a szabályok megszülessenek, és mindenkire vonatkozzanak. Bízom abban, hogy az ellenzéki pártok, amelyek megkérdőjelezték ennek a szabályozásnak a fontosságát, vagy ennek kapcsán támadták az egyes politikusokat, nem azért tették, mert esetleg az érdekszférájukba tartozó társaságokat ez a szabályozás kedvezőtlenül érintené.

Tisztelt Ház! Végezetül szeretnék néhány gondolattal kitérni az utóbbi hetek, hónapok legtöbb vitát kiváltó kérdésköréhez, a vagyonadó problémájához. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Fidesz gazdasági programjában is benne van, hiába próbálnak most másképpen nyilatkozni erről a kérdéskörről. A Fidesz elnökének sajtótájékoztatóján, amikor bemutatta ezt a programot, igen büszkén hivatkozott arra, hogy ez lehet a Fidesz gazdasági programja. Ebben egyértelműen megfogalmazódik, hogy a Fidesz szándéka is, hogy a vagyoni és a fogyasztási típusú adók arányát a jövedelemadókhoz, a személyi jövedelemadóhoz képest jelentősen emelni kívánja.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az ingatlanadó jelenlegi rendszeréhez a kormány nem kíván hozzájárulni. Önkormányzati szférában jelenleg is az ingatlanok mintegy 45 százalékához kapcsolódóan van valamiféle ingatlan jellegű adó, kommunális, építményadó, telekadó. Ezek átlagos értéke 15 ezer forint évente és ingatlanonként. Számos, a Fidesz által vezetett önkormányzatnál ilyen jellegű adók működnek. Amit bevezetni tervezünk, az a jövedelemadó és vagyonarányos közteherviselés irányába tett lépésnek tekinthető. Mégpedig olyan vagyonadó bevezetését tervezzük, tisztelt Országgyűlés, amiben a lakóingatlanok közül azokat terheli az adó, amelyek forgalmi értéke eléri, illetve meghaladja a 30 millió forintot. Ezenkívül bizonyos vízi járművekre, légi járművekre, illetve nagy motorteljesítményű gépkocsikra is kiterjedne ez a szabályozás.

Mint ahogy említettem, ma is ilyen jellegű adó terheli az ingatlanok 45 százalékát, és szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem valamiféle dupla adóztatást jelentene, hiszen az új vagyoni típusú adó esetében az önkormányzatoknak befizetett különböző ingatlan típusú adók levonhatóak lesznek. A javaslat, amit a kormány megfogalmazott, a meglévő 4,2 milliós lakásállományból mindössze 200-250 ezer ingatlant érintene majd. El kell mondanunk, hangsúlyoznunk kell, hogy ezt az arányos és igazságos közteherviselés szempontjából meghatározó jelentőségű javaslatnak tartjuk. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy az ellenzéki párt gazdasági programjában is megfogalmazódott ez irányú kezdeményezés.

A javaslat arányos, méltányos és igazságos lesz, számos olyan kedvezményt tartalmaz, amely azok számára, akiknek esetleg ez elviselhetetlen terhet jelentene, megoldási lehetőséget ajánl. Természetesen el kell mondjam azt is, hogy ezzel kapcsolatban a mi frakciónk részéről is megfogalmazódott számos pontosító kezdeményezés, különösen igaz ez a gépjárművek luxusadója tekintetében. Itt valóban szükség lehet egy pontosító módosításra.

Röviden szeretnék még utalni a magán-nyugdíjpénztári változtatásokra. Annak idején többen is átléptek olyanok a magánnyugdíjpénztárba, akiknek nem volt feltétlenül indokolt. Már eddig is volt két lehetőség a visszalépésre. A most megfogalmazott javaslat is néhány ezer, esetleg tízezer állampolgárt érinthet, de számukra mindenképpen lehetővé kívánjuk tenni azt, hogy visszalépjenek az állami nyugdíjrendszerbe.

Úgy gondolom, hogy ezek a változtatások olyan változtatások, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gazdaság versenyképessége helyreálljon, hogy a válságból és a válság után egy növekedési pályára állhasson a magyar gazdaság. Az állampolgárok számára jelentős könnyebbséget jelent a jövő évi személyi jövedelemadó-rendszer. Az átlagjövedelmek tekintetében majd' 13. havi jövedelemnek megfelelő adókedvezményt jelent a változtatás.

Összességében jó szívvel tudjuk ajánlani a tisztelt képviselőtársainknak ezt a javaslatot, még akkor is, ha sokan vitatják ennek számos elemét. A kormány megpróbált nyilvánvalóan egy olyan javaslatot tenni az asztalra, ami a többség véleményét képviseli, és hatékony változtatást jelent a jövő évben, hogy esélyünk legyen arra, hogy kikerüljünk a válságból. Mindezek figyelembevételével kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu