PÁL BÉLA (MSZP): Tisztelt Alelnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ebben a szakaszban, amelyet az alelnök úr ismertetett, több módosító indítványt is benyújtottunk, részben képviselőtársaimmal együtt, most mégis csak egyről szeretnék szólni, a 17. ajánlási számon szereplő módosító indítványról.

Természetesen ezt a módosító indítványt is megtárgyalta ma az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága a délelőtti ülésén, és bár a módosító indítványaim közül néhányat elfogadott, ez a módosító indítvány nem kapta meg a bizottság többségének a támogatását, ezért is szeretnék erről most önöknek szólni; s azért is, mert a turisztikai szakmában egyértelműen kedvező fogadtatásra talált a törvényjavaslat, főként a bejelentési adminisztráció egyszerűsítése, a járulékterhek csökkentése miatt, de a turisztikai szakma szinte egyöntetűen állt ki amellett, hogy komoly igény lenne arra, hogy a vendéglátás is az alkalmi idegenforgalmi idénymunka kategóriájába tartozzon, és ne az általános alkalmi munkához legyen sorolva.

A módosító indítványom ezt célozza. Kibővíti azt a kört, amelyre az előterjesztők hivatkoznak, hiszen a 2010. évi egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat 2. §-ára hivatkozva határozzák meg a törvényjavaslatot beterjesztők azt a kört, amelyet befogadhat a törvényalkotó. Ez az 1. § 2. pontjában található, amikor azt sorolják fel, hogy e törvény alkalmazása mire vonatkozik. Mivel ők az idegenforgalmi idénymunka meghatározásánál a 2005. évi kereskedelemről szóló törvény 2. § (8) bekezdését használják, amely szó szerint a következőket mondja, de ezt az államtitkár úrnak nem tudtam részletesen ismertetni a délelőtti vita során; itt úgy szerepel, hogy a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység, az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és az utazásközvetítői tevékenység tartozik ebbe a körbe, tehát a vendéglátásra nem vonatkozik.

Ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy például a Balatonon az éttermek, büfék munkáját ne lehetne idényszerűnek nevezni, illetve akkor, amikor a szállodák szálláshely-szolgáltatása idényszerű lehet, mint ahogyan az előbb általam felsorolt kereskedelmi törvény meghatározásából is kiderül, a szállodán belüli étterem, büfé már nem. Az is furcsa, hogy pont ebben az időszakban például egy szállodánál nagyon gyakran előfordulhat az, hogy ki kell települni egy-egy rendezvényre, ilyenkor szükségszerűen alkalmi munkavállalókat kell foglalkoztatnia, vagy egy sok meghívottal megrendezésre kerülő családi rendezvény, például egy esküvő esetében is.

(20.40)

Így tehát, ha a szálláshely benne van, nem életszerű, hogy a vendéglátás ebből kimaradhat. Ezért tehát én továbbra is azt szeretném kérni, hogy amennyiben lehetőség van rá, fontolják meg az előterjesztők, hogy legyen lehetőség - úgy, ahogy a módosító indítványom tartalmazza - a vendéglátásnak is e körbe való beemelésére, hiszen az idényszerű működés gazdasági kockázata mindig rendkívül magas, de különösen a jelenleg tapasztalható pénzügyi és időjárási válság idején. Amennyiben az említett törvény nem biztosítja majd a rugalmas, olcsó foglalkoztatás lehetőségét, úgy feltehetően a feketefoglalkoztatás irányába mozdul el a vállalkozás, a feketefoglalkoztatás pedig nem célja a törvénytervezetnek, hiszen az ismert következményei miatt akadályozza a foglalkoztatás bővítését, és társadalombiztosítási hátrányai miatt ellentétes a munkavállalók érdekeivel is.

Tehát nagy tisztelettel azt kérném, hogy gondolják újra, bővüljön ki ez a kör a vendéglátással, annál is inkább, mert a vendéglátást folytató éttermek egy része például a szállodákon belül működik, és ha a szállodára lehetőség van a törvény hatályát kiterjeszteni, miért ne lehetne a vendéglátásra, a vendéglátó egységekre is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, és kérem a benyújtott módosító javaslatom támogatását az általam elmondott indokok alapján.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu