ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Az előterjesztők nevében beszélő képviselő úr előadása is mutatta azt, hogy mennyire komplex, szerteágazó, sokfajta szempontot fölvető problémáról van szó. Egy ilyen bonyolult, komplex problémának, ahol valóban figyelembe kell venni a társadalmi változásokat, az iskola belső életét érintő hatásokat, a jogszabályi környezetet, a pedagógiai módszereket és követelményeket, joggal felvethető, hogy egy ilyen komplex problémának a megoldása sem lehet egyszerű.

Egy bonyolult problémának a megoldása is gyakran bonyolult, és sokfajta szempontot követel meg. Bizonyítja ezt az a jelentés is, amelyet az állampolgári jogok biztosa hozott nyilvánosságra és ismertetett, amely sokfajta szempontot vet föl, vizsgálja ezt a kérdést jogi szempontból, vizsgálja szabályozási szempontból, és természetesen vizsgálja más szempontból is. Biztosan mondom, hogy nagyon tanulságosak azok a felvetései, amelyek például arra vonatkoznak, hogy a továbbképzés vagy az iskolapszichológusi hálózat megerősítése terén mit kell tenni. Hasonlóképpen az oktatási jogok biztosa is már közel egy esztendeje vizsgálja ezt a problémát a minisztérium felkérésére, és rövidesen elkészül egy nagy, átfogó jelentéssel.

Azt gondolom, azt hiszem, hogy minden olyan kezdeményezésnek helye van, amelyik valamilyen módon segíti ezt a gondot megoldani. Nem csak magyar jelenség, az egész világon jellemző az, hogy a megváltozó körülmények, az iskolákat érő különböző kihívások, a társadalmi gondok és nehézségek miatt egyre inkább megjelenik az erőszak az iskolákban, egyre inkább fenyegeti az erőszak az iskolákat. Mi azt mondjuk, és a kormány álláspontja az, hogy az erőszak semmilyen formájának nincs helye az iskolában, nincs helye az oktatási intézményben. Az oktatási intézmény alapvető működésmódja az értelmes, jól kialakított rend; csak úgy lehet hatékonyan dolgozni egy oktatási intézményben diáknak, tanárnak egyaránt, hogyha ennek a feltételei ebből a szempontból is adottak.

(13.00)

A kormányzat úgy látja, hogy legalább három olyan terület van, ahol az iskolai erőszak problémájának kezelésében, az iskolai rend védelme érdekében beavatkozásokra, intézkedésekre van szükség. Az első az intézmény általános pedagógiai kultúrája és működése. Minden mérés, minden tapasztalat azt mondja, hogy azokban az intézményekben, ahol valódi közösség alakul ki, ahol a pedagógus és diák partnernek tekinti egymást a közös tanulmányi munkában, ott sokkal kevesebb a fegyelemsértés, sokkal nagyobb a rend. Hadd emlékeztessek csak például a nagy hagyományú református kollégiumok hagyományára, arra, hogy milyen módon építették fel pedagógiai nevelési módszerekkel, az értelmes, jól kialakított szabályokkal azt a rendet, azt a kötelességtudatot, ahol maguk a diákok váltak ennek a rendnek az őrzőjévé.

A második terület az, hogy ha van probléma, ha van gond, akkor ezt hogyan lehet kezelni; a család és az iskola között keletkező konfliktusokat, a diákok között keletkező konfliktusokat hogyan lehet olyan mederben tartani, amely lehetővé teszi, hogy ezek ne agresszióhoz vezessenek, hanem másfajta feloldást találjanak. Erre sokfajta konfliktuskezelő módszer ismert. Számos olyan hatékony, eredményes módszer, továbbképzés van, amely alkalmas arra, hogy segítse ezt a munkát, vagy éppenséggel az iskolapszichológusi hálózat megerősítése és a szülőnek az a kötelezettsége, hogy együttműködjön a nevelési tanácsadókkal a saját gyereke érdekében, ezek olyan típusú szabályok, amelyek segítenek megelőzni a konfliktusokat. Az a "Biztonságos iskola" mozgalom, amelyet a minisztérium életre hívott, és amely a korábbi civil szervezet, többek között a Bűnmegelőzők Országos Szövetsége által nyújtott civil szervezeti kezdeményezést felkarolva és ezzel együttműködve keres új utakat, új módszereket az intézmények számára, reményeink szerint komoly segítséget nyújthat az iskolai konfliktusok kezelésében és az agresszióhelyzetek elkerülésében.

Végül a harmadik eszköz, a harmadik terület akkor jön szóba, amikor már valamilyen módon közvetlenül kell megelőzni: a konfliktust kell megelőzni, adott esetben valamifajta agressziót. Ebben az esetben jön létre vagy válik jelentőssé az a lehetőség, amely egyik oldalról a büntetőjogi fenyegetettség eszközében a pedagógust kiemelten védett személyként kezeli, másik oldalról lehetővé teszi azt, hogy ezekben az ügyekben egy nem túl régen elfogadott törvénymódosítás alapján az eddigieknél nagyobb számban születhessen gyorsított tárgyaláson olyan ítélet, amely gyorsan bizonyítja mindenki számára azt, hogy ez nem elfogadható magatartás. Az ezekben az esetekben kiszabott - egyébként nem feltétlenül enyhe -ítéletek nagyon gyakran azért nem bírnak kellő elrettentő erővel, mert mire megszületnek, addigra már feledésbe merül az eredeti cselekmény, a közvélemény számára nem emlékezetesek ezek az egyébként általában felfüggesztett börtönbüntetéssel végződő ügyek.

Arra is szükség van, hogy arról gondoskodjunk, hogy legyen jelen az intézményben vagy az intézmény környékén polgárőr, ott, ahol ez szükséges, rendőr. Ebben az ügyben én magam is kőbányai képviselőként annak idején az egyik kezdeményező voltam, és most újrakezdeményezője vagyok ennek a programnak; nagyon nagy a fogadókészség, jól látható módon az iskolák igénylik ezt a fajta védelmet is. Ebben a fajta védelemben segít az a jogszabálytervezet is, amit képviselőtársaink benyújtottak, hiszen ez a tervezet lehetővé teszi azt, hogy az intézmény szabályozza a nem az intézménnyel jogviszonyban állókat, tehát szülőket vagy éppen külsős diákokat, és lehetővé teszi azt is, hogy e törvényi szabályozás alapján valóban - amint azt képviselő úr is említette - szabálysértési szankció megállapítására legyen lehetőség majd a szabálysértési kormányrendeletben. Azt gondoljuk, hogy ez is egy megelőző eszköz; nem hisszük, nem tartjuk valószínűnek azt, hogy e szabály alapján nagyszámú büntetést kelljen majd egyszer kiszabni, de éppen arra alkalmas, hogy legyen egy olyan értelmes rend és szabály, amelyet megismerhet az iskolába belépő, nem az iskolával jogviszonyban lévő személy, és amelyhez igazodva képes az iskola rendjét tisztelni.

(Az elnöki széket Pelczné dr. Gáll Ildikó, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Végül, képviselőtársaim, azt szeretném elmondani, hogy ennek a problémának a megoldása alapvetően nem lehetséges úgy, hogyha az iskola rendjét a pedagógus a szülőtől védi, a szülő a pedagógustól - éppen tegnap volt erre egy nagyon szomorú példa -, a diák a szülőtől és a pedagógustól. Akkor működhet, akkor lehet egy intézménynek jó pedagógiai kultúrája akár a konfliktusok kezelésére is, ha partnerként és együttműködőként jelenik meg a család, az intézmény, a gyerek ebben a rendszerben. Én azt remélem, hogy ebben a szabályozott rendben ez a törvényjavaslat segít, ezért a kormány ezt a javaslatot támogatja, és azt kéri az Országgyűléstől is, hogy támogassa ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu