BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Felszólalásomban a fideszes képviselők, köztük Répássy Róbert emlékezetét szeretném egy kicsit felfrissíteni, de előtte fontosnak tartom leszögezni: a Jobbik mindkét önkényuralmi rendszer bűneit elítéli. Azzal nem ért egyet, hogy akár a nemzetiszocialista, akár a kommunista rendszer bűneinek a tagadása azt eredményezze a véleménynyilvánítás szabadságával szemben, hogy ezért embereket börtönbe küldjünk.

Ebben az ülésteremben 2001. április 17-én zajlott egy rövid vita és egy szavazás: MSZP-s képviselők kérték a holokauszttagadás büntethetőségének tárgysorozatba-vételét. Ha jól emlékszem, talán éppen Répássy képviselő úr szólalt fel a Fidesz nevében, Hende Csaba az MDF nevében, jómagam a MIÉP nevében. A végeredményt mondom: nem támogatták, nem támogattuk. Úgy döntött az Országgyűlés nagy többséggel, hogy a véleménynyilvánítás szabadságával szemben nem kívánja a holokauszttagadást így büntetni.

Mi történt azóta? 2010 februárjában természetesen technikailag, mandátumszámban megvolt a lehetőség arra, hogy egy ilyen döntést meghozzon az MSZP-SZDSZ, döntően ők. Ha a zsinórmérték Sólyom László, ő többször elmondta ennek a parlamentnek az erkölcsi illegitimitását. Azt, hogy milyen támogatottság volt e két párt között, megmutatták a közeli választások. Ilyen körülmények között született meg ez a bizonyos passzus. És most önök, ahelyett, hogy visszatérnének az eredeti állásponthoz, és vállalnák a véleménynyilvánítás szabadságának a megvédését, ehelyett ezt az utat választják, hogy beemelik a kommunizmus bűneit is. Nem tudom, miért nem térnek vissza az eredetihez. Mitől félnek? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a hozzászólási idő leteltét.)

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu