DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány T/10874. számon nyújtotta be a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A kormányt az Alkotmánybíróság döntése, a megváltozott társadalmi és jogrendszer szintű körülmények, a honvédségi működés biztosítását szolgáló, valamint a jövőt építő szabályozás szándéka vezette, amikor egy évvel a törvény legutóbbi módosítása után ismételten a törvény átfogó jellegű módosítására tesz javaslatot.

Elsőként az Alkotmánybíróság ez év első félévében hozott döntéseit említettem, ezek a döntések a szolgálati jogviszony szabályozását érintették. Az egyik ilyen az 52/2009. alkotmánybírósági határozat, amely a kizárólagos magyar állampolgársági követelmény megsemmisítésével megnyitotta az utat a kettős állampolgárok szolgálatteljesítése előtt.

(9.40)

Az egyértelművé vált, hogy a katonai és rendvédelmi felsőoktatási törvényből hatályon kívül kell helyezni a kapcsolódó, ösztöndíjas hallgatókra vonatkozó szabályokat, ugyanakkor mérlegelést igényelt a már jogviszonyban álló kettős vagy akár többes állampolgárok helyzete.

A biztonsági kockázattal arányosan szűkítenünk kellett a más állam állampolgárságának megszerzéséhez kapcsolódó automatikus jogviszonymegszűnés szabályozását. Nevezetesen, a jövőben akkor szűnik meg a törvény erejénél fogva az állomány tagjának szolgálati viszonya, ha a további állampolgárság megszerzésére közrehatására vagy kifejezett beleegyezésével került sor, s ez befolyásolja az állomány tagjának közreműködését, a Honvédség feladatainak ellátásában.

A másik alkotmánybírósági határozat utóélete szintén eredményezett, méghozzá sajátos helyzetet. Ez a 23/2009-es számú Ab-határozat, amely a szakközépiskolai idő szolgálati jogviszony szempontjából történő beszámítását érintő 4/2007-es jogegységi határozat megsemmisítését mondta ki. Az Alkotmánybíróság ugyanis indokolatlannak tartotta a katonák eltérő kezelését, mert a jogegységi határozat kizárólag a rendvédelmi szervek, tehát a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló '96. évi törvény hatálya alá tartozó személyi kör esetében mondta ki a beszámítás szükségességét.

A megoldás érdekében a törvénymódosítási javaslat új jogcímként tartalmazza az állomány aktív katona tagjainak a szakközépiskolai idő szolgálati időként történő beszámítását a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából. E tárgykörben, megjegyzem, javaslatunk eltér a T/10875. számú törvényjavaslatétól. A szolgálati törvények közötti különbség a megsemmisített jogegységi határozatból ered. A rendvédelmi jogállási törvényhez képest a jelen javaslat új igénybejelentési lehetőséget teremt, egyértelműen meghatározott személyi és jogkövetkezményi körre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítások második csoportját a megváltozott társadalmi és jogrendszer szintű körülmények váltották ki. E csoportból a társadalombiztosítási szabályok változásának következményeit, valamint a két jogállási törvénymódosítás közös elemeként megjelenő, politikai tevékenységgel összefüggő pontosítást emelném ki. A Hjt. vonatkozásában a szabályozási módot rendszerszinten visszaigazoló 70/2009-es Ab-határozat utal arra, hogy a szolgálati jogviszonyban lévőkre a közszolgálat egyéb résztvevőihez képest kedvezőbb szabályok vonatkoznak.

E körbe tartozik a társadalombiztosítási szabályok néhány pozitív eleme, a szolgálatképtelenséghez kapcsolódó távolléti díj, valamint a szolgálati nyugdíj. Ebben a körben ugyanakkor a szabályozás nem hagyhatja figyelmen kívül az általános szabályok módosításának trendjeit. A kormány szerint az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj részleges, 10 százalékos csökkentése, a szolgálat felső korhatárának az öregségi nyugdíjkorhatárhoz igazodó differenciált meghatározása, valamint egyes szolgálati nyugdíjmértékek 10 százalékos csökkentése a szolgálat sajátosságaival arányos, de a közteherviselés igényének is megfelelő korrekciót jelent.

A biztonság igényével függ össze a másik, a társadalmi környezet változása által kiváltott szabályozási irány. A szolgálati rendet és fegyelmet veszélyeztető jelenségek kizárása érdekében a kormány javasolja - a szakszervezetek által szervezett rendezvények kivételével - parancsnoki engedélyezési jogkörbe utalni a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen történő egyenruha-viselést, továbbá korlátozza az állomány tagjának csatlakozási és részvételi lehetőségét az egyesülési jog alapján létrehozott, társadalmi szervezetnek nem minősülő, de szervezett politikai tevékenységet folytató közösségben, illetve tömegmozgalomban.

E szabályok indoka, hogy a közhatalmi tevékenység alapvető feltételét jelentő közbizalom ne sérüljön a jog határán megvalósuló rendezvények, illetve szerveződések résztvevőjeként kivételesen megjelenő katonák miatt, és következetesen valósuljon meg az alkotmányos depolitizálási követelmény.

Tisztelt Ház! A harmadik szabályozási indok a honvédségi működés biztosítását szolgáló, valamint a jövőt építő szabályozási elem. A javaslat két fő területen irányul korrekcióra. Az egyik célcsoport az önkéntes tartalékosok jövőben egyre nagyobb jelentőségű csoportja, a másik pedig a jelenleg is meghatározó szerződéses legénységi állomány.

A haderő-átalakítás jelentős mozzanata volt az önkéntes tartalékos rendszer kialakítása, mert a hivatásos haderő egyetlen békeidőszaki tartalékát ez az állomány jelenti. A hatékonyan működő önkéntes tartalékos rendszer alapvető feltétele a Magyar Honvédség szempontjából valós harcértéket képviselő önkéntes tartalékosok rendelkezésre állásának biztosítása, és az önkéntes tartalékos katonák számának nagyságrendi növelése. Az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése érdekében a Magyar Honvédség létszámának legfeljebb 4 ezer önkéntes tartalékos státussal történő bővítését a tisztelt Ház fogadta el az 51/2009-es országgyűlési határozatban, 2012. január 1-jével kezdődő alkalmazást rendelve el.

A javaslat erre tekintettel az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztését megalapozó jogállási szabályok módosítását, egyes esetekben megteremtését kezdeményezi. Ennek keretében pontosítja az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésének feltételeit, meghatározza a felkészítés és a szolgálatteljesítés körülményeit, szabályozza a szolgálati viszony megszűnésének eseteit, illetve megteremti a szükséges felhatalmazást a munkáltatói ösztönző és kompenzációs rendszer elbírálási és folyósítási szabályainak kormányrendeletben történő rendezésére.

A javaslat másik fontos eleme a Magyar Honvédség megtartóképességének előmozdítása. Ennek során a javaslat kiemelten a szerződéses legénységi állomány szolgálati és munkakörülményeinek javítására irányul. Ennek érdekében kerültek megállapításra a leszerelési segély módosított szabályai szerződéshosszabbítási díj bevezetésével, és a szerződéses legénységi állomány által igénybe vehető szállói elhelyezés lehetőségének megteremtése.

A törvény alkalmazása során felmerült gyakorlati problémák további módosítások szükségességét jelezték az adatkezelési szabályok tekintetében, illetve egyes személyügyi és pénzügyi kérdésekben. Így a javaslat ezek rendezésére, kisebb technikai jellegű módosítások átvezetésére is irányul.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás előkészítése során az ötpárti egyeztetésen felmerült, hogy a jogállási törvény hatályos szabályozása nem teszi lehetővé a nemzetbiztonsági ellenőrzések kiterjedtebb alkalmazását. Ennek akadálya egyrészt az, hogy a toborzással, illetve a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos nemzetbiztonsági szűrést a Katonai Biztonsági Hivatal kizárólag az állományba tartozó személyeknél jogosult elvégezni, az állományon kívüliek, vagyis a jelentkezők esetében ez a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jogköre.

Másrészt az egészségügyi szűrésen a jelentkezők nagyobb hányada alkalmatlan minősítést kap, erre figyelemmel az előzetes nemzetbiztonsági szűrés arányossága és szükségessége nem lenne igazolható. Törvénymódosítás nélkül is van módunk azonban tenni, hiszen az egészségügyi, pszichikai és fizikai szűrés a gyakorlatban nagy hatékonysággal azonosítja az alkalmatlan személyeket, a próbaidő jogintézménye pedig biztosítja, hogy az esetleges további kockázatokat a Katonai Biztonsági Hivatal már vizsgálja.

(9.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A katonák jogállásáról szóló törvényt több, az Országgyűlés által már tárgyalt, illetve a közeljövőben benyújtásra kerülő tematikus jellegű törvénycsomag érinti. E körbe tartozik az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról s a nemzetközi munkaügyi szervezet egyes egyezményeinek felmondásáról szóló T/10678. számú törvényjavaslat, amely az illetmény nélküli szabadság alternatívájaként kérelemre legfeljebb a gyermek hároméves koráig a rész-szolgálatteljesítés lehetőségének megteremtését kezdeményezi. Mindez a most tárgyalandó javaslatot számozási szempontból érinti. Emellett kormányzati egyeztetés alatt áll a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló kormány-előterjesztés, amely a büntetlen előélet jogviszony-létesítési, illetve -fenntartási követelményével kapcsolatban, más foglalkoztatási törvényekkel együtt és összehangoltan módosítja majd a honvédelmi Hjt.-t.

Tisztelt Ház! A javaslatot, amelyet a kormány az Országgyűlés elé terjeszt, a honvédelmi és rendészeti bizottság, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság, illetve az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság megtárgyalta, és általános vitára alkalmasnak minősítette.

A fentiek alapján kérem az Országgyűlést, hogy a T/10874. számú törvényjavaslatban foglaltakat vitassa meg, és azt fogadja el. Nyitottak vagyunk minden konstruktív módosító indítvány befogadására, amelyek hatására pontosabbá válik a törvénymódosítás. Bízom abban, hogy az ötpárti egyeztetésen s a benyújtáskor a frakcióvezetőknek szóló tájékoztató levélben a Honvédelmi Minisztérium a tervezet elfogadásához szükséges felkészülés lehetőségét a szokásosnál nagyobb mértékben segítette elő.

A honvédelem nemzeti ügy jellegének újabb szép példája lehet a jelen törvényjavaslat előkészítése során tapasztalt együttműködés, amelyet itt is szeretnék megköszönni a parlamenti pártok és frakciók képviselőinek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu