DR. KELEMEN ANDRÁS, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Többségi véleményt képviselő képviselőtársamnak legszívesebben békülékenyen azt mondanám, hogy rendben van, de azért muszáj a bizottságban elhangzott kisebbségi véleményről néhány szót szólnunk.

A Szülőföld Alap 2008. évi működéséről szóló beszámolóban elsősorban az tűnt fel nekünk, hogy összevetve az egy évvel előbbivel, nem tartalmaz újdonságot. Ez lehet jó hír is meg rossz hír is természetesen. Mi azt értjük ez alatt, hogy az alap forrásai megrekedni látszanak azon a szinten, amit a meghaladni kívánt korábbi alapítványok voltak képesek nyújtani, és amelynek összetevői a költségvetési törvényben szereplő 1 milliárd forint, a Munkaerő-piaci Alapból a határon túli célokra szánt rész, ami 2008-ban 760,2 millió forint volt, valamint csatlakozó elemként a kapcsolattartási támogatásnak elkeresztelt vízumdíj-kompenzáció a délvidéki és kárpátaljai magyaroknak.

(15.30)

Ez a kormányzati vállalás, tudjuk, abból a keserves tényből fakad, hogy Szerbia és Ukrajna nem lévén az Európai Unió tagja, és így a schengeni folyamatban nem vehet részt, így a két állam területén élő magyarok kapcsolattartása megnehezedett Magyarországgal, és ennek keretében a vízumdíj elengedése nem áll módjában országunknak.

Keveset lehet tudni a Miniszterelnöki Hivatal átcsoportosítással nyerhető összegéről - ezt már előttem is említették képviselőtársaim -, hiszen ez lehetőségként szerepel a törvényszövegben, és az alapot felügyelő miniszter mérlegelési körébe vonva arról viszont nem kaptunk tájékoztatást, hogy az erre vonatkozó döntés esetenként vagy összességében milyen alapon, milyen források és feladatok terhére történik.

Hiányoltuk annak érdemi kifejtését, hogy ez a támogatási rendszer mennyiben haladja meg a korábbiakat, hiszen ne felejtsük el, hogy öt évvel ezelőtt ezzel az indokkal indult ez a rendszer. Tehát mennyiben haladja meg a korábbiakat, amelyek megszüntetésekor pedig hatékonyságfokozást helyezett kilátásba a törvényalkotó?

Továbbra sem látjuk, hogy mik az indokai és milyen eredményességű a szomszédos országokban működő állami intézmény támogatása, mert felfogásunk szerint alapvetően az az adott szomszéd állam feladata kell legyen. Tehát nagyon le kéne szabályozni, hogy amit mi támogatásként adunk, az ténylegesen hogyan hasznosul és milyen érdemi eredményt hoz.

Kifogás hangzott el továbbá több szájból is, most is a pályázati pénzekre vonatkozó, többször bejelentett tételes nyilvántartás hiányosságairól, a pályázati eredmények megítéléséről.

A felsoroltak alapján a külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó parlamenti bizottság ellenzéki képviselői ezt a beszámolót nem tartják kielégítőnek és elfogadhatónak. A további vitában természetesen bővebben áll módomban kifejteni a véleményünket.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu