DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Akkor, amikor az egészségügyi bizottsági meghallgatásom volt, említettem, hogy az egészségügy egy szakmai kérdés, vegyük ki belőle a politikát. Az ön utolsó mondatai már megint egy kicsit politizáltak, és akkor, bár megjósolta, hogy számokról fogok beszélni, igenis, beszéljünk a számokról, mert akkor, amikor valaki állít valamit, kell hogy legyen mögötte valami.

Előttem van az Egészségügyi Közlöny 10. száma, amely 2009. június 3-án jelent meg. Ennek az 1299. oldalán a következőket tudom olvasni: a 2008. évi E-alap kiadási főösszege 741 milliárd forint, a 2009. évi E-alap kiadási főösszege a gyógyító-megelőző ellátások vonatkozásában 743 milliárd forint. Könnyen belátható, hogy a 743 több mint a 741, ez az állítás nem felel meg a valóságnak.

Ugyanezen az oldalon, hogyha megnézem, mennyi kifizetés történt időarányosan, azt látom, hogy 308 milliárd 170 millió forint kifizetés történt, szemben a 2008. évi azonos időszak 296,4 milliárd forintjával. Megint csak nem kell matematikus zseninek lenni, hogy meg tudjuk állapítani, a 308 bizony 12-vel több. Ha figyelmesen elolvasnánk azt a kormányhatározatot, amelyben a kormány döntött arról, hogy 30 milliárd forintot zárolnak, akkor ebből megállapítható, hogy a 30 az nem 60. Egyebekben a gyógyító-megelőző ellátásokra ebből 12,5 milliárd forint vonatkozik summa összesen. Az aktív fekvőbeteg-ellátásra és a járóbeteg-ellátásra körülbelül 10 milliárd forint vonatkozik összesen.

Lehet, hogy tévedek abban, amiért azt gondolom, hogy nincs semmiféle manipuláció a teljesítményekben, de sajnos el kellett rendelnünk egy konkrét ellenőrzést, és a konkrét ellenőrzés kapcsán 20 intézményben vizsgáltuk meg a legnagyobb gyakoriságú esetnövekedések indokait. Idéznék a jegyzőkönyvből: van olyan eset, amelynek az elvégzése nem történt meg. Kérdezem: vajon mit jelent ez, hogy nem történt meg egy eset, nem jelentik, és ezután pénzt kérnek? Mit jelent az, hogy a vizsgált teljesítmények 3 százalékában állapítható meg, hogy nem valós teljesítmény?

Tisztelt Képviselő Úr! A havi 200 ezer súlyszámnak megfelelő összeg 3 százaléka 6 ezer súlyszám. A 6 ezer súlyszám gyakorlatilag több mint 1 milliárd forint. Miről beszélünk akkor, amikor havonta 1 milliárd forintnyi összeg az, amit indokolatlanul próbálnak kifizettetni az Egészségbiztosítási Pénztárral?

Megnézhetünk egy másik statisztikát. Két részre osztva az intézményeket, az egyik csoportba azok tartoznak, akiknek a havi bevételük az 500 millió forintot meghaladja, a másik csoportba olyanok, akiknek a havi bevétele nem haladja meg az 500 milliót. Abba a körbe, amely az 500 milliót meghaladja, összesen 106 intézmény tartozik. A 106 intézményből 84 intézmény volt, amelyik több pénzt kapott, mint az elmúlt időszakban év/év összehasonlításban. Ha hozzátesszük, hogy az a pénz, amivel többet kaptak ezek az intézmények, több, mint a másik kategóriába sorolt intézmények egyhavi finanszírozása, akkor nem egészen értem a képviselő úr felvetését.

Végül, de nem utolsósorban: az, hogy egy csípőízületi vagy térdízületi protézis mennyibe kerül, természetesen ebben a rendszerben attól függ, hogy az intézmény mennyi teljesítményt jelent. Ugyanis, ha összeszámoljuk ezt a várhatóan 72 ezer forint körüli alapdíjat, amely az összteljesítmény 30 százalékára vonatkozik - tehát a lebegő -, és hozzászámoljuk ezt a 70 százaléknyi 150 ezer forintot, akkor körülbelül egy 124 ezer forint körüli alapdíjat kapunk, ezért azután kijelenthetjük, hogy ezért a teljesítményért nem a felét, nem a harmadát, hanem körülbelül a 90 százalékát kapjuk a díjtételnek; és ha figyelembe vesszük, hogy ha ez az intézmény olyan intézmény volt, amelynek tavaly volt nem finanszírozott teljesítménye, akkor bátran állíthatjuk, hogy idén több pénzt kap ezért a beavatkozásért, mint korábban.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu