DR. BALSAI ISTVÁN, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai első alakuló ülésén az alkotmányügyi bizottság egyben érdemi ülést is tartott, aminek köszönhetően a többségi álláspontot fogom ismertetni. Tekintettel arra, hogy háromféle ellenzéki álláspont volt, abban állapodtunk meg, hogy az ellenzék az időkeret terhére külön-külön, megosztva fogja ismertetni fenntartásait.

Mindenekelőtt sietek leszögezni, hogy a három javaslat tárgysorozatba-vételét mindenki egyhangúlag támogatta, ebben tehát egyetértés volt; ezt jóleső érzéssel vettük tudomásul.

Az is természetesnek volt feltételezhető, hogy a legnagyobb vitát, a legtöbb észrevételt, kérdést az alkotmánynak a képviselői létszámmal kapcsolatos módosítása váltotta ki. Annak ellenére, ahogy ezt ismertette az előterjesztő az imént, annak ellenére, hogy tulajdonképpen a parlament fog erről dönteni, és annak ellenére, hogy a többség egy igen gáláns megoldást fog javasolni, hiszen paritásos bizottságot fog létrehozni, éppen az alkotmányügyi bizottságnak a keretében annak a több mint másfél évnek a figyelembevételével, ami erre rendelkezésre áll. Talán félreértették, valószínűleg nem sok idő állt rendelkezésre a tanulmányozásra, és ezt a szándékot nem felismerve azzal kritizálták az előterjesztést, hogy hogyan lehet egy ilyen alapvető, kardinális kérdésben ilyen gyorsan és kellő megfontolás nélkül dönteni. Nem véletlenül mondta azt az előterjesztő erre, hogy ha nem terjesztik elő, akkor az a baj, ha előterjesztik, az a baj.

Mindenki előtt világossá vált az eltelt több hónapos választási kampányban, de azt megelőzően több tucat fideszes és KDNP-s indítvány szólt arról, amelyeket azelőtt soha tárgysorozatba sem vettek az elmúlt években, nemhogy megtárgyaltuk volna itt önökkel, tehát odáig sem jutott el a javaslat, hogy a plenáris ülésen szóba álljanak velünk erről. Nagyon sok indítvány vonatkozott az úgynevezett kisebb, hatékonyabb parlament kialakítására. Rendre zátonyra futottak, megfeneklettek ezek a javaslatok, ezért mi, a többség, a kormányt támogató fideszes és KDNP-s képviselők a magunk részéről kivétel nélkül támogattuk ezt az elképzelést, és egyetértünk azzal a szándékkal, amelynek a lehetőségét a javaslat a kezünkbe adja.

Annak figyelembevételével, és ez is elhangzott itt az ismertetésben, hogy nem kívánja a jelenlegi vegyes választási rendszert semmilyen fontos részletében sem a kormány, a leendő kormány, sem pedig a kormányt támogatók többsége megváltoztatni. Azt természetesen be kellett látni az eltelt húsz év alatt, hogy az úgynevezett területi listák nem működnek, mert az ország földrajza különböző békekötések eredményeként olyan megyerendszert hozott létre, hogy vannak olyan megyék, ahol a területi listákat nem lehet megvalósítani. Tehát a javaslat, amelyet letettek ma az asztalra az előterjesztők, azt tartalmazza, hogy az egyéni képviselői rendszer megtartása mellett országos listára és emellett kompenzációs listára lehessen majd szavazni. Mindez egy olyan tervezet, amelyet nyilván alapul fog venni a kilátásba helyezett paritásos bizottság, de ezzel a szándékkal kívánta deklarálni az általunk támogatott javaslattevő, hogy nem az a szándéka, hogy ilyen-olyan pártérdekek, kisebb pártok érdekeit háttérbe szorítva, a nagyobb pártok érdekeit túlhangsúlyozva felborítsa a választási rendszert.

