GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem azzal, hogy Rogán Antal és Latorcai János képviselő urak akciója, a T/510. számú törvényjavaslat, egy nagyon ügyes húzás, nagyon ügyes megoldás. Már hosszú ideje, ha visszanézünk, van felelős kormánya a Magyar Köztársaságnak. Föltehetjük a kérdést, tudom, hogy az általános vita során erre nem kapunk választ, hogy vajon miért nem a kormány nyújtott be egy ehhez hasonló javaslatot. Miért kellett találni két képviselőt, akivel el lehet játszatni ezt a szerepet, hogy vállalják fel azt a konfliktust, amit ennek a törvényjavaslatnak, az államháztartásról szóló '92. évi törvénynek a megváltoztatásával el lehet érni?

(23.00)

Azt gondolom, az, hogy Rogán Antal mint előterjesztő csak bizonyos részeiről beszél a törvényjavaslatnak, ez is önmagáért való, mert nyilván nem akar azokról a kérdésekről beszélni, amelyek arról szólnak, hogy ez a javaslat visszalépés a korábbi változtatáshoz képest. Igaz, hogy a Fidesz a közpénzügyi csomagot nem szavazta meg, de akkor sem megengedhető, hogy a költségvetési átláthatóságban visszalépjünk a korábbi vagy a ma hatályos törvényhez képest. Fogalmazhatnék úgy is, hogy ebből a törvényjavaslatból egyértelműen látszik, hogy a Fidesz-kormány számára nyűg az átláthatóság, és ezért akarnak visszalépni ebből a rendszerből.

Én vitatkoznék az előterjesztőkkel, akik azt mondják, hogy nagyobb mozgástér kell, versenyhátrány, és hogy az Eurostatnak is megfelel. Tisztelt Képviselőtársaim! A mi frakciónk aggódik azért, hogy ez egy lehetőség a burkolt hiánynövelésre, úgy, ahogy Józsa képviselő úr elmondta. Kérem képviselőtársaimat, gondolják végig: a ma hatályos költségvetési törvényben 870 milliárdban van meghatározva a hiánycél. Ha elfogadom azt a terminológiát - mert azt jogosnak tartom, amikor az előterjesztők arról beszélnek -, hogy törvénymódosítás, és más a pótköltségvetés terjedelemben, időtartamban, ami alatt a Ház elfogadhatja, de akkor meg kell hogy jegyezzem: az eddigi gyakorlat bennünk nagyon rossz érzést kelt.

Igaz, hogy Lázár János frakcióvezető többször elmondta, hogy nem vagyunk képesek fölpörögni arra a ritmusra, amit a Fidesz diktál, én szeretném önöket figyelmeztetni arra, ebben a Házban az nem volt gyakorlat, hogy egy csütörtökön benyújtott, a képviselők által pénteken megismerhető törvényjavaslatot hétfőn sürgős tárgyalással a Ház napirendre tűz, kedden pedig lezárja a részletes vitát is. A sürgős javaslat a Házszabály szerint azt jelenti, hogy a rá következő ülésen - tehát adva egy hetet a bizottságoknak, hogy a törvényjavaslatot megvitathassák, és az ezt követő ülésen - általános vita, és utána még mindig lehetőséget biztosítani egy hét alatt, hogy esetleg kapcsolódó módosítókat nyújthasson be valaki.

Tehát visszatérve: amikor törvénymódosításról beszél, amikor a 41. § (1) bekezdéséről van szó, ez bennünk azt a rossz érzést kelti, hogy bizony, két hét alatt módosíthatják a törvényt, azokkal a számokkal - és én itt ismétlem, amit Józsa István mondott -, hogy ez az (1) bekezdés, mondjuk, olyan 300 milliárd forintos változtatást hozhat. Tessék ezt viszonyítani a 870 milliárdos hiánycélhoz! Ezért mondom én azt, hogy ez a törvényjavaslat egy burkolt hiánynövelési lehetőséget nyit meg, nyit ki, különös tekintettel arra, ha az 5 százalékos, tehát a költségvetési kiadási főösszeg 5 százalékához való viszonyt vizsgáljuk, ami 600 milliárd, tehát azt jelenti, hogy közel 70 százalékkal túlléphető csak egy pótköltségvetés keretében a hiánycél. Az a gondunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a piacok számára nagyon rossz üzenet. Rossz üzenet, mert egy burkolt változtatást eredményez.

Ugyanakkor kell beszélnünk arról, amit én szintén nagyon ügyes trükknek tartok - mert én magam elég sokat foglalkoztam a korábbi években az államháztartási törvénnyel, és elsőre az 5. §-ban ez a törlés igazán le sem esett, csak amikor az eredeti szöveget elővettem, akkor derült ki -, hogy az állami vállalatokra vonatkozó rész törlésre kerül, amely szerint az állami vállalatok kimaradnának a veszteségelszámolásból, és így ez a lehetőség egyszerűen kikerül a költségvetésből. Megint szeretnék arra hivatkozni - ahogy körülnézek a teremben, azért itt vannak néhányan, akik emlékeznek arra a megoldásra -, hogy a Fidesz-kormány idején az adott tárca költségvetéséből az akkori ÁPV Rt.-n keresztül milyen ügyes trükkel került több tíz milliárd forint úgy költségvetésen kívülre, hogy az akkor hatályos törvények szerint ezt az Állami Számvevőszék egyszerűen még meg sem vizsgálhatta.

Tehát az a véleményem, képviselőtársaim, hogy ez a törvényjavaslat lazítja a közpénzekkel való fegyelmezett gazdálkodás követelményét - amit megteremtett a közpénzügyi csomag -, veszélyezteti a konvergenciaprogramban vállalt kötelezettségek teljesítését, tehát összességében a külső piacok számára egy hihetetlenül rossz üzenetet hordoz. Az első javaslatom az lenne, hogy vonják vissza ezt a javaslatot, és helyette a kormány készítsen egy másikat, mert abban van értelme azon gondolkodni, hogy ne kelljen minden esetben pótköltségvetést összeállítani. Ezzel mi magunk is foglalkoztunk az előző ciklusokban. Tehát ezzel a résszel egyetértünk.

Azt megfontolandónak tartjuk - és megint csak ügyes trükk, kellő pátosszal elő lehet adni -, hogy a költségvetési irányelvek benyújtásának határideje megváltozik az általános választások évében, ugyanígy a kormány elé terjesztés és a Ház elé való terjesztés. De ha valaki megnézi ezeket a dátumokat, akkor ez valami olyasmit jelent, képviselőtársaim, hogy a Fidesz e törvényjavaslattal megteremti a lehetőségét annak, hogy az önkormányzati választások előtt ne legyen esélye, ne legyen lehetősége sem képviselőknek, sem az önkormányzatoknak, az önkormányzati képviselőknek, sem a választópolgároknak egyáltalán megismerni azt, hogy mi rejtőzik a költségvetés mellékleteiben. Államtitkár úr, nyugodtan széttárhatja a karját, itt az szerepel, hogy november 15-ig kell ezeket benyújtani. Aki foglalkozott már költségvetéssel, az tudja, hogy a mellékletekben és a részletező táblázatokban lehet valójában megtalálni azokat a tételeket, amelyek például az önkormányzatok számára rendkívül fontosak. Én ezeket nem akarom tovább ragozni.

Engedjék meg nekem, hogy még egy dolgot kiemeljek! Ma volt esélyünk meghallgatni Schmitt Pál házelnök urat mint köztársaságielnök-jelöltet. Az elnök úr vagy elnökjelölt úr elég hangsúlyosan beszélt arról, hogy mint köztársasági elnök felelősséget érez azért, hogy a magyar nyelv szabályait lehetőség szerint betartani, és a magyar nyelv magas színvonalú művelését megőrizni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én ajánlom az önök figyelmébe, olvassák végig a 41. § bekezdéseit. Ilyen mérhetetlen mértékű tautológiát elég nehéz előállítani. Fogok tenni kísérletet arra, hogy ezt kapcsolódó módosító indítvány keretében próbáljuk meg feloldani, mert azt hiszem, hogy ez is fontos. Ezért itt jelzem, hogy lehet - már most elmondom - majd karikírozni a részletes vitában, hogy vannak olyan javaslataim, amelyek egymással szembemennek, mert annak ellenére, hogy tudom, hogy önöknek megvan a kétharmados többségük, tehát nincsenek kételyeim abban, hogy nem fogják ezt a törvényjavaslatot elfogadni, mint ahogy azt sem feltételezem, hogy visszavonnák esetleg, és egy új változat készülne, ezért különválasztom azokat az indítványokat, amelyeket a szocialista képviselőtársaimmal benyújtunk, amelyek részben tartalmiak, részben pedig csak nyelvhelyességi kérdéssel foglalkozó indítványok.

Befejezésül, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt előterjesztők - akiket külön-külön nagyra becsülök eddigi képviselői munkájukért -, hadd kérjem még egyszer, hogy vonják vissza ezt az indítványt. Ezt az indítványt ebben a formában nem lehet elfogadni. Ennek nagyon rossz üzenete van. Szerintem csak néhány napot kell várni. Én nem lopom az önök idejét azzal, hogy a Költségvetési Tanács erről kialakult véleményét felolvassam, de azt hiszem, hogy a vigyázó ujj már magasba emelkedett.

(23.10)

Tehát nekünk itt a Házban kötelességünk erre odafigyelni, mert ennek a hatását az állampolgárok fizetik meg. Tehát ha ez hitelességi próbaként és megint hitelvesztéssel jár, mondjuk hasonlóan, mint Kósa Lajos kicsit könnyelmű kijelentése, ezt a hitelfelvevő magyar emberek fogják megfizetni, tehát a frakciónk ezt a javaslatot ebben a formában semmilyen körülmények között nem tudja támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu