DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Szinte zavaró, hogy valódi kérdésekkel is foglalkozni merek talán itt, a Ház plénumán az előző felszólalás után, bár azt gondolom, hogy ezek a valódi kérdések viszik előre az országot.

Igen, azt gondolom, hogy örömteli, hogy Horvátország csatlakozása karnyújtásnyira van az Európai Unióhoz. Ez nekünk, baranyaiaknak, az ország déli részén élőknek különösen fontos. Ha arra gondolok, hogy ez a magyar elnökség idején következhet be, amikor esetleg a Duna-stratégiát is elfogadja az Európai Unió, a kettőt együtt látva még inkább azt gondolom, hogy mi, az ország déli részén élők, akik eddig a periférián létnek a hátrányait szenvedtük el, ennek előnyeit is élvezni tudjuk.

Ha ezt a két Baranyát, Baranya megyét és Eszék-Baranyát jellemzem, akkor mindkettőről azt gondolom, és azt kell mondanom sajnos, hogy egy elmaradott, fejletlen térség. Baranya megye exportteljesítménye rendkívül kicsi, szükség lenne Dél-Dunántúlra egy olyan befektetőre, egy multira, mint mondjuk, a Mercedes, a Hankook. Kormányzati segítség nélkül nyilvánvalóan ilyen befektetők nem tudnak érkezni ebbe a térségbe, ennek a térségnek erre nagy szüksége lenne. Eszék-Baranyára is igaz, hogy Horvátországnak messze a legfejletlenebb része, és én ismerem a horvát kormánynak és az Eszék megyei vezetésnek azokat a törekvéseit, amivel a válság idején is dinamizálni akarják ezt a térséget ipari parki fejlesztésekkel, és a Dráva-híd építésének meggyorsításával.

Azt gondolom, az Európai Unió adta előnyöket akkor tudjuk kihasználni, ha ennek megteremtjük a feltételeit. Először a tényleges veszélyhelyzetet kell végre felszámolni. A határaink mentén, a határ mentén szó szerint is magyar területen még mindig aknák lehetnek, nagy valószínűséggel vannak is, horvát területen pedig nagy mennyiséggel vannak. Ez nem csak a horvátok problémája; ezek az aknák magyar értékeket, magyar embereket is veszélyeztetnek. Az előző kormányt hiába figyelmeztettük arra, hogy segítse a horvátokat ennek a kérdésnek a rendezésében, erre semmiféle akarat nem látszott magyar oldalról sem.

Tehát először azt kérem miniszter úrtól, hogy ehhez adjon a magyar kormány majd segítséget a horvátoknak, hogy felszámoljuk ezt a háborús torzót, hogy az Európai Unió adta lehetőségeket használni tudjuk. Aztán azt gondolom, hogy fontos lenne továbbépíteni a 6-os autópályát, ami most már, hála istennek, Mohácsig, Pécsig elér. 19 kilométert kell még megépítenünk ahhoz, hogy ez összeérjen a horvát autópályarendszerrel, a horvátok érdekeltsége ebben magától értetődik.

A választási kampányban foglalkoztunk azzal, hogy lehetetlen az, hogy Pécsre bevisszük az autópályát, jelenleg ez a helyzet. Pécstől tovább kellene vezetni Szigetvár, Szentlőrinc irányába az autópályát, és ideális esetben majd egyszer Barcsra, és Barcs esetében megint érintkezni tudnánk a horvát autópálya-rendszerrel.

Célszerű lenne a vasúti közlekedést fejleszteni a Duna mentén, Szekszárdtól le Mohács irányába egy kis szakaszon vasúti pályát építeni, és így megközelíteni Eszéket, később Szarajevót, és elérni az Adria-tengerparti Pločet. Ez az V/C közlekedési korridornak gyakorlatilag a kiteljesítését jelentené.

Sólyom László köztársasági elnök úr többször felhívta a figyelmet arra - horvát kollégájával együtt többször jártak a mi térségünkben -, hogy a Dráva medrén, ami valószínűleg Európának az egyik még teljesen érintetlen vízi turisztikai térsége lehetne, ott turisztikai fejlesztéseket kellene közösen tenni, egy nemzeti parki keretek között. Mi ezeket a beruházásokat üdvözölnénk és helyeselnénk.

Mohácsra szeretném még a kormány és a miniszter úr figyelmét felhívni. Mohács egy olyan stratégiai hely, ami egy hármas határ mentén fekszik. Eddig csak Horvátországról beszéltem, de a Vajdaság és Szerbia is egy karnyújtásnyira van ettől a térségtől vagy ettől a várostól. Mohács schengeni határkikötő, hála istennek, így van, ez az elkövetkezendő időszakban is így lesz. Ha Mohács térségében logisztikai fejlesztéseket tennénk, ha az elkövetkezendő évtizedben megépítenénk azt a Duna-hidat, amivel egyébként az Országgyűlés kalkulál, hisz törvényben rendelkezett erről a fejlesztésről, akkor ennek a stratégiai helynek az előnyeit és Baranya gazdasági dinamizálásban betölthető szerepét is ki tudnánk aknázni.

Ezek felsorolásszerű példák akartak lenni, amivel én, a térség képviselője csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy ha a két kormány jó viszonyát ismerve tudatosan készül Horvátország csatlakozására, akkor az elkövetkezendő évtized olyan fejlesztési lehetőségeket jelent Baranya megye számára, ami ezt a dél-baranyai térséget is beleértve, a horvát Eszék-Baranyát is végre felemelheti abból a gazdasági válsághelyzetből, amiben a rendszerváltás óta van.

Ebben kérem a kormány és miniszter úr partnerségét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu