DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Én azokról az intézményekről szeretnék röviden szót ejteni, amelyek a biztonságunkért felelősek. Azt hiszem, mindannyian tudjuk és ismerjük azt, hogy a biztonság alapérték, a biztonság az egyénnek és a közösségnek, a nemzet minden tagjának fontos érték.

A költségvetésnek nyilván üzenete van azok felé, akik egyrészt garantálják a biztonságunkat, és azok felé is, akik szeretnénk ezt a biztonságot élvezni. Ez az üzenet az, hogy a kormányzat, a jelenlegi kormányzat nem kíván komoly összegeket szánni arra, hogy ezek a biztonságért felruházott és felelős intézmények tisztességesen garantálhassák Magyarország biztonságát, az itt élő emberek biztonságát. Tehát a kormány hozzáállását jól kifejezi, hogy ezt az alapértéket hogyan kívánja védelmezni az elkövetkezendő évre a költségvetési terveket végigtekintve.

Azt láthatjuk, hogy a honvédelmi költségvetés mintegy 308 milliárd forintot tesz ki, ez a GDP-nek mindösszesen 1,1 százaléka. Majd szeretnék néhány szót szólni a nemzetközi összehasonlításról is, hiszen gyakorta halljuk azt az álláspontot - és most itt a késő esti vitában is folyamatosan hallhattam a kormánypárti képviselőktől -, hogy válság van, válság van, egyszerűen nincsen több pénz, mindenhol vissza kell fogni, mindenhol spórolni kell. Ezek az érvek hangzottak el, döntően legalábbis, azt hiszem, valamennyi tárcát, valamennyi területet illetően.

A kérdésem költői, arra vonatkozna, hogy vajon 2004-ben is válság volt-e, hiszen 2004 óta folyamatosan csökken a honvédelmi költségvetés. Azt kell mondanom, hogy párhuzamba állítva, 1998-tól 2002-ig, az Orbán-kormány időszakában a Horn-kormánytól átvett védelmi költségvetést, amely a GDP 1,41 százalékát tette ki, tisztességesen, folyamatosan emeltük, 0,1 százalékkal, és 1,81 százalékkal adtuk át az utánunk következőknek. Azzal a felelősséggel és abban bízva, hogy a NATO elvárása szerint, amely a GDP 2 százalékát teszi ki a védelmi kiadások vonatkozásában, ez tovább fog növekedni. Az első évben valóban volt egy viszonylagosan jelentős növekedés, és azt követően folyamatos stagnálás, visszaesés figyelhető meg, és most eljutottunk oda, hogy 1,1 százalékát teszi ki a védelmi költségvetés a bruttó hazai összterméknek.

Szeretném elmondani azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy tudják, hogy miközben válságra hivatkoznak önök, aközben azért más országok furcsa módon a védelmi költségvetésükön nem spórolnak, vagy legalábbis ilyen drasztikusan nem spórolnak, hiszen számukra - úgy tűnik - fontos az adott nemzetük biztonsága, az ott élő emberek biztonsága. Lengyel barátaink a GDP 1,9 százalékát fordítják védelemre, Szlovákia 1,65-öt, Csehország 1,55-öt, Románia 1,83-at, Szlovénia 1,64-et, hogy csak a környezetünkben levő, számunkra fontos, illetve hasonló sorsú országokat említsem. Nyilván nem az Egyesült Államok példáját hoztam föl, nem görög vagy török barátaink példáját hoztam föl, ahol rendszeresen és folyamatosan a GDP 3, illetve 4 százaléka közötti összeget fordítják a védelemre, a katonai kiadásokra.

Tehát mindenképpen megdöbbentő az, hogy a válságra való hivatkozással - és egyébként mélyen egyetértek fideszes képviselőtársaimmal, hogy a kormány félrekezelte ezt a helyzetet, ezt az állapotot, nem megfelelően viszonyult a válságkezeléshez, és ez a zuhanórepülés, ami a honvédelmi politikában tetten érhető, mindenféle álságos sikerpropagandával szemben, a számok ékesen bizonyítják azt, hogy nem a válságnak köszönhető, hogy a honvédelmi politika, a honvédelem ide süllyedt, hogy a Magyar Honvédség ilyen rossz helyzetbe került, hanem bizony-bizony a jelenlegi kormány tevékenységének köszönhető, hogy ilyen rossz a helyzet a honvédség háza táján. És azt kell mondanom, önök mondták annak idején alaptalanul, hogy Magyarország bizony-bizony a NATO potyautasává vált, Magyarország nemzetközi hitele, tekintélye tovább romlott az elmúlt időszakban, köszönhetően a jelenlegi kormány tevékenységének, hozzá nem értő tevékenységének.

Röviden szeretnék még utalni arra, hogy a honvédelmi költségvetés belső szerkezetében komoly problémák voltak és vannak, továbbra sem látunk javuló tendenciát, hiszen a NATO-tagországokon belül elvárás lenne az, hogy az az ideális arány, ami a fejlesztésekre, a dologi kiadásokra és a személyi kiadásokra vonatkozó arány, az a 30-30-40 százalékos elosztás, ha három részre osztjuk a költségvetést, akkor ehhez kellene közelíteni a védelmi költségvetésnek. Sajnos azt látjuk, hogy ettől nagyon-nagyon távol áll a honvédelmi költségvetésünk, hiszen a fejlesztésre gyakorlatilag minimális összegek jutnak. Ha a Gripen-törlesztéseket leszámítjuk, akkor mindösszesen 6 milliárd forint, ami gyakorlatilag semmire sem elegendő.

És ha lebontjuk a védelmi költségvetést, és ha megnézzük azt, hogy ténylegesen a katonai kiadásokra mennyit fordít a kormányzat, szeretném elmondani, hogy 20 milliárd forint ebből a költségvetésből az Állami Egészségügyi Központra hárul, ami azért korántsem tekinthető katonai kiadásnak, hiszen budapesti polgárok, XIII. kerületi polgárok is ott vannak ellátva egészségügyileg, nemcsak katonák. 26 milliárd forintot tesz ki a korkedvezményes nyugellátás összege, ez is a katonai kiadások között szerepel, holott ez nem katonai kiadásnak minősül; és 29 milliárdra rúg a zárolt tartalék, ami felől vannak kétségeim, hiszen történelmi tapasztalataink, az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy sohasem katonai kiadásokra fordították ezt az összeget. Félő, hogy ez az összeg most sem kerül oda. Tehát 75 milliárd forint ebből a 308 milliárd forintból nem katonai jellegű kiadás. Ha ezt lebontjuk, akkor azt kell mondanom, hogy jóval alatta vagyunk a GDP 1 százalékának, amivel Magyarország az utolsó előtti helyen áll. Már az 1,1 százalékkal is az utolsó előtti helyen áll, a NATO 26 tagországából a 25. helyen áll, mögöttünk csak Izland van, de nem nagyon lehetünk büszkék erre sem, hiszen Izlandnak nincsen hadserege.

Úgyhogy szomorú ez a költségvetés, szomorú a Magyar Honvédségre nézve is. Szomorú egyébként a magyar titkosszolgálatokra nézve is, hiszen a Katonai Felderítő Hivatalon kívül valamennyi szolgálatnál jelentős, drasztikus csökkenés figyelhető meg. Félő, hogy az ország biztonságát, nemzetbiztonságát is korlátozott mértékben fogják tudni ellátni a szolgálatok.

Válságidőszakban egyébként pontosan a biztonságra kell elsősorban helyezni a hangsúlyt, a biztonság további értéket képez. Ezt föl kell ismerni, erre áldozni kell, szánni kell. Ezért számunkra ez a költségvetés elfogadhatatlan.

Szeretném közölni az elnök úrral, hogy a hátralevő időmet, amennyiben igényt tart rá a Fidesz frakciója, úgy ezt fölajánlom a részükre.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Forrás: parlament.hu