DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a büntető törvénykönyv átfogó módosítását tartalmazza.

A törvényjavaslat módosításának jelentős részét a szigorító rendelkezések teszik ki, amelyek érintik a Btk.-nak mind az általános, mind a különös részét. E rendelkezések indoka, hogy tűrhetetlen az a helyzet, amit az utóbbi időben napvilágra került, a társadalom minden tagját elborzasztó súlyos bűncselekmények okoztak. Bár az erőszakos bűncselekmények száma nem mutat emelkedő tendenciát, a kormánynak mégis reagálnia kell ezekre a társadalmat leginkább irritáló cselekményekre, ezért az emberek biztonságérzetének növelése érdekében súlyosabb büntetésekre van szükség.

A törvényjavaslat második csoportjába azok a rendelkezések tartoznak, amelyek a sértettek fokozottabb büntetőjogi védelmét, illetve érdekeik határozottabb figyelembevételét szolgálják. Ennek keretében a törvényjavaslat módosítja a jogos védelem szabályait, valamint a tevékeny megbánás szabályozását.

A törvényjavaslat utolsó csoportjába a Btk. szankciórendszerének reformját jelentő rendelkezések tartoznak. Ennek keretében a törvényjavaslat csaknem teljesen felszámolja a hatályos Btk.-ban meglévő, a büntetési nemek együttes, illetve egymás mellett történő kiszabására vonatkozó korlátokat, ezzel jelentősen kiterjesztve a bíró büntetéskiszabás során meglévő mérlegelési szabadságát, ami egyben jobban szolgálja az elkövetők személyi viszonyait figyelembe vevő egyéniesítés lehetőségét is.

A törvényjavaslathoz tíz módosító javaslat érkezett. Ennek a többségét támogatta a kormány. A támogatott módosító javaslatok között voltak mind ellenzéki, mind kormánypárti javaslatok. Támogatta a kormány az erőszakos visszaesést megalapozó bűncselekményi körnek a kiszélesítését, a bántalmazás hivatalos eljárásban tényállással. Támogatta továbbá, hogy a hatályos szabályozáshoz hasonlóan továbbra is csupán a többszörös visszaesők legyenek kizárva a próbára bocsátás lehetőségéből, ne pedig valamennyi visszaeső. Támogatta az előterjesztő emellett azt is, hogy a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséből ne valamennyi többszörös visszaeső, hanem csupán az erőszakos többszörös visszaesők legyenek kizárva. Végezetül támogatta a végszükségre vonatkozó hatályos szabályozás fenntartását és a szankciórendszerre vonatkozó részek hatálybalépési idejének módosítását is.

Nem támogatta azonban a kormány az úgynevezett három csapás törvényjavaslatából származó módosító javaslatokat, amelyek közül több felveti az alkotmányellenesség lehetőségét. A három csapás törvényjavaslat célja nagyjából azonos e törvényjavaslattal, a különbség azonban az, hogy a kormány javaslata átgondolt és következetes szigorítást tartalmaz, ami kiállja a jogállamiság próbáját.

Kiemelendő, hogy a három csapás törvényjavaslat szerint kötelezően alkalmazandó életfogytig tartó szabadságvesztés kiiktatja a szabad bírói döntéshozatalt, így ezt a kormány nem tudja támogatni. Ez ugyanis felszámolja a bíró büntetéskiszabás során meglévő mérlegelési lehetőségét, és kizárja az elkövetett bűncselekmény súlyához igazodó, tehát tettarányos, egyben az elkövető személyi viszonyait, valamint az enyhítő és a súlyosbító körülményeket is figyelembe vevő, vagyis egyéniesített büntetés kiszabását. Az ilyen büntetéskiszabási szabály minden valószínűség szerint alkotmányellenes.

Úgyszintén nem támogatta a kormány a középmérték szabályának visszaállítását sem, hiszen az bár nem vonja el teljesen, mégis jelentősen szűkíti a bíró büntetéskiszabási szabadságát. A középmértékes szabályozás ellen szól az is, hogy gyakorlatilag értelmezhetetlenné teszi a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályt, továbbá nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy amikor a Btk. azt tartalmazta, a gyakorlati alkalmazására szinte nem került sor. A független bíróságok mint jogalkalmazók ugyanis igyekeztek valamilyen úton kikerülni ezt a jogszabályi kötöttséget.

Nem támogatta emellett a kormány azt a módosító javaslatot sem, amely a fegyveresen elkövetett rablás büntetési tételeinek szigorítását kívánta volna elhagyni. A kormány álláspontja szerint a fegyveres rablás olyan súlyos bűncselekmény, hogy ez esetben nem beszélhetünk aránytalanul magas büntetésekről.

Végül említést kell tenni a hivatalos személy elleni erőszak tényállását érintő módosító javaslatokról. A törvényjavaslat a hivatalos személy elleni erőszak tényállásának módosítása körében egyrészt beiktatja a törvénybe minősített esetként a fegyveres elkövetést, valamint szigorúbban bünteti az intézkedő rendőrök, illetve pénzügyőrök sérelmére történő elkövetést.

Ez utóbbi rendelkezéshez több módosító javaslat is érkezett, mindegyik azt az anomáliát kívánta kiküszöbölni, amely szerint a bántalmazás hivatalos eljárásban tényállása és a hivatalos személy elleni erőszak alapesete a törvényjavaslat értelmében eltérő büntetéssel lenne fenyegetett. A kormány azt a módosító javaslatot támogatta, amely ezt az aránytalanságot megfelelően ki tudta küszöbölni.

Amint arra az expozéban is felhívtam a figyelmet, a társadalom védelme, az erőszakos bűnözők szigorú megbüntetése és a sértetti érdekek hangsúlyosabb figyelembevétele mindannyiunk közös érdeke. Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt elfogadni szíveskedjen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

(20.50)

Forrás: parlament.hu