ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán arról, amit Józsa István képviselőtársam elmondott; ha mélyebben belegondolunk magába a hatósági rendszerünkbe és az adórendszerünkbe, és az elmúlt 8 év parlamenti vitájába, amikor a gazdaság, az adózás kérdéséről volt szó, ezt nagyon sokszor elmondtuk: egyrészt óriásiak a terhek, másrészt a vállalkozások irányában, a hatósági eljárások milyensége nagyon sokszor megkérdőjelezhető.

Pont a múlt héten volt egy olyan döntése a parlamentnek, ahol az adományok megadóztatását töröltük el, majdhogynem egyhangúlag. Ott is fölvetődött annak a kérdése, hogy a 100 becsületes adományozóból ha egy csibész, akkor nem a 99-et kell büntetni, hanem azt az egyet kell elkapni, és azt kell megbüntetni, a 99-nek köszönni kell.

Ugyanilyen kérdés - ezt a parlamenti vitákban is nagyon sokszor elmondtam -, hogy ma Magyarországon a hatósági rendszerünk, ellentétben az osztrák rendszerrel, vagy lehetne sorolni tovább a többi ország hatósági rendszereit, ahol eleve jóval kevesebb van, tehát sokkal kevesebb van, mint Magyarországon, másrészt pedig a magyar hatóságok döntő többsége úgy működik, hogy nem csenget - 50 ezer forint; csenget - 100 ezer forint; átlépi a küszöböt - 300 ezer, és utána úgyis talál valamit.

Bosszantó az, amikor egy vállalkozóhoz egy hónapban minimum 6 hatóság megy ki, és mindegyik keresget, kutakodik, és az égadta világon semmit nem talál, csak alapvetően azzal a célzattal, hogy adott esetben kijövünk, és megbüntetünk. Volt olyan vállalkozó, aki felajánlotta a hatóságnak, hogy biztosít a számukra szállást, és akkor nézzenek már át rendesen mindent, mert utána ő is megkönnyebbül: ha nem találnak semmit, akkor egészen biztosan jól végzi a munkáját.

Tehát egy hatósági rendszer esetében igenis ezeket a kérdéseket nagyon gyorsan rendezni kell, és lehet, hogy most apró lépésekkel, hisz miniszterelnök úr is bejelentette a 29 pont között a hatósági rendszer megnyirbálását. A jelenlegi 75 hatóságból legalább egyharmad eltörlésre kerül. A másik pedig: igenis a hatóságnak kell szemléletváltozáson átmennie, mert ha a költségvetés arra kényszeríti a hatóságot, hogy minimum 15 milliárdot szedjen be, akkor eleve ő is meg kíván felelni a kötelezettségének, hisz működtetni szeretné a 75 szervezetet, annak költségei vannak, és valahol ezt be kell szedni, máshol nem tudja, csak a vállalkozóknál, vagy adott esetben munkaügyi ellenőrzésnél vagy egyéb más kérdéseknél. Tehát én is helyesnek tartom.

A másik oldalon pedig: sokkal nagyobb gondot jelent egyébként ma Magyarországon a körbetartozás kérdése is. Tehát számos feladata lesz a kormánynak, amit tényleg valóban egy átfogó adó- és költségvetési kérdésnél majd rendeznie kell, de rendezni kell a közbeszerzési kérdéseket is, és valóban vállalkozóbarátnak kell lennie.

Ön említette az édesapját: matekos volt, felügyelő volt, és szívesen vették. De fölteszem önnek a kérdést, képviselőtársam, hogy a mai mikro-, kényszer-, kis- és középvállalkozások - amelyek rákényszerültek arra, hogy a szakmájukat szeretve, ha meg kívánnak élni a piacon vagy adott esetben legalábbis azt a létformát, életformát fenntartani, amiben hosszú időn keresztül volt és élt a család - milyen képzési formán keresztül tudtak menni. Valószínű, hogy igenis a különböző gazdasági érdekképviseleteket is majd meg kell erősíteni.

A kamarák kérdését - Iposz, Kisosz - lehetne sorolni tovább. Át lehet testálni nekik olyan feladatköröket, amelyeket nem valószínű, hogy a hatóságoknak vagy más szerveknek kell tulajdonképpen rendezni, bonyolítani, hanem ha egy vállalkozó - elnézést - jogot sért, vagy nem úgy végzi a tevékenységét, vagy nem olyan terméket állít elő, akkor kőkeményem ki lehet zárni egy rendszerből, mint ahogy ezt Németországban is csinálják, ott, ahol tulajdonképpen három hatóság működik.

Ahhoz, hogy ez a jelenlegi rendszer javuljon valamelyest, érezhetően javuljon - és ön úgy fogalmazott, képviselőtársam, hogy választás után -, ez érdekes akkor lett volna, ha választás előtt csináljuk ezt, de hiába mondtuk nyolc éven keresztül a kormányzó oldalnak, hogy nem kellene így hozzáállni a hazai kis- és középvállalkozásokhoz, hogy mindig srófolunk és csavarunk rajtuk egyet, hanem valóban nyugodt körülményt kell a számukra, részükre teremteni, amiben hosszú éveken keresztül stabilizálni tudják a helyzetüket.

Nagyon sok külföldi vállalkozó azért hagyta el az országot, mert Magyarországon az adórendszer sűrű változása miatt egyszerűen nem tudta megtervezni a jövőt. Tehát ezen is változtatni kell. De én úgy érzem, hogy ezekkel az apró kis lépésekkel ha picikét is javítunk a helyzeten, és adott esetben hatósági rendszerek belátásait is megpróbáljuk abba az irányba elvinni, hogy ne az legyen az első lépésük és eltökélt szándékuk, hogy nem csengetnek, már 50 ezer forint, hanem az legyen, hogy igenis közösen átnézik, felhívják a figyelmet arra, hogy min és hogyan kell javítani, bízzunk benne, hogy Magyarországon lesz majd, és el fog jönni az az időszak, amikor valóban egy adórendelet hosszú távon és kiszámíthatóan fogja tudni garantálni a hazai kis- és középvállalkozások, kényszervállalkozások, mikrovállalkozások kiszámíthatóságát.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu