DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Mostanában kevés dologról mondhatjuk el, hogy Budapest pozitív példát tud mutatni a világnak, ezek közül az egyik bizonyosan az a biciklis kultúra, amely az elmúlt néhány évben a szemünk előtt fejlődött ki, és nem kellett hozzá politikai bábáskodás, nem kellett hozzá kommunikációs kampány, se kormány, se önkormányzat, se jobb- és baloldal, sőt nemegyszer éppen azok által gördített akadályok ellenére jött létre. Szinte a semmiből jött, magától és egyszerűen. A városlakók akaratából született, rövid idő alatt mégis egy új, dinamikus életformává, kultúrává vált. Az évtized elején még különcnek számított, aki a városban bringázott, ma viszont tízezrek ülnek naponta nyeregbe, és a budapesti critical mass a világ egyik legnagyobb kerékpáros-rendezvényévé vált, ha nem éppen a legnagyobbá. Márpedig ha egyszer 40-50-80 ezer ember azt gondolja, hogy Budapestnek és a budapestieknek bringa kell, akkor ne akarjunk náluk okosabbak lenni. Sőt, ha lehet, segítsünk nekik, mert ezzel magunknak, a városnak is segítünk.

Ha ugyanis valaki bringára cseréli az autóját, az legalább három szempontból mindannyiunkat érintő közügy. Először is, mert minél több a biciklis, annál kisebb a forgalom, a dugó és az úthálózat terhelése. Másodszor: nem árt, ha tudjuk, aki az autó helyett a bringát választja, évente 350 kiló súlyosan szennyező egészségromboló anyagból mentesíti a várost. Egy átlagos autó ugyanis évente 320 kiló szén-dioxidot, 23 kiló szén-monoxidot, valamint 3,5 kiló szénhidrogént juttat a környezetben. Ekkora mennyiségű káros anyag akkor kerülne a tüdőnkbe, ha naponta 7778 darab, évente pedig 2,8 millió szál erős cigarettát szívnánk el. A hazai városi környezet viszont sokszor így is nagyon egészségtelen, öt magyarból kettő él légszennyezett, egy pedig zajszennyezett területen, Budapesten pedig a 9 éves gyerekek harmada szenved allergiás betegségekben. Márpedig ezeknek a problémáknak a legnagyobb részét éppen az autók okozzák. Harmadszor: a bringázás mozgásgazdag, aktív életmód, amely népegészségügyi szempontból is fontos, főleg egy olyan országban, amelynek lakói a felmérések szerint Európában a legkevesebbet sportolnak, viszont háromszor olyan gyakran halnak meg keringési és szívbetegségekben, mint a legfejlettebb EU-s tagállamok polgárai.

Tisztelt Ház! Vannak, akik a biciklis kultúrát szeretik és vannak, akik nem. Úgy tűnik, hogy a magyar parlament az utóbbiak közé tartozik. Napra pontosan egy év telt el azóta, hogy a liberális frakció a bringás érdekszervezetekkel egyeztetve határozati javaslatot terjesztett a tisztelt Ház elé. És mi történt egy év alatt? Semmi. Márciusban sor került ugyan a javaslat általános vitájára hat hónap után, de részletes vita azóta sem volt. Négyszer kértük a határozati javaslat napirendre vételét, a Ház pedig ezt négyszer szavazta le nagy többséggel, a Fidesz és az MSZP bringaellenes nagykoalíciója jegyében. De vajon miért? Nem tudom, hogy mi olyan ijesztő a kerékpáros-szervezetek kérései közül. Elnézve az egyik csoport 11 pontba foglalt kéréseit vagy a másik csoport pontokba ugyan nem foglalt, de leírt kéréseit, egyszerűen nem értjük, hogy mi a baj. Nem kérnek mást, mint a már elfogadott fejlesztési programok betartását, kerékpáros KRESZ bevezetését és a gyermekek KRESZ-oktatását. Mindenesetre megnéztem az általános vita jegyzőkönyvét és - lehet, hogy önök is csodálkozni fognak - egyetlen ellenérvet nem hallottunk, csak egyszerűen a parlament elszabotálta a kerékpárosügyet.

Nemcsak a parlament, de a szakminisztérium sem veszi komolyan a kerékpárosügyeket. Tisztelt miniszter úr, kérdezem öntől, hogy mi maradt a 2006-ban született "Kerékpáros Magyarország" programból, miért szüntették meg a kerékpárosügyi miniszteri biztos intézményét, és azóta miért nem indították el újra. Két hete például kértem önöktől a "Bringasuli" program eredményeit és szerződéseit, de azóta sem kaptam semmit, és ez biztosan nem véletlen. Sokszor fogom újra próbálni kérni.

Tisztelt Ház! A bringázás továbbra is jó esetben megtűrt tevékenység, már ahol. Hiszen például a Terézvárosban a polgármester éppen úgy gondolja, hogy nem volt elég a szórakozóhelyek bezárása, hanem most a bringásoknak kell nekimenni. Sorolhatnám ezeket a rossz példákat. Összességében megállapítható, hogy se a parlament, se az önkormányzatok nagy része - de ugyanez igaz a kormányra is - az elmúlt két évben a füle botját sem mozgatta a kerékpárosügy előmozdítása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Tudom, hogy a Critical Mass nem áll egyik párt mögé sem. Én azonban azt szeretném, ha a magyar politika végre odaállna a kerékpárosok mögé. Éppen ezért felhívom a témában elkötelezett képviselőtársaimat, hogy a Házszabály 18. §-a alapján alakítsunk a kerékpárosügyek képviseletére pártfüggetlen képviselői csoportosulást azért, hogy nyomon követhessük a kerékpárosügyet, azért, hogy egyeztethessünk a civil szervezetekkel, és összehangolt javaslatokat terjesszünk a Ház elé.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu