DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm ezt a növekvő népszerűséget, igyekszem megszolgálni azzal, hogy 14 perc 30 másodpercig fogok csak beszélni a 15 helyett, és akkor immáron - mert lehet, hogy a következő lépésben már mindjárt át is hívnak, hogy üljek át a kormánypárti többséghez, de azért ahhoz még fejlődni kell többet. (Zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.)

Ugyanis az a helyzet, hogy egy nagyon érdekes változáson megy keresztül az Országgyűlés munkája, és ez nagyon örvendetes. Ugyanis eddig az első három hét vagy most már lassan négy hét jogalkotási folyamatában azt tapasztaltuk, hogy a részletes viták, az igazán minőségi, szakmai viták során igazából elég érdekes helyzetek adódtak: többségbe került az ellenzék rendszeresen a késői órákon. Most úgy látszik, hogy a vészcsengőt megnyomta a kormánytöbbség, és azt gondolja, hogy mostantól fogva nagy számban fogja figyelemmel kísérni a részletes vitákat, általános vitákat, és egyáltalán, mindazon vitát, ami a jogállamiság értékeiről és a történeti hagyományaink megvédéséről és alapvető jogaink megvédéséről szól, a népszuverenitás és a népfelség elvének megvédéséről szól.

Tehát ide kellene visszatérni, és azért én azt gondolom, annyira felgyorsult ez a parlamenti munka, hogy már lassan Török Gábor sem tudja követni elemzéseiben, és azért ez több mint elgondolkodtató. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Török Gábort Magyarország legkiválóbb politológusai között tarthatjuk számon, a következő gondolatokat közli ezzel a fajta jogalkotással kapcsolatban, és nagyon-nagyon megfontolandó. Ezt azért nem mondom én, mert ő ezt még nálam jobban is megfogalmazta.

A következő: a magyar politikát figyelve az elmúlt években megtanulhattunk különbséget tenni két fogalom között, ami törvényes - legális -és ami elfogadott, támogatott - legitim. Érdemes hozzátenni egy harmadikat, amivel gyakran találkozni véleményekben, a dolog esztétikáját, többféle megfogalmazásban... (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Idő!) Nem tudok arról, hogy lejárt volna az időm, kérem elnök urat, hogy figyelmeztesse a jelen levő képviselőtársaimat, hogy biztosítsák a beszédem elmondásához szükséges... (Zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.) Nem hallom, bocsánat.

Forrás: parlament.hu