DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is Lázár frakcióvezető úrnak szeretném mondani, hogy a hamisság attól nem válik igazsággá, hogy hangosan, agresszíven és kioktató módon mondjuk. (Taps az MSZP soraiban. - Moraj a Fidesz soraiból.)

Amit a záróvitában a Fidesz és a Fidesz-frakció képviseletében Mátrai Márta képviselő asszony szóban elmondott, illetve amit módosító indítványként benyújtottak, az egy rendkívül alacsony színvonalú trükközés. Azért vagyok kénytelen ilyen súlyos mondatot mondani, mert tudatosan félremagyarázták a köztársasági elnök úr átiratában írtakat, tudatosan megpróbálták úgy beállítani, mintha itt valamilyen technikai módosítási igényről lenne szó, holott a helyzet ennél sokkal súlyosabb.

Először is szeretném ismét Lázár frakcióvezető úrnak mondani, hogy a választói akarat figyelmen kívül hagyásáról nem beszéltünk. Amikor ön ezzel vádolja az ellenzéket, akkor egyszerűen nem mond igazat, mert senki nem állította a Magyar Szocialista Párt legnagyobb ellenzéki frakciójából, hogy mi valami olyan eljárási rendet szeretnénk bevezetni, amely felülírja a választói akaratot. Szó nincs erről. Mindösszesen nekünk az volt a szándékunk, hogy a köztársasági elnök aggodalmának - hozzáteszem: jogos aggodalmának - megfelelő módon próbáljuk meg ezt a szabályozást alakítani. Ugyanis amikor azt mondja a köztársasági elnök, hogy az alkotmánybírók választásának hatályos alkotmányi szabályozása nem vált be, akkor kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy valóban, ez sajnos nem vált be, de ezért a legnagyobb felelősség a Fideszt terheli, ugyanis amikor kétharmaddal kellett vagy lehetett volna megválasztani akár alkotmánybírót, akár állami számvevőszéki elnököt vagy alelnököt ebben a Házban, akkor pontosan önök voltak azok, akik visszaéltek azzal a jogosítvánnyal, azzal a kvázi garanciális szabállyal, hogy a kétharmados többséggel valami olyan közös elhatározásra tudjunk jutni, ami megfelel egyébként az alkotmányos szabályozás szellemének, hiszen az azt mondja, mármint a mostani hatályos szabályozás, vagy az a lényege, hogy együttműködésre épül, hogy olyan megoldást kellett volna találni, amelyben az ellenzéki jelölés és a kormányoldal többségi akarata alakulhatott volna vagy jelenhetett volna meg a Házban kétharmadként.

Önök ebben mindvégig olyan magatartást tanúsítottak, ami ellehetetlenítette, hogy itt ilyen döntéseket hozzunk. Minimum arcátlanság most ezt úgy érvként előhozni, hogy ez a törvény rossz és alkalmazhatatlan, mert önmagában - és ezt nemcsak mi állítjuk, hanem a köztársasági elnök - nem a szabályozással volt a probléma, hiszen abban voltak garanciális elemek, hanem annak a végrehajtásával.

Azt gondolom, annak is van valami diszkrét bája, hogy pont a mai napon, amikor itt az Országgyűlésben Domokos Lászlót és Warvasovszky Tihamért választotta meg a parlamenti többség állami számvevőszéki tisztségekre, mind a két úr, de talán leginkább a második helyen említett Warvasovszky úr politikai manipuláció része, és én ezt őszintén sajnálom, mert egyszerűen arról van szó, hogy önök szakítottak tudatosan azzal a korábbi gyakorlattal, hogy az Állami Számvevőszék elnökének olyan nagy tekintélyű, a nemzetközi porondon és a szakmában ismert személyt jelöljenek, akinek egyébként nemcsak idehaza van meg olyan tekintélye és súlya, amit az Országgyűlés által ebbe a tisztségbe megválasztott vezető személy megkövetel, hanem a nemzetközi porondon is.

Önök ebben egy nagyon súlyos döntést hoztak, és meggyőződésem, hogy ez Magyarország számára, most talán nem tudja még mindenki, hogy mennyire, hiszen ezzel a közvélekedés olyan sokat nem foglalkozik, de egészen biztos, hogy káros lesz. Szóval, visszatérve a köztársasági elnök úr átiratához, az elnök azt mondja, hogy nem vált be, és szükség lenne olyan szabályokra, amelyek nemcsak jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, magas szakmai színvonalát, és egyszersmind lehetővé teszik a megüresedett bírói helyek gyors betöltését, hanem alkotmányos garanciát is nyújtanak.

Itt szeretnék visszatérni arra, amit Lázár János mondott. Ön azt mondta, hogy választói akarat figyelmen kívül hagyásáról beszélünk. Szó nincs erről. Arról van szó, hogy azt az alkotmányos garanciát, amelyet Sólyom László köztársasági elnök, és hozzáteszem, a Magyar Szocialista Párt is mint ellenzéki frakció igényel, azzal lehetne e törvény- és alkotmánymódosítás kapcsán megteremteni, hogy szakítanánk azzal a gyakorlattal, amely egy egycsatornás jelölési eljárást jelent.

Mi a módosító javaslatunkban pont ezt fogalmaztuk meg. Ipkovich György, Simon Gábor, Steiner Pál, Harangozó Tamás képviselőtársammal együtt nyújtottunk be egy módosító indítványt, amely figyelembe veszi a Sólyom László köztársasági elnök által javasolt példák egyikét, ami arról szólna, hogy az Országgyűlésnek erre a célra alakult jelölőbizottsága, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a köztársasági elnök felváltva tesz javaslatot az Alkotmánybíróságon megüresedett helyekre ebben a sorrendben, és amikor egy ilyen hely megürül, akkor mindig a soron következő jelöl. Ez nem írja felül, Lázár frakcióvezető úr, semmilyen módon a választók döntését, hiszen a kétharmados döntési lehetőség vagy kötelezettség továbbra is az Országgyűlést terheli, de az egycsatornás jelölési eljárás helyett egy olyan jelölési eljárásra tesz javaslatot, ami garanciát jelent arra, hogy nem csak azok a személyek kerülhetnek ide az Országgyűlés elé, akiknek a tengerpartról a miniszterelnök úr a nevét megírja egy levélben.

Azt gondolom, hogy fontos lenne, hogy ilyen garanciális elemeket figyelembe vegyenek, és fontos lenne nem a választói akarat felülírása miatt, hanem az alkotmányos garanciák megteremtése miatt, hogy ezeket a módosító indítványokat és ezeket a szempontokat az Országgyűlésben kétharmados többséggel bíró kormánytöbbség ne söpörje le az asztalról.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu