ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): Tisztelt Ház! Először, mielőtt belekezdenék a felszólalásomba, válaszolnék a szocialista képviselők azon kérdésére, hogy miért kell ennyire sietni ezzel a törvénnyel. Azért, mert ez a parlament lépéskényszerben van, mert nyolc év óta azt várják tőle, hogy... Azt várják tőle... (Több szocialista képviselő közbeszól.) Azt várják tőle... Hadd mondjam már végig! (Derültség.) Akkor arrafelé fordulok, jó? (A Fidesz padsorai felé:) Önöknek mondom, de (Az MSZP padsorai felé:) értsék önök. (Derültség.) Így könnyebb lesz. Tehát ez a parlament kényszerhelyzetben van, ennek a parlamentnek kell megoldani, amit önök tettek tönkre, és ennek a parlamentnek kell lemosni a gyalázatot, amit önök kentek mindannyiunkra. Ezért kell nekünk most azonnal elfogadni ezt a törvényjavaslatot.

Jómagam, aki nem vádolható azzal, hogy a Fidesz minden egyes lépésével egyetértene, ebben, ígérem, teljes mértékben konstruktív leszek, és semmiféle offenzivitást nem fogok gyakorolni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Köszönjük.) Hiszen 2004. december 5-e óta várok arra a pillanatra, hogy megkapja az elszakított területeken élő magyar testvériség a magyar állampolgárságot.

(23.10)

Nagyon büszke vagyok arra, hogy én is megnyomhatom ezt a gombot, amivel szentesíteni fogjuk. (Taps a Jobbik, szórványos taps a KDNP soraiban.)

Két olyan pontot szeretnék előhozni, amit a törvénytervezet tanulmányozása alatt találtunk, találtam, amire mindenféleképpen fel szeretném hívni a figyelmet. Mivel jómagam egy olyan szervezetnek vagyok a vezetője, ami szerte a Kárpát-medencében működik - a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom -, és emiatt a Kárpát-medence minden részéről van tapasztalatunk, hogy az ott élő magyarok - akár szórványban élnek, akár tömbben -, milyen problémákkal küzdenek, ezért van arra rálátásom, van rálátásunk mint szervezetnek, hogy például az önök által a magyar nyelvtudáshoz kötött igazolást hogy szerzi meg, hogyan igazolja majd a leendő magyar állampolgár, hogy tudja a magyar nyelvet. Ez egy kicsit nehéz a szórványmagyarság olyan részeinél, ahol önhibájukon kívül nem tudnak magyarul.

Szávay képviselőtársam említette a csángó magyarokat, de említhetnénk Krassó-Szörény vármegyét, a dél-erdélyi részek nagyon sok faluját, említhetném a Délvidék olyan részeit, ahol, higgyék el, rengeteg olyan magyar ember van, aki önhibáján kívül nem tud magyarul, mert például vegyes házasságban született, olyan szülőktől, akik feladták az identitásukat már régen, viszont ő ragaszkodna a magyar nemzethez, a magyar nemzethez szeretne tartozni. Ne taszítsuk el azzal, hogy mondjuk, olyan szintű magyar nyelvtudást kérünk tőle, amit esetleg nem tud teljesíteni. Tisztelettel kérem majd a fideszes képviselőktől is, hogy ezt vegyék figyelembe. Meg szeretném kérdezni például majd önöket, hogy milyen nyelvtudásra, milyen szintű nyelvtudásra gondoltak. Hallottam már itt, hogy társalgási szintű s a többi. Ez eléggé sértő is lehet, mondjuk, olyan embereknek, akik a Szerémségben élnek például, és semmilyen lehetőségük nincs arra, hogy megtanuljanak rendesen magyarul, és pontosan mi adnánk meg abból a lehetőséget nekik, hogy nem kérjük előre tőlük ezt, hanem megbízunk bennük és megadjuk a lehetőséget. Higgyék el, amikor az állampolgárság, a magyar útlevél a kezükben lesz, öt év múlva nem lesz gond a magyar Miatyánkkal.

Válaszolnék Varga képviselőtársamnak erre a felvetésére. Higgye el, hogy vannak olyan emberek, akik a szívükben magyarok, de nem tudnak elmondani egy Miatyánkot magyarul. Sajnos, ez a szórványmagyarokra is igaz, illetve a kanadai és amerikai vagy ausztrál emigrációban élő, mondjuk, harmadik generációs fiatalokra meg végképp igaz. Rengeteg olyannal találkoztam, akik nagyon-nagyon szeretnek minket, szeretnének a magyar nemzethez tartozni, érdekli őket a magyar közélet, érdekli a magyar nemzet sorsa, csak mondjuk, ezt angolul olvassák el.

Vannak ilyen érdekes dolgok, és higgye el, képviselőtársam, hogy aki benne van ebben a közösségben, tehát sokat jár akár a szórványba, akár az emigrációba, vagy tartja velük a kapcsolatot, tudja, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet, hogy csak az kér majd magyar állampolgárságot, aki tökéletesen beszél magyarul, vagy el tud mondani egy Miatyánkot magyarul. Adjuk meg nekik a lehetőséget!

Van még egy másik nagyon fontos dolog, amire fel szeretném hívni a figyelmet. Benne van ebben a törvénytervezetben - idézem -, hogy miniszteri véleményt kérhet többek között a rendőrségtől és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól a magyar fél. Azt a kérdést szeretném feltenni, hogy pontosan ki fogja feltenni ezt a kérdést, és ugyanolyan mérvadó lesz-e a szerb, román és szlovák titkosszolgálat véleménye, mint mondjuk az ottani magyar szervezetek véleménye vagy ezt hogy gondolták. Mert ez nagyon érdekes kérdés.

Nem tudom, hogy önök közül hányan találkoztak már vagy hányan szenvedték meg a szerb, román és szlovák titkosszolgálat módszereit. Nekem sajnos volt már szerencsém benne, illetve nagyon sok olyan határon túli ismerősöm van, akit folyamatosan zaklatnak ezek az említett titkosszolgálatok. Az én számításom szerint több száz vagy esetleg több ezer olyan határon túli társunk vagy testvérünk lehet, akinek többek között esetleg azért nem javasolja majd az illetékes nemzetbiztonság, hogy a magyar fél megadja az állampolgárságot, mert esetleg túlságosan nemzetinek vagy túlságosan magyarnak tartja. Gondolok itt akár a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjaira, de mondhatnám bármelyik nemzeti szervezetet az elszakított területeken, akik működnek, több civil szervezetet. Mert például Délvidéken egy újonnan alakult magyar párt, a Magyar Remény Mozgalom éppen azzal küzd, hogy a szerb belügyminiszter fenyegeti őket betiltással, mindenfélével, csak azért, mert kiállnak a magyarság jogaiért, és össze tudták gyűjteni a 10 ezer aláírást, ami ahhoz volt szükséges, hogy bejegyezzék őket. Nem gondolom azt, hogy például a szerb titkosszolgálat javasolná vagy jó véleményt adna róluk. Tehát kérném, hogy ezt gondolják át, hogy milyen szinten akarják alkalmazni, vagy a gyakorlatban majd hogy fog működni, erre lehetne megoldást találni.

Fel szerettem volna hozni a magyar helységnevek problémáját majd az útlevélben, de akkor Semjén Zsolt képviselőtársam megnyugtatott, mert én sem találtam meg ebben a törvénytervezetben ezt a pontot. Lehet, hogy a mi hibánk, nem tudom, hogy pontosan hol szerepel benne, de nagyon örülök, hogy ez elhangzott, és önök elmondták, hogy ez majd így lesz. Bízom benne, hogy ez igaz is. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Ettől függetlenül beadtunk egy módosító javaslatot, hogy ha esetleg mégsem lenne benne, akkor mi már ezt megoldottuk. (Dr. Semjén Zsolt: 20. §.) Nem hallottam, hogy mit válaszolt. (Dr. Semjén Zsolt, dr. Orbán Viktor: 20. §.) Jó, majd megnézem. Lehet, hogy mi nem találtuk meg. (Dr. Semjén Zsolt: Az eredeti törvény 20. §-a! - Zaj. - Az elnök csenget.)

Forrás: parlament.hu