Tehát az alkotmánymódosításnak ez a része váltott ki nagyobb visszhangot, és tulajdonképpen senki nem vitatta az alkotmánymódosításnak azt a részét, amelyet az imént ismertetett az előterjesztő, hogy gyakorlatilag a már amúgy is megvalósult miniszterelnök-helyettesi intézmény kerüljön be az alkotmányba, hiszen 1989-ben és azóta nem változott módon a kormány tagjainak felsorolása az alkotmányban rögzítve van, ott nem szerepel a miniszterelnök-helyettes megjelölés. Annak ellenére nem, hogy valamennyi koalíciós kormány természetesen így vagy úgy élt ezzel a lehetőséggel, az első kormány kivételével, azt kell mondanom, a miniszterelnök jogkörévé tette azt a politikai gyakorlattá vált megoldást, hogy még sorrendet is megállapítva az ő helyettesítéséről, illetve bizonyos ügycsoportok átadásáról rendelkezzen. Ezentúl tehát, ha a módosítást önök elfogadják, erre alkotmányos lehetőség lesz, mégpedig olyan formában, ahogy ezt már a gyakorlatban láthatták és a hírekben olvashatták, nem korlátozva a miniszterelnök-helyettesek számát, tehát ez nincs megszabva, mint ahogy a miniszterek száma sincs megszabva. Ez nem váltott ki különösebb izgalmat a bizottsági vitában.

Viszonylag keveset tudtunk időben fordítani az igen részletes, a kormányra, a miniszterekre, az államtitkárokra, a közigazgatási államtitkárokra, a helyettes államtitkárokra és egyéb állami vezetőkre vonatkozó régi-új szabályozásra. Azért mondom, hogy régi-új szabályozás, hiszen elhangzott az imént, hogy ez a javaslat visszaállít nagyon jó, jól bevált intézményeket, amelyek elsősorban a közigazgatás arcának visszaadását célozzák, amelyet sajnos elvesztett az elmúlt években. A javaslat a közigazgatási államtitkárt teszi meg tényleges adminisztratív vezetőnek, és az államtitkárokat kétféle formában, jelző nélküli szerkezetben, részben a parlamenti képviseletre fogja feljogosítani a miniszter távollétében, részben pedig olyan területek felelős politikai vezetői lesznek, amelyek felsorolása a nyolc minisztériumban a kormány által ellátandó feladatokat is tartalmazza. Ezzel kapcsolatban kevesebb kérdés merült fel, de ez sem kapott az ellenzéki pártok részéről támogatást; vagy ellenezték, vagy tartózkodtak.

A minisztériumok felsorolásával kapcsolatban elhangzott az előterjesztésben és a bizottság előtt is az, mi indokolta azt, hogy a jelenlegi kormány tagoltságától eltérően lényegesen jobban áttekinthető, úgynevezett összevont feladatokat ellátó nyolc minisztérium végezze a kormányzati munkát. A klasszikus minisztériumokat, amelyek, mondhatom, 1848 óta viselik a Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Külügyminisztérium elnevezést, természetesen nem érinti ez.

(13.50)

De a többi feladat tekintetében a javaslattevő igen pontos és részletes leírást adott a javaslatban arról, ami az egyes ügycsoportok hová kerülését illeti. Néhány kérdés ezzel kapcsolatban felmerült. Alapvető kifogásról nem tudok beszámolni, még egyszer mondom, annak ellenére, hogy az ellenzék ezeket az elképzeléseket nem támogatta, inkább tartózkodással fejezte ki érdektelenségét, ahogy ez általában szokás. A hivatalban lévő kormány intézményrendszerének a kialakítására felhatalmazva érzi magát az előterjesztő.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Amint mondtam, az ellenzék háromféle álláspontjából kettőt a most következő öt-öt percben meghallgatunk, a többit pedig a vitában fogják kifejteni. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. - Szórványos taps az LMP soraiból.)

Forrás: parlament.hu