BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy különleges élmény itt éjszakai életet élni így együtt a tisztelt Házban. Nem tudom, esetleg lehet, hogy 25 percben kéne elmondani, amit megpróbálok három percben elmondani.

Egy magától értetődőség helyreállításáról van szó a népszámlálással kapcsolatban. Ha arra gondolunk, hogy mire jó egy népszámlálás, akkor gondolom, az mindenkinek magától értetődő, hogy minél többet megtudni az országról, arról a valóságról, amiben az állampolgárok élnek különböző élethelyzetekben. Ezért volt nagyon furcsa, ahogyan az előző parlament kezelte a 2011-es népszámlálás kérdését, ahol két olyan alapvető dolgot próbált kihagyni az előterjesztésből, mint a nemzeti, etnikai hovatartozás és a vallási hovatartozás. Valami módon úgy gondolták, hogy ennek a tudására, az ezzel kapcsolatos ismeretekre nincs szüksége nemcsak az Országgyűlésnek, nemcsak a Statisztikai Hivatalnak, hanem egyáltalán azoknak a társadalomtudósoknak és annak a kormányzatnak, amelynek az a dolga, hogy az ország javát szolgálja.

Végül is aztán az etnikai és kisebbségi önkormányzatok tiltakozására, illetve kérésére az etnikai hovatartozás bekerült a megkérdőjelezhető lehetőségek közé, ahogyan ez 2001-ben is volt, és egyéb más finomításokat is elvégzett az Országgyűlés azok után, hogy a köztársasági elnök visszaküldte ezt a törvényt újratárgyalásra a Háznak, de erre az új Országgyűlésre maradt annak a fontos kérdésnek az elrendezése, hogy meg lehessen kérdezni a vallási hovatartozást is a 2011-es népszámláláson. Természetesen fakultatív módon, vagyis a válasz önkéntes, és természetesen, miután szenzitív adatról van szó, ezért anonim módon a rendszer biztosítja azt, hogy senkinek a vallási identitását nem lehet összekötni a személyi adataival, tehát ilyen értelemben az a veszély, amit néhányan próbáltak itt vizionálni, hogy majd lesznek olyan kommandók, akik keresik a reformátusokat, meg a katolikusokat, meg a zsidókat, meg a buddhistákat, ez a veszély nem áll fenn jelenleg sem, amivel a rendszert meg lehet tekinteni.

Azt gondolom, hogy az identitás egy fontos kérdés, és legalább olyan fontos az identitás megvallása. Erre ad lehetőséget majd a következő népszámlálás. És legalább olyan fontos az, amit a köztársasági elnök is kiemelt, hogy akkor van értelme egy népszámlálásnak, ha van lehetőség összehasonlítani az adatokat; amit tíz évvel ezelőtt tudtunk, azt megnézzük, hogy mennyiben változott tíz év múlva. Ez különösen igaz a nemzeti, etnikai kisebbségekre, amelyekre többfajta módon is rákérdez majd a következő népszámlálás; és ez igaz a vallási hovatartozásra is, hiszen bármilyen komoly almanachot felütünk, vagy éppen az interneten bármely országra keresünk rá, akkor az első adatok egyike az, hogy milyen is a felekezeti, vallási megoszlása annak az országnak vagy annak a térségnek.

Ha azokról a félelmekről beszélünk, amelyek arról szólnak vagy szólhatnának, hogy mi lesz, ha valaki véletlenül megmondja, hogy ő hova tartozik, akkor én azt szeretném javasolni mindenkinek, hogy próbáljunk meg legalább a népszámlálással kapcsolatban úgy viselkedni, mintha egy olyan országban élnénk, ahol a polgárok és az állam között bizalom van, az identitás vállalása, a hit megvallása, a meggyőződés vállalása természetes, és ha egyre többen viselkedünk így, nemcsak a népszámlálás alkalmával, akkor lehet, hogy egy idő után ilyen is lesz az ország.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu