VARJU LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Engedje meg, hogy az interpelláció adta lehetőséget kihasználva a Jeremie-program lényegi elemeiről is említsek néhány szót. Jelenleg a magyar kockázatitőke-pályázat egyedülálló az Európai Unióban, miként újdonság a pénzügyi eszközök konstrukciói között is, hogy visszatérítendő támogatást tud nyújtani az Európai Unióban.

Az Új Magyarország kockázatitőke-programok keretében meghirdetett alprogram pályázatai esetében alapvetően két ok miatt került sor az eljárás eredménytelenné nyilvánítására. A pályázók az esélyegyenlőség minden kétséget kizáró és maradéktalan érvényesítését a kiíró nem látta biztosítottnak. Ezt egyrészt két független szakmai auditor vizsgálta, másrészt az a tény támasztotta alá, hogy az elbírálás érdemi értékelési szakaszába a közös alap esetében a pályázók 70 százaléka nem jutott el, így a program a nagy érdeklődés ellenére sem tudta volna betölteni az eredeti szándékoknak megfelelő gazdaságfejlesztési céljait.

A gazdasági operatív program 30,5 milliárd forintos keretére 18 pályázó 65 milliárd forint értékben nyújtott be pályázatot, míg a közép-magyarországi részen a 4 milliárd forintos keretre 5 pályázat érkezett be 20 milliárd forint teljes értékben. A túljegyzést tapasztalva az irányító hatóság indokoltnak tartja, hogy megvizsgálja a keretemelés lehetőségét, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a két pályázati kiírás meghirdetését várhatóan legkésőbb július 15-ig megteszi.

Mindezeket figyelembe véve az Új Magyarország fejlesztési terv 2009-re tervezett, ön által is említett 500 milliárd forintos keretéből 2009. június közepéig, tehát mostanáig 372 milliárd forint teljesül. Hozzá kell tennem, éppen ennek a teljesítménynek az eredményeként én magam azzal számolok, hogy ez évben nemhogy 500 milliárd, de közel 800 milliárd forintos kifizetésre kerül sor, amit ön is említett, hogy a gazdaságfejlesztéshez, a gazdaság stabilizálásához jelentősen hozzájárul.

De nézzünk még néhány kérdést, amelyeket ön is említett! Utalást tett arra, hogy bizonyos alapkezelők már győztesnek érezték magukat, és most különösen sérelmezik az eljárás eredménytelenné nyilvánítását. Tekintettel arra, hogy az értékelés folyamata egyrészt nem nyilvános, másrészt pedig a fent részletezett okok miatt eredménytelenül zárult, így várható nyertesekről nem érdemes és nem is lehet beszélni.

Mikor juthatnak hozzá a kis- és középvállalkozások a további fejlesztési forrásokhoz? Mint ahogyan ön is említette, az 1400 milliárd forintos keretből 2009 júniusáig a forráskezelő szervezet leszerződött 114 közvetítővel, így 161 milliárd forint jelenleg is rendelkezésre áll.

Hol születnek döntések, amelyek egyértelműen az irányító hatóságra utalnak, hiszen ott vannak, ott felelősek a pályázati kiírásukért, s az irányító hatóság vezetői a jogszabály keretei között meghozzák a döntéseket? Jóval korábban elérhetővé tettük azokat a forrásokat, éppen ezért állíthatom, azon felül, hogy a kiírások - az ön által is említett kiírás is - eredménytelenek voltak, ebben az értelemben a konstrukció előzményei nélkül is úttörő jelentőségű, ezért az Európai Unió szakértői szerint is elfogadható a jelenlegi helyzet. Ami tehát a kérdésében szerepel, amit ön feszeget, ott Magyarország nem lemaradásban van, hanem éppen hogy az élen jár.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmét. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu