DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az eddig lezajlott vitában jó néhány érv elhangzott már pró és kontra. Azzal kezdeném, hogy a Döbrögi-törvény, ahogy Vágó képviselő úr elnevezte ezt a törvényt, rendkívül méltánytalan egyébként azokkal a polgármester hölgyekkel szemben, akik ezt a szolgálatot magukra vették az elmúlt időszakban.

Egy ténymegállapítással szeretném kezdeni. Alapvetően pártpolitikai oldalról hangzottak el az ellenzéki vélemények. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat és a képviselőtársakat, hogy a 3200 önkormányzatból mindösszesen 313 polgármester húzott fel valamilyen pártpolitikai mezt magára. Mindösszesen 10 százalékáról beszélünk egyébként az összes önkormányzatnak.

Ami a törvényjavaslatot magát illeti, azt gondolom, hogy felnőttnek és nagykorúnak kell tekinteni azt az önkormányzatiságot, amely az idei esztendőben elérte a 20 esztendőt, és ne prekoncepciókból induljunk ki. Ne próbáljuk a törvény erejénél fogva satuba fogni az önkormányzati lehetőségeket! A választópolgárok által választott képviselők, polgármesterek, ráadásul a polgármester legitimitása a legnagyobb, hiszen az összes választópolgárnak dönteni kell róla, aki elmegy szavazni, és ezek közül a legtöbb szavazatot kapott személyből lesz aztán polgármester; nem úgy, mint 1990-ben - én még ezt is megértem -, ahol a 27 tagú testületből huszonöten szavaztak rám, ketten nem, tehát közvetlenül választottak a képviselő-testületbe. Semmilyen aggály nem volt akkor egyetlen párt részéről sem e vonatkozásban. Le is hoztam azt a négy esztendőt, meg utána még négy ciklust.

Ami az itt elhangzottakat illeti: golyófogó, előretolt ék - hol a futballnyelvből, hol a háborús viszonyok közül említettek példákat itt képviselőtársaink a leendő, kívülről választott alpolgármesterre. Azt gondolom, hogy ez egy lehetőség. Nagyon világosan elmondta Rácz Róbert, aki az előterjesztője ennek a törvényjavaslatnak, hogy ez egy lehetőség. Ezért hivatkozom arra, hogy ha felnőttnek, nagykorúnak tekintjük a húszéves önkormányzatiságot, az oda bekerült embereket, akkor valóban el kell gondolkodni minden választott személynek, aki bekerül a testületbe, hogy akarja-e ezt, milyen feladatra akarja, milyen körülmények között akarja.

Ivády képviselő úr arról beszélt, hogy józanok a kistelepülési polgármesterek. Én ennek ellenkezőjével is tudnék szolgálni: 200-300 lelkes települési polgármesterek főállású polgármesterként funkcionálnak, elviszik a képviselő-testület költségvetésének felét, és akkor még nem is beszéltünk arról, hátha meggondolja magát, és kívülről hoz még egy alpolgármestert is. A józanság mindig személyhez, illetve a választott emberekhez kötött. Azt gondolom, hogy a többség józanul fogja fel ezt a lehetőséget és az eddigieket is.

Aki úgy gondolta, hogy jó néhány szakértőt alkalmazni kíván, volt már erre példa - az imént Pécsről beszélt egyik képviselőtársunk -, e vonatkozásban annyi szakértőt hozhatott, amennyit a költségvetés elbírt, sőt még többet is, egyébként nem választott személyeket. Ebben az esetben a lehetőség a választás szempontjából az, hogy valóban végiggondolandó, hogy a testület nevezi ki, a testület választja meg ezt a személyt, és csak tanácskozási joga van.

Azt is az önkormányzatiság lehetőségei között kell számon tartani, hogy a polgármester szerződéssel milyen feladatokat bíz erre. Lehet itt valóban elszállni és 2 milliárdos szerződéseket - ahogy Apáti képviselő úr is mondta - is rábízni, de lehet józanul vizsgálni ezt a kérdést, és szépen az utalványozási jogkörben - mint ahogy minden normális önkormányzatnál van - ez a lehetőség szűkíthető, illetve bővíthető. Mellesleg jegyzem meg, hogy a jegyzőt egyébként a testületen kívül a kutya nem választotta, mégis adott esetben ellen kell jegyezni, mondjuk, 2 milliárdos szerződést adott esetben. Akkor a jegyzőtől nem féltjük egyébként a demokráciát?

Vagy mondok más példát, az átláthatóság kérdését. Mondjuk, Wieszt János gazdasági bizottsági elnököt Újbudán vagy a kamarai tisztségére nem úgy választották? És mégis: valamit visz a Wieszt - mondja majd az újbudai szlogen jelen pillanatban. Tehát nem attól függ egyébként, hogy milyen körülmények között választanak meg valakit, ez személyfüggő sok esetben, hogy tisztességesen szeretné elvégezni a feladatát vagy tisztességtelenül. A józan többség - 99,9 százalék az önkormányzati világban - tisztességgel, emberséggel és a demokrácia szabályainak megfelelően kívánja elvégezni azt, amivel a választópolgárok megbízták.

Ami magát a törvényjavaslatot illeti, valóban hatékonyabbá lehet tenni ezzel a tevékenységet. Azt az aggodalmat látom egyébként az ellenzéki képviselőtársakban, mintha minden polgármester innentől kezdve fideszes lenne - én ennek örülnék egyébként -, és úgy gondolják, hogy ők nem szeretnének választást nyerni, mert a fideszes polgármesterektől féltik a demokráciát. Ha pedig szeretnének választást nyerni az önkormányzatokban, akkor legalább maguktól ne féltsék a demokráciát, ha demokratikus pártként aposztrofálják magukat - mint akik bejutottak ide a parlamentbe.

Az önkormányzati szövetségekről volt szó. Kósa Lajos, Rácz Róbert is beszélt róla. Az önkormányzati szövetségekkel megtörtént az egyeztetés. Kivétel nélkül támogatják ezt a javaslatot ebben a formában egyébként, amiről az előterjesztő beszélt. Ha tehát az ellenzéki pártok valakivel vagy valamivel még szembe akarnak menni, az a hét önkormányzati szövetség. Tessenek velük is leülni és tájékozódni, hogy ők hogy gondolják ezt a kérdéskört, mert ők ezt kifejezetten jónak és megvalósítandónak tartják.

Ezért azt gondolom, hogy ha végiggondoljuk az eddigi felszólalásokat, akkor az ellenzéki képviselőtársaim vagy nem értik, hogy miről van szó, vagy nem akarják érteni, és demagógia mögé bújnak. Az álláshalmozás ügyében, mondtam, hogy arról már nem akarok beszélni, ahol éppen családi álláshalmozás van a politikában, az ugye nem probléma, vagy a pénz mögé bújnak. Hogy ez mennyivel, milyen komoly módon megterheli egyébként a költségvetést majd az elkövetkezendő időszakban, ez megint a demokrácia kérdésköre. Ha úgy döntenek, hogy az a költségvetés, illetve a munka hatékonysága arányban áll egyébként egy leendő, kívülről jött alpolgármester tiszteletdíjával, akkor megvalósítják. Ha ez nem áll arányban, és ez kifejezetten megterheli a büdzsét, akkor nem fogják megvalósítani. És ha mindezek ellenére mégis megcsinálják, azt nem fogja sem a falu, sem a városi közösség tolerálni az elkövetkezendő időszakokban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat alapvető gondolataiban támogatható. Nyilván - mint minden törvényjavaslat - bizonyos tekintetben finomítható. Erre egyébként az előterjesztők az én ismereteim szerint hajlandók is. Nyilvánvaló, hogy ha a képviselőtársak nem a lényegét - és az egyik lényege az volt, hogy vonják vissza, de ez nem működőképes - nem érintő, de a törvényt jobbá tevő módosító javaslatokat hoznak be a rendszerbe, azt nyilván meg fogják fontolni az előterjesztők, és e tekintetben lehetséges még továbbjavítani ennek a törvényjavaslatnak a lényegét.

Összefoglalva: az önkormányzati szövetségek támogatják. A 12 pontból az egyik pontot - a polgármester megerősítését - szolgálja ez az előterjesztés, a pártpolitikai oldalról vizsgálva ez mindösszesen 10 százalékát érinti az önkormányzatoknak, ha ez így igaz, ahogy önök mondják. A hatékonyságot növeli, és a költségeket nem növeli meg olyan mértékben, mint ahogy egyébként itt elhangzott az önök részéről.

Ami pedig a prekoncepciót illeti, hogy ez nyilvánvalóan majd az elkövetkezendőkben a polgármester válláról a politikai küzdelmekben veszi le a terheket, ez is megfogalmazható egyébként. És ez egyébként miért baj? Nem baj! Azt gondolom, hogy a demokráciának megvannak a fékjei és az egyensúlyai, ezeket kell alkalmazni minden alkalommal.

Úgy gondolom, hogy ez a törvény Döbrögi-törvénynek elnevezve kifejezetten a hölgy polgármestereket sérti, és úgy gondolom, hogy ez a törvény semmiképpen nem hoz be a rendszerbe olyan elemeket, amelyek egyébként túlzott hatalmi egyensúly-eltolódást jelentenek az önkormányzatokban.

(12.00)

Gondoljanak bele - volt példa a választási törvény kapcsán, amit elmondtam -, hogy mondjuk, Szegeden a pénzügyi ellenőrző bizottság 12 százalékos ellenzéki részvételt hoz be a rendszerbe, miközben 35 százalék az ellenzéki képviselő. Vagy Budapest vonatkozásában, ahol eggyel több a kormánypárti képviselő, mint az ellenzéki, és mégis van olyan felügyelő bizottság, ahol 11:1 az arány. Tehát nem ettől kell félteni, azt gondolom, a demokráciát; ha valaki józanul gondolja végig ezt a törvényjavaslatot, és józanul valósítja meg, akkor ez a hatékonyságot növelheti, és nem hat a demokráciával ellentétes irányban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